Bét-Seán
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Bét-Seán | |||
Panoráma a településről | |||
| |||
Héber neve: בֵּית שְׁאָן Arab neve: بيسان | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Izrael | ||
Rang | város | ||
Irányítószám | 19150 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 18 200 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | IST, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 32° 29′ 46″, k. h. 35° 29′ 56″32.496111°N 35.498889°EKoordináták: é. sz. 32° 29′ 46″, k. h. 35° 29′ 56″32.496111°N 35.498889°E | |||
[true Bét-Seán weboldala] | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bét-Seán témájú médiaállományokat. |
Bét-Seán (héber: בֵּית שְׁאָן, arab: بيسان) város Izrael északkeleti részén. A Jordán völgyében fekszik, a Kineret-tótól délre. Lakossága közel 17 ezer fő volt 2011-ben.
Története
[szerkesztés]Régészeti feltárások alapján már a késő újkőkorszak, a Kr. e. 5. évezred elejétől kezdve lakott hely egészen a középkori keresztes háborúk végéig. Az archeológusok 18 települési réteget különböztettek meg.
Kr. e. 1500 körül, amikor az egyiptomi hadjáratok megtörték a hikszoszok kánaáni uralmát, Bét-Seán fontos egyiptomi katonai bázis lett. Míg más kánaáni városokban csak kisebb egyiptomi helyőrség működött, addig Bét-Seánból ellenőrizték az egyiptomi fennhatóság alatt álló egész kánaáni és föníciai területet. III. Thotmesz is említi egyiptomi szövegekben és az Amarna-levelekben. I. Széthi és II. Ramszesz feliratos sztéléi mutatják többek közt az egyiptomi haderő itteni jelenlétét.
Miután a tengeri népek támadását III. Ramszesz fáraó szétzúzta, egyes csoportjaik, így a filiszteusok a Kr. e. 12. század elején letelepedtek a tengerparton, majd mélyebbre is behatoltak az akkor már Izrael által elfoglalt és benépesített területre. A Biblia alapján Saul király idejében Bét-Seán is a filiszteusok kezében volt. Astarté istennőnek és Dágón istennek temploma volt itt[2][3] és ide hozták a filiszteusok a gilboai csatában elesett Saul király díszes fegyverzetét és kitűzték Saul és fia, Jonathán testét a város falára. Később az Izraeli Királyság idejében Bét-Seán nem volt jelentős város.
Az asszír és babiloni hódítások utáni időben nem-zsidó lakosság telepedett le itt, egy kicsit távolabb az eredeti várostól. Ezt az új települést a hellenisztikus és a római korban Szküthopolisznak (ógörög Σκυθόπολις: Szkíta város) nevezték, valószínűleg az itt letelepített nagyszámú szkíta lovas miatt.[4][5]
Szküthopolisz II. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó csapataitól, pontosabban a városban állomásozó szkíta lovasságtól örökölte nevét.[6][7][8] Ezen szkíták (i. e. 3. század) azonban nem a királyi szkíták ivadékai voltak, hanem a közép-ázsiai szkítákat, azaz a szakákat képviselték.
Ez a város csatlakozott ahhoz a római fennhatóság alatt álló szövetséghez, amelyet a bibliai Újszövetség is Dekapolisznak, "Tíz-város"nak nevez.
Népesség
[szerkesztés]Népességének változása
[szerkesztés]Lakosok száma | 1200 | 8000 | 12 800 | 11 300 | 13 400 | 13 100 | 15 038 | 16 000 | 16 900 | 18 200 |
1949 | 1956 | 1963 | 1972 | 1981 | 1988 | 1996 | 2004 | 2011 | 2018 |
Panoráma
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Šnatôn statîstî le-Yisra'el (több nyelv nyelven). Israeli Central Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ 1. Sám. 31,10
- ↑ 1. Krón. 10,10
- ↑ http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.04.0006:entry=scythopolis
- ↑ Archivált másolat. [2018. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ Ivantchik 1999
- ↑ Pásztori-Kupán 2004a
- ↑ Pásztori-Kupán 2004b
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Beit She'an című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Ivantchik, A. (1999): The Scythian ‘Rule Over Asia’: The Classical Tradition and the Historical Reality. Pp. 497–519. In Tsetskhaladze, G. R. (ed.): Ancient Greeks West and East. Leiden–Boston–Köln.
- http://konyvtar.proteo.hu/hu/publikacio/595[Pásztori-Kupán István (2004a): A szkíták a Szentírásban I. Az Út 30 (1): 5–18.] Archiválva 2017. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Pásztori-Kupán István (2004b): A szkíták a Szentírásban II. Az Út 30 (2): 71–85. Archiválva 2017. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tóth Kálmán: A régészet és a Biblia