Norma (opera)
Norma | |
' | |
Eredeti nyelv | olasz |
Alapmű |
|
Zene | Vincenzo Bellini |
Szövegkönyv | Felice Romani |
Felvonások száma | 2 felvonás |
Főbb bemutatók | 1831. december 26. (Alessandro Rolla, Teatro alla Scala, Giuditta Pasta, Giulia Grisi, Domenico Donzelli, Vincenzo Negrini, Orchestra of the Teatro alla Scala, Milan, Coro del Teatro alla Scala, Norma) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Norma témájú médiaállományokat. |
A Norma Vincenzo Bellini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Felice Romani írta Alexandre Soumet Norma, ossia L'infanticidio című műve alapján. Ősbemutatójára 1831. december 26-án került sor a milánói Scala operaházban. Az egyik legszebb bel canto operaként tartják számon.
Szereplők
[szerkesztés]Szereplő | Hangfekvés |
---|---|
Pollio, római proconsul Galliában | tenor |
Oroveso, druida főpap | basszus |
Norma, a lánya, a druidák főpapnője | szoprán |
Adalgisa, a druidák templomának ifjú papnője | szoprán vagy mezzoszoprán |
Clotilde, Norma bizalmasa | mezzoszoprán |
Flavio, Pollione barátja | tenor |
Druidák, bárdok, papnők, gall harcosok, római katonák |
Cselekménye
[szerkesztés]- Helyszín: Gallia
- Idő: Kr. e. 4. század, a római hódítások idején
Első felvonás
[szerkesztés]A druidák szent ligetében gall papok és papnők gyülekeznek és Normát, vezetőjüket várják, akinek a hold feljövetelekor meg kell adnia a jelet a rómaiak elleni harcra. Norma szerelmes a római proconsulba, Pollionéba, aki azonban már Adalgisa, az ifjú papnő iránt vonzódik. Norma mit sem sejtve erről elvégzi a ceremóniát, de még mielőtt kiadná a parancsot a háborúra, a holdistennőhöz imádkozik békéért. Adalgisa gyötrődik: szent esküje tiltja a szerelmet, amit ráadásul tetéz, hogy a szeretett férfi ellenség. Pollione sürgeti a lányt hogy szökjenek együtt Rómába. Ekkor Adalgisa Normát is beavatja titkába, akit mélyen megrendít sorsuk azonossága és felmenti a lányt esküje alól. Mikor azonban arról értesül, hogy Adalgisa tulajdonképpen Pollionéba szerelmes, éktelen haragra gerjed.
Második felvonás
[szerkesztés]Norma felindulásaiban gyermekei életére tör, akiknek Pollione az apjuk, de nem képes ilyen szörnyű tettre. Abban bizakodik, hogy a férfi megbánja majd hűtlenségét és visszatér hozzá. Jelt ad a rómaiak elleni háború megindítására. Pollione a gallok fogságába kerül és a hagyományok szerint fel kell majd őt áldozni a harci sikerek zálogául. Norma felajánlja neki, hogy megmenti, ha lemond Adalgisáról. A férfi azonban hajthatatlan. Norma saját magát kínálja fel áldozatul, mivel elárulta népét. Parancsot ad a máglya megépítésére. Eme önfeláldozás láttán újra feléled a római Norma iránt érzett szerelme. Az asszony a druidák vezérének gondjaira bízza gyermekeit és Pollionéval együtt a tűzbe veti magát.
Híres áriák, zeneművek
[szerkesztés]- Nyitány
- Casta diva, Norma áriája (első felvonás)
- Sola, furtiva al tempio, Norma és Adalgisa kettőse (első felvonás)
- Ah! di qual sei tu vittima, Norma, Pollione és Adalgisa tercettje (első felvonás)
- Teneri figli, Norma áriája (második felvonás)
- Deh, con te, con te li prendi, Norma és Adalgisa kettőse (második felvonás)
- Guerra, guerra! le galliche selve, kórus (második felvonás)
- In mia man alfin tu sei, Norma és Pollione duettje (második felvonás)
- Deh! non volerli vittime, finálé
Érdekességek
[szerkesztés]Budapest egyik legkedveltebb kirándulóhelyének a neve, a Normafa is az operából eredeztethető.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 5.)
Irodalom
[szerkesztés]- Majtényi Zoltán: Vincenzo Bellini: Norma in 55 híres opera, Móra Kiadó, Budapest, 1993, 78–84. o. ISBN 9631171132
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
További információk
[szerkesztés]- Norma at The Opera Company of Philadelphia Archiválva 2008. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Norma at Detroit Opera