Sámuel próféta
Sámuel próféta | |
Sámuel megáldja Sault | |
Született | Kr. e. 11. század |
Szülei | Hannah Elkanah |
Elhunyt | i. e. 1014 (87-88 évesen)[1] Ramah in Benjamin |
Szerepe | próféta |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sámuel próféta témájú médiaállományokat. |
Sámuel (héberül: שְׁמוּאֶל, jelentése: Isten meghallgatott), (Kr. e. 12. század – Kr. e. 11. század) bibliai, ószövetségi próféta Mózes után.[2] Az ókori Izrael utolsó, egyben legjelentősebb bírája, mintegy 20 évig.
Ő volt az, aki az izraeliták első, majd második királyát is felkente, Saul, illetve Dávid személyében.
Élete
[szerkesztés]Anyja, Hanna gyermektelenségétől szenvedve fogadalmat tett az Úrnak, hogy ha fia születik, akkor azt Neki fogja áldozni szolgálatra. Sámuelt ezért gyermekkorában Silóba vitte, és Éli főpapra bízta. Itt nevelkedett Silóban a szent sátor mellett. Amikor Éli halála után Sámuel lett egész Izrael bírája, szembefordult a nép bálványimádásával, és visszaállította Isten imádását és az istentisztelet rendjét a Tóra megtartásával.
Megalapította az első prófétaiskolákat, amelyekben a próféta-növendékek együtt laktak. A próféták, mint a nép tanácsadói, mellettük álltak mindenféle ügyeikben, intve, figyelmeztetve a népet, ha Isten törvényeitől eltértek.
Sámuel fiai, Joel és Abijám méltatlannak bizonyultak apjuk örökébe lépni, ezért a vének arra kérték Sámuelt, hogy adjon királyt Izrael népének. Sámuel nem szívesen alapította meg a királyságot,[3] de Isten tanácsára aztán Sault felkente királynak. Később, mikor Isten elvetette Sault, Dávidot kente fel Izrael 2. királyaként.
Egyéb, a személyéhez köthető adat
[szerkesztés]A Talmudi hagyomány a bibliai Rúth könyvét is Sámuelnek tulajdonítja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.bible.ca/archeology/bible-archeology-exodus-route-date-1200-1004bc.jpg
- ↑ II. Krón 35:18
- ↑ 1. Sám 8. rész
Források
[szerkesztés]- Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás, Evangéliumi Kiadó
- The Wall Chart of World History, Bracken Books Kiadó, 1989.