Skorpió csillagkép

Skorpió csillagkép
Adatok
Latin név	Scorpius
Latin birtokos eset	Scorpii
Rövidítés	Sco
Rektaszcenzió	17h
Deklináció	-40°
Területe	497 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	33
Teljesen látható	északi 40°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag	α Scorpii (Antares)
fényessége	0,96m
Szomszédos csillagképek	Nyilas Kígyótartó Mérleg Farkas Szögmérő Oltár Déli Korona

A Skorpió (latin: Scorpius) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.

Története, mitológia

A Skorpió csillagkép ábrázolása a 15. században

Mitológiai története összekapcsolódik az Orionnal. A történet szerint ez a skorpió ölte meg Oriont, a vadászt. Az égen is üldözi őt, de itt már sosem érheti el: csak akkor kerül a látóhatár fölé keleten, miután Orion már lenyugodott nyugaton. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg az Orion főleg télen látható, a Skorpió jellegzetes nyári csillagkép.

Egy monda szerint Artemisz, a vadászat istennője küldte a skorpiót Orion után azért, hogy ölje meg őt. Egy másik változat szerint a Földanya ölette meg a skorpióval a fennhéjázó Oriont, aki kijelentette, hogy minden vadállatot meg tud ölni.

A halászó tengeri népek egy olyan horgot láttak a Skorpióban, amivel egy egész szigetet ki lehet fogni.

A csillagkép ősi neve, a Scorpio, már csak az asztrológiában használatos.

Láthatósága, megkeresése

A Skorpió csillagkép a déli égbolton helyezkedik el. Déli irányban szélesedő, 37,5° magasságú csillagkép: északi határvonalának deklinációja -8°-nál kisebb, így legdélebbi széle még elméletileg sem látható hazánkból.

A Nap látszólagos égi útja során november végén éri el az állatövi csillagkép északi, legkeskenyebb részének nyugati határát, de az átlagos egy hónap helyett mindössze hat nap alatt áthalad rajta. A csillagkép januártól októberig kereshető fel az éjszakai égbolton. Május-júniusban éjfél előtt delel. Legfényesebb csillaga, az Antares ekkor 16°-os magasságban kulminál. Nyílt déli horizont és kiváló átlátszó légkör esetén esély van a skorpió fullánkja, az 1,6^m fényességű λ Scorpii megpillantására is 4 fokos horizont feletti magasságban, valamint kis távcsővel vagy binokulárral a csillagkép fényesebb nyílt- és gömbhalmazainak észlelésére. A csillagkép még megkereshető októberben is, kevéssel napnyugta után a délnyugati ég alján.

A Skorpió a fényes, vörös színű Antaresszel és jellegzetes, fényes csillagláncával a nyári Tejút déli részétől jobbra magára vonja a figyelmet.

A Mars legközelebb 2012. október 6-17. között halad át a csillagkép északi részén 1 magnitúdós fénypontként. A Szaturnusz 2015. január közepétől május közepéig, majd október közepétől november végéig a Skorpióban lesz látható.

Látnivalók

Legjobban júliusban látható, éppen déli irányban. Ekkor már a horizont közelében láthatóvá válik a fullánkja is. Korábban a Skorpió jellegzetes fejénél tovább folytatódott a csillagkép a Skorpió ollójában. Ez az olló azonban később új, önálló csillagképpé vált: a Mérleggé. A Mérleg a Skorpiótól nyugatra látható.

Csillagok

Kettőscsillagok és többtagú rendszerek

• α Scorpii - Antares: a Napnál 300-szor nagyobb vörös szuperóriás, a Skorpió legfényesebb csillaga. Neve arra utal, hogy fényében és színében a Mars riválisa (a római isten görög neve Ares, Arész). Több éves időszak alatt kevéssé változik, 0,9 - 1,1^m között. Egy 75 mm-es távcsővel már észlelhető a kékeszöld színű, hatodrendű kísérője, de a megfigyeléshez nagyon nyugodt légkörre van szükség.
• β^1,2 Scorpii - Graffias (rák): egy harmad- és egy ötödrendű, kis távcsővel is észlelhető kettőscsillag.
• ζ^1,2 Scorpii: 5^m-s kékesfehér hiperóriás (Zeta¹ Scorpii) és egy negyedrendű, narancssárga színű óriás alkotja ezt a kettőst.
• μ^1,2 Scorpii: kékesfehér, harmad- és negyedrendű csillagok, puszta szemmel is megfigyelhetőek. A μ1 fogyatkozási kettős 0^m,3 fényváltozási amplitúdóval.
• ν Scorpii - Jabbah: tág kettősnek, egy negyed- és egy hatodrendű csillagpárnak tűnik, de már egy 75 mm-es apertúrájú távcsővel is látszik, hogy a halványabb csillag önmaga is kettős.
• ξ Scorpii: kis nyílású távcsőben kettősnek látszik, de a 4^m-s és kísérője, a 7^m-s narancs színű csillag valójában egy négy komponensből álló csillagraj. A távcső látómezejében észrevehető a Struve 1999 jelű tág kettős - heted- és nyolcadrendűek -, amely gravitációs kötésben van a csillagrajjal.
• ω^1,2 Scorpii: egy kékesfehér és egy sárga óriás alkotta látszólagos kettős, mindkét komponens negyedrendű, és szabad szemmel is látható.

Egyéb fényes csillagok

A μ Scorpii kettős

Az ω Scorpii látszólagos kettős

• δ Scorpii - Dschubba,
• θ Scorpii - Sargas,
• λ Scorpii - Shaula,
• π Scorpii - Iclil,
• σ Scorpii - Alniyat,
• τ Scorpii - szintén Alniyat a neve,
• υ Scorpii - Lesath.

Mélyég objektumok

A Skorpió déli része a tejútrendszer középpontjának közvetlen közelében található, azaz itt a legfényesebb a Tejút sávja.

• M4 gömbhalmaz
• M6 nyílthalmaz
• M7 nyílthalmaz
• M80 gömbhalmaz
• NGC 6231 nyílthalmaz

Podcasting

Szabad ég alatt MP3 lejátszóval hallgatható a Skorpió podcast kalauza.

Források

• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft. és Grafo Kft, 1999, ISBN 963-9090-28-X
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Scorpius című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Skorpió csillagkép témájú médiaállományokat.