Ugrás a tartalomhoz

Déli Korona csillagkép

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Déli Korona csillagkép
Adatok
Latin névCorona Australis
Latin birtokos esetCoronae Australis
RövidítésCrA
Rektaszcenzió17h 58m – 19h 19m
Deklináció-36°45´ – -45°30´
Területe128 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés80
Teljesen láthatóészaki 44°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillagα Coronae Australis
fényessége4,1m
Szomszédos csillagképek
Coronae Australis
NASA fotó: a Sagittarius és a Coronae Australis

A Déli Korona (latin: Corona Australis) egy csillagkép.

Története, mitológia

[szerkesztés]

A csillagképet Klaudiosz Ptolemaiosz görög természettudós vezette be az 1. században. Az ókori görögök a Nyilas csillagkép (Sagittarius) koronájával azonosították, de a Nyilas lába előtti koszorúnak is vélték. Az ausztrál őslakók mitológiája szerint egy égi kosár, amiből a földre esett egy gyerek, így hozva létre a Tnorala nevű szent hegyet (Gosses Bluff-kráter).

A csillagkép lényegében az Északi korona párja, s déli megfelelője, területén a Tejút közelsége miatt számos érdekes objektum bújik meg. Magyarországról esti órában legjobban szeptemberben figyelhető meg; fényszennyezéstől mentes környezetben, a horizont fölött meglepően határozottan látszik.

Látnivalók

[szerkesztés]

Csillagok

[szerkesztés]

Kettőscsillagok

[szerkesztés]
  • ß CrA: 4,1m-s, sárgásfehér, mintegy 510 fényévnyire lévő óriáscsillag.
  • γ CrA: szoros pár, melynek mindkét tagja sárga színű, ötödrendű csillag. A megfigyeléséhez erős nagyítás mellett 100 milliméternél nagyobb nyílású távcső szükséges.
  • δ CrA: 175 fényév távolságra lévő, narancssárga színű, 4,6 fényrendű csillag.
  • ε CrA: fedési változó, 14 órás periódusban 4,7 - 5,0m között változtatja a fényességét. A távolsága körülbelül 100 fényév.
  • κ CrA: kis távcsővel észlelhető, kékesfehér, hatodrendű pár.
  • λ CrA: fehér, ötödrendű csillag, a kísérője kilencedrendű. A megfigyeléshez kis távcső is elegendő.

Mélyégobjektumok

[szerkesztés]
  • NGC 6729 - Valójában ezen a területen több külön katalogizált diffúz ködösséget is felfedeztek, ám ezek mégis egy hatalmas felhőt alkotnak. Az NGC 6729 ennek a felhőnek az egyik legfényesebb része, egy emissziós/reflexiós ködösség; tehát részben a körülötte lévő csillagok fényét veri vissza, részben pedig saját fényléssel is rendelkezik. 25'×20'-es objektum, melyhez csatlakozik pár ívperccel délre az Ic 4812.
  • IC 4812: Ez egy 20'-es fényes reflexiós köd, melyet a HD 176269 jelű 7,0m-s csillag és párja világít meg.
  • SL 40: Egy óriási méretű 110'×28'-es sötét köd, melynek legsűrűbb régiójában találhatóak a fentebb tárgyalt fényes, diffúz ködök.
  • Be 157: 55'×18' méretű sötét köd.

A fentebb említett objektumok együttesen alkotják a csillagkép híres alakzatát, a Hangyász ködöt, a hosszú expozíciós felvételeken remekül kirajzolódik a kis állat, s a Sagittariusban lévő NGC 6723 jelű gömbhalmaz alkotja a hangyák fészkét.

  • Mamajek 6: A csillagkép területére átnyúlik ennek a hatalmas 5 fok méretű közeli csillaghalmaznak kis része.
  • Ic 1297: Planetáris köd a csillagkép keleti határánál. Fényessége 10,7m, mérete csupán 8"×6", így szinte csillagszerű megjelenésű.
  • NGC 6541 - Egy III osztályú fényes gömbhalmaz a csillagkép délnyugati szegletében. Mérete 13', fényessége igen magas, 6,1m. Ez a csillagkép egyik leglátványosabb objektuma.

Irodalom

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Corona Australis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.
Commons:Category:Corona Australis
A Wikimédia Commons tartalmaz Déli Korona csillagkép témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Déli_Korona_csillagkép&oldid=26887241”