Schodelné Klein Rozália
| Schodelné Klein Rozália | |
.jpg) | |
| Született | Klein Rozália 1811. november 29.[1] Kolozsvár[1] |
| Elhunyt | 1854. augusztus 19. (42 évesen)[1] Nyáregyháza[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ifj. Schodel János (h. 1826) |
| Élettársa | Nyáry Pál |
| Szülei | Csabay Miklós Cserényi Zsuzsanna |
| Foglalkozása | operaénekes |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schodelné Klein Rozália témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schodelné Klein Rozália (Kolozsvár, 1811. szeptember 29. – Nyáregyháza, 1854. szeptember 29.) az első nemzetközileg ismert magyar opera-énekesnő (drámai koloratúrszoprán).
Élete
[szerkesztés]Színészek „törvénytelen” gyermeke, akit a születését levezető bába férje, Klein János zenész örökbefogadott. Schodel János, aki akkor Kolozsvárt zenetanító volt, már ötéves korától kezdve tanította, növendék volt a helyi „zenedében” is, majd Bécsben színészmesterséget tanult, végül 1826-os házasságuk után Schodel Itáliába is elvitte, hogy az olasz repertoárt autentikus mesterektől elsajátítsa.
A házaspár Pozsonyban telepedett le, itt debütált 1829-ben, tizennyolc évesen Agatha szerepében (Weber: A bűvös vadász). 1833-tól Bécsben szerepelt a Kärtnertor és a Josephstädter Theaterben. Közben Európa-szerte vendégszerepelt. 1836. szeptember 26-án Kolozsvárott, a nemzeti színházban koncertet adott jótékony célra. 1837 tavaszán a Pesti Városi Német Színházban szerepelt, s ezt követően szerződtette az augusztusban nyíló Pesti Magyar Színház. A társulat első számú szopránja lett, noha állandó támadások kereszttüzében állt, vetélytársa volt az énekben kevésbé tehetséges, és idősebb Déryné Széppataki Róza.[2] Férje az „operai főrendező” posztot kapta a színházban. 1840-ben a kor színészeinek népszerű kirándulóhelyén, az akkor Viharbükknek nevezett fánál elénekelte Bellini Normájának nagyáriáját, aminek hatására azóta Normafának hívják a fát és a helyet.[3] 1841-ben az állandó támadások miatt (Déryné mellett a Nyáry Pállal fennálló viszonya miatt is) németországi és németalföldi turnéra ment, de eljutott a londoni Covent Gardenbe is. 1843-ban a frissen kinevezett igazgató, Bartay Endre hívására újra a pesti magyar társulat tagja lett visszavonulásáig. 1849. június 27-én Lady Macbeth (Verdi: Macbeth) szerepében vett végső búcsút a közönségtől; ezután Nyáry Pál birtokára vonult vissza, annak 1851-es letartóztatása után ő lett a gazdaság irányítója is. Negyvenharmadik születésnapján hunyt el, a Nyáryak saját sírjukba temették, a nyáregyházi birtokon.
Főbb szerepei
[szerkesztés]- Bartay Endre: Csel – Ida
- Donizetti: Lucrezia Borgia – címszerep
- Bellini: Rómeó és Júlia – címszerep
- Verdi: Macbeth – Lady Macbeth
- Erkel Ferenc: Hunyadi László – Szilágyi Erzsébet (az ősbemutatón is ő énekelte)
- Bellini: Norma – címszerep
- Donizetti: Linda di Chamounix – címszerep
- Donizetti: Szerelmi bájital – Adina
- Thern Károly: Tihany ostroma – Izonda
Emlékezete
[szerkesztés]Síremléke Nyáregyházán, bronz mellszobra a Nyáry Pál Általános Iskola előtt található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Grove Music Online (angol nyelven). Oxford University Press. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
- ↑ Tallián Tibor: A magyar opera másik megalapítója Schodel Rozália, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ A Normafa története. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 5.)
Források
[szerkesztés]- Schodelné (Klein) Rozália in Brockhaus – Riemann zenei lexikon, Szerk. Boronkay Antal, Zeneműkiadó, 1985 ISBN 963-330-540-3 (3. kötet)
- Takáts Sándor: Kémvilág Magyarországon. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980 ISBN 963-15-1704-7
- Tollharcok. Irodalmi és színházi viták 1830–1847. Összeáll. Szalai Anna. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981 ISBN 9631518434
- Magyar színháztörténet 1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc. Akadémiai Kiadó, 1990 ISBN 963-05-5648-0
- Németh Amadé: A magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig. Zeneműkiadó, 1987 ISBN 963-330-630-2
- 77 ismeretlen dokumentum a régi Nemzeti Színházból. Szerk. Kerényi Ferenc, vál. Staud Géza. Múzsák, 1989
- Kozák Péter: Schodelné Klein Rozália = nevpont.hu 2019
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk
[szerkesztés]- Benyovszky Károly: Schodel Rozália az első drámai magyar "dalnoknő"; Steiner Zsigmond, Pozsony, 1927
- Tallián Tibor: Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei; Balassi, Bp., 2015
.svg){kind=small}