Ugrás a tartalomhoz

Nagybacon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sepsibacon szócikkből átirányítva)
Nagybacon (Bățanii Mari)
Nagybaconi református templom
Nagybaconi református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségBacon
Rangközségközpont
Irányítószám527020
SIRUTA-kód63811
Népesség
Népesség1972 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1745 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság515 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 19″, k. h. 25° 41′ 55″46.088602°N 25.698542°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 19″, k. h. 25° 41′ 55″46.088602°N 25.698542°E
Nagybacon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybacon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Millecentenáriumi emlékmű
Kultúrotthon

Nagybacon (románul Bățanii Mari) falu Romániában Kovászna megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 27 km-re északnyugatra a Barót-patak két partján fekszik. A falut körülvevő dombok és erdők gyönyörűek, a patakok a faluig kristálytiszták.

Története

[szerkesztés]

1334-ben Bachan néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg az Uzonka-patak melletti Faluhely nevű részen feküdt, a közeli Csókás-dombon még templomának helye is ismert. A falu két részből, a Barót-patak déli partján fekvő és Háromszékhez tartozott Csinód, vagy Sepsibaconból és a patak északi partján fekvő és Udvarhelyszékhez tartozott Telegdibaconból egyesült 1877-ben. 1843-ban Sepsibacont nagy tűzvész pusztította. 1910-ben 2172 lakosából 2144 magyar, 24 román és 4 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1863 lakosából 1757 magyar, 69 román, 34 cigány, 3 német volt. Nevezetes családai között volt a Keresztes család (nagybaconi).

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A Kisbacon felé eső dombháton álló református temploma eredetileg 1141-ben épült, a 14. század során gótikus stílusban átalakították, 1798-ban bővítették. Mai alakját az 1835. évi nagyobbítás után nyerte el. Tornya középkori eredetű, rajta 1679-es évszám látható, felső részét 1863-ban építették. A legenda szerint Kis- és Nagybacon közösen akart templomot építeni, de nem tudták eldönteni, hogy hova kerüljön, mert mindkét falu magáénak szerette volna. Hosszas tanakodás után arra a következtetésre jutottak, hogy adnak egymásnak vendégségbe egy-egy kutyát, majd egy hét múlva szabadon engedik őket és ahol a két kutya találkozik, oda építik a templomot. Igen ám, de míg a nagybaconiak jól tartották az ebet, a kisbaconiak nem adtak neki rendesen enni, ezért a nagybaconi kutya jobban sietett haza. Így esett, hogy a két kutya a domb Nagybaconhoz közelebb eső oldalán találkozott és ezért van a templom Nagybaconhoz közelebb.
  • Ortodox temploma 1900-ban épült.
  • Református kultúrházát 1927-ben Kós Károly tervezte.
  • A polgármesteri hivatal előtti parkban láthatóak a két világháború hőseinek és a magyar honfoglalás millecentenáriumának emlékművei.
  • A határában levő Kincses-barlang nevét a homokkőben található csillogó piritnek köszönheti.
  • Határában több helyen is borvíz tör fel

Híres emberek

[szerkesztés]

Gazdasága

[szerkesztés]

Az emberek nagyrészt mezőgazdaságból élnek, emellett több cserép- és téglagyártó kisüzem található, amiben a határban található gazdag erdőkből kitermelt fát használják fel.

Több vállalkozás a különböző minőségű fák kitermelésére szakosodott.

Beosztott települések

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]