Saul és Dávid (Nielsen)

Saul és Dávid (Saul og David)
opera
Nielsen az énekesekkel az 1931-es stockholmi bemutatón
Eredeti nyelv	dán
Alapmű	Sámuel második könyve
Zene	Carl Nielsen
Librettó	Arne Einar Christiansen
Főbb bemutatók	1902. november 28. Dán Királyi Színház

A zeneszerző az opera göteborgi előadásának próbáján 1928-ban

Saul és Dávid (dánul: Saul og David, CNW 1, FS 25) Carl Nielsen négyfelvonásos bibliai témát feldolgozó operája. A librettót a Sámuel második könyvének Saul király és Dávid történetét bemutató versei alapján Arne Einar Christiansen (1861-1939) írta. A mű 1899 és 1901 között íródott. Bemutatójára 1902. november 28-án került sor Koppenhágában a Dán Királyi Színházban.

Szereplők

Név	Szerep	Hangfekvés	Bemutató szereposztása
Saul	Izrael királya	bariton	Niels Juel Simonse
Jonatán	Saul fia, Dávid barátja	tenor	Peter Cornelius
Mikal	Saul leánya, Dávid menyasszonya	szoprán	Emilie Ulrich
Dávid	pásztorfiú, Jonatán barátja	tenor	Vilhelm Herold
Sámuel	próféta	basszus	Max Müller
Abnér	Saul hadvezére	bariton	Helge Nissen
Endori javasasszony		mezzoszoprán vagy alt	Elisabeth Dons
Abisáj	Dávid unokaöccse és szolgálója	szoprán vagy fiú szoprán	Margrethe Lindrop
Őr		basszus
Fiatal cseléd		szoprán
lányok, papok, harcosok, nép		énekkar

Cselekmény

Rembrandt: Saul és Dávid (1650-70 között)

Caravaggio: Dávid és Góliát (1600)

Gustave Doré: Michal (1865)
Mikal segít Dávidnak megszökni

Nicolas Cordier: Dávid (1612 előtt)
Borghese kápolna, Santa Maria Maggiore-bazilika

Alább a cselekmény részletei következnek!

Első felvonás

Saul király Sámuel prófétát várja, hogy mutasson be áldozati szertartást és kérje Istent, hogy vezesse győzelemre az izraelieket a filiszteusok ellen. Hét napig hiába vár a prófétára, akinek kizárólagos joga az áldozat bemutatása, ezért maga lát neki a szertatás megtartásának. Ekkor érkezik meg Sámuel, aki megfenyegeti a királyt, hogy Isten megbünteti a türelmetleneket. A király haragra lobban az Úr ellen, csak Dávid, Jonatán herceg barátja, tudja énekével lecsillapítani. Saul megkéri a pásztorfiút, hogy maradjon az udvarban. Dávid és Saul lánya, Mikal egymásba szeretnek.

Második felvonás

A filiszteusok újabb támadásra készülnek az óriás termetű Góliát vezetésével. Góliát párviadalra hívja az izraeliek egyik harcosát, hogy így döntsék el a csata kimenetelét. A kihívást csak Dávid fogadja el, ezért Saul a lánya kezét odaígéri a fiúnak. Dávid legyőzi Góliátot, az udvarban az esküvőhöz készülnek. A nép Dávid hőstettét ünnepli, ezért a király féltékeny lesz és még Dávid éneke sem tudja lecsillapítani. Lándzsával támad a fiúra, aki Mikal segítségével megszökik.

Harmadik felvonás

Saul kiátkozza Dávidot és seregével üldözőbe veszi a fiút. A sivatagban ütnek tábort. Jonatán a szerelme után búslakodó Mikalt vigasztalja. Dávid ezalatt belopakodik a táborba és magához veszi az alvó Saul király kardját és korsóját. A király meghatódik, amiért a fiú nem ölte meg, amikor erre lehetősége volt és vejévé fogadja. A haldokló Sámuel próféta Isten megbízásából Dávidot akarja felkenni Izrael új királyának. Saul erre ismét haragja gerjed, Dávidnak és Mikalnak menekülnie kell.

