Déli Hal csillagkép
| Déli Hal csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Piscis austrinus |
| Latin birtokos eset | Piscis Austrini |
| Rövidítés | PsA |
| Rektaszcenzió | 21h 27m – 23h 6m |
| Deklináció | -36° 27' – -24° 49' |
| Területe | 245 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 60 |
| Teljesen látható | északi 50°-tól déli 90°-ig |
| Legfényesebb csillag | α Piscis Austrini (Fomalhaut) |
| fényessége | 1,16m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Déli Hal (latin: Piscis Austrinus) egy csillagkép.
Története, mitológiája
[szerkesztés]A Halak csillagkép „ellenlábasa”, ezért kapta a latin Piscis Austrinus, más néven Piscis Australis (Déli Hal) nevet. A görög mitológiában úgy vélték, hogy a Déli Hal volt a szülője a Halak csillagképnek. A 20. század előtt Piscis Notius-ként is ismerték. A ’’Piscis Austrinus’’-t már Ptolemaiosz is besorolta az 1. században az akkor ismert 48 csillagkép közé.
A legfényesebb csillaga, a Fomalhaut az egyiptomi Ízisz istennő tiszteletére kapta a nevét, mert az istennőt állítólag egy hal mentette ki a vízből. Ez a monda a görögöktől eredt, ahonnan Rómába is átterjedt az istennő kultusza.
Látnivalók
[szerkesztés]Csillagok
[szerkesztés]- α Piscis Austrini – arab neve Fomalhaut = Famol-hut el Ganubi, a Hal szája, a fényrendje 1,3, a színe kékesfehér, 25 fényév távolságra van a Földtől. A közelében nagyon kevés a csillag, ezért Magányosnak is hívják.
Kettőscsillagok
[szerkesztés]- β PsA neve kínai nyelven Tien Kang (Mennyei kötél). Majdnem két egyforma, 4,3 és 4,7 magnitúdójú csillagból álló tágas kettőscsillag, amely már kis távcsővel is felbontható.
- γ PsA: egy 4,5m és egy 8m csillagból álló pár, közepes nyílású távcsővel már megfigyelhető.
Mélyégobjektumok
[szerkesztés]A csillagkép területén nincsenek igazán látványos, fényes mély-ég objektumok. Szinte csak galaxisokat és galaxishalmazokat találunk az égbolt ezen részén.
- NGC 7172-7173-7176: Ez a galaxistrió igen látványos a maga nemében, bár mindhárom csillagváros nagyon halvány (12-14m. Mindhárom objektum az EDCC 76 jelű galaxishalmaz része.
- NGC 7135: Egy S0/P típusú Seyfert galaxis. Fényessége 11,7m.
- NGC 7314: Egy Sc I-II típusú spirálgalaxis a csillagkép északi részén.
- PKS 2155-304: Az egyik legfényesebb aktív galaxis az égbolton. BL Lacertae objektum mely igen erősen sugároz rádiótartományban. Vöröseltolódása z=0.116.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Piscis Austrinus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom és más források
[szerkesztés]- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[1]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
- Messier45.com Deep-Sky Objects
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A második szám utóbbi egy numizmatikai könyvet is jelöl