Negyedik felvonás

Saul követelésére az endori javasasszony megidézi a próféta szellemét, azonban Sámuel bukást és halált jósol a királynak. A vesztes csata után a haldokló Jonatán, utolsó erejével, barátját, Dávidot élteti, mint Izrael reménységét. Saul, aki súlyosan megsebesült, öngyilkos lesz. Miközben a nép Dávid királyt élteti, ő Sault és legfőképp barátját Jonatánt gyászolja.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Stílusa

A mű stílusán érződik valamiféle jellegzetes dán nemzeti vagy skandináv vonás. Talán ezzel magyarázható, hogy a darab elsősorban Skandináviában lett sikeres. Sault hirtelen hangulatváltozások jellemzik, mely a zenében is megjelenik Nielsen sajátos vibratóiban. Hatásos, robbanékony és drámai bariton szólama nagyon is vonzó az énekesek számára. Dávid ezzel szemben szöges ellentéte mind jellemben (szelíd, békülékeny), mind zenében (lírai tenor szólamával). A kórus, akárcsak a görög drámákban a két végpont között helyezkedik el, egyik oldalt sem pártolja egyértelműen, inkább csak az idő múlását, a sorsot szimbolizálja. Zenei nyelvezete visszanyúl a gregorián dallamokhoz, illetve a 16. és 17. század művészetéhez, mégis modern, újító. Nilesen megfogalmazása szerint a kompozíció alapja a „lágy hang és vad ritmus”. A 20. századi operairodalomban is jelentős helyet foglal el Saul nagyáriája az első felvonásban, melyben Isten bocsánatáért könyörög, majd hirtelen kegyetlennek és gonosznak nevezi.

Keletkezése

Miután 1896 végén Nielsen befejezte Hymnus Amoris (CNW 100) című kórusművét, elhatározta, hogy egy opera megírásába kezd. Einar Chrisitansen 1899-re készült el a Saul és David librettójával. Nielsen, feleségével, Anne Marie Carl-Nielsennel (született: Brodersen) Olaszországba utazott tanulmányútra 1899 decemberétől 1900 júniusáig. Az opera egy részét itt tartózkodásuk alatt írta meg, majd hazatérésük után folytatta a mű komponálást. 1901 lett kész vele és elfogadta a Dán Királyi Színház ajánlatát egy szeptemberi bemutatóra, mely végül több mint egy évet csúszott.

Bemutatása és fogadtatása

A mű első részletét, a második felvonás prelűdjét, már 1900. november 17-én bemutatták a koppenhágai Koncertpalotában. A Dán Királyi Zenekart Johan Svendsen vezényelte. Az opera teljes bemutatójára 1902. november 28-án került sor Koppenhágában, a Dán Királyi Színházban. Az előadást maga a szerző vezényelte és Julius Lehmann rendezte. A közönség siker ellenére, a kritikusok nem fogadták jól a darabot. Bírálói tehetségtelennek, érzelemszegénynek és ízléstelennek ítélték. A mű néhány előadás után lekerült az opera repertoárjáról, bár 1912-ben újra műsorra tűzték. Ekkor a zenekart, a premieren Abnért alakító, Helge Nissen vezényelte. A mű első külföldi bemutatójára Göteborgban került sor 1928 novemberében a Stora Színházban. A daranot Poul Kanneworf rendezte és Olav Kielland vezényelt. A mű óriási sikert aratott, december 29-ig tizenöt alkalommal tűzték műsorra. Az 1928. december 21-i előadást a szerző vezényelte. 1931. január 13-án került sor a stockholmi bemutatóra a Királyi Operaházban, a zenekart Armas Järnefelt vezényelte. A mű a szerző halála után lett igazán sikeres Skandináviában. A világ más részein azonban szinte alig játsszák.

Források

• ↑ batta: Batta András. Opera. Budapest: Vince Kiadó, 420-421. o. (2006). ISBN 9639552828 
• ↑ cnw: Saul és Dávid (angol nyelven) (xml). CNW katalógus. Dán Királyi Könyvtár. (Hozzáférés: 2016. július 18.)

További hivatkozások

• Saul és Dávid (dán és angol nyelven). Dán Királyi Opera, 1986. (Hozzáférés: 2016. július 18.)