Ugrás a tartalomhoz

Telmányi Emil (hegedűművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a hegedűművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Telmányi Emil (tanár).
Telmányi Emil
Született1892. június 22.[1][2][3][4]
Arad
Elhunyt1988. június 12. (95 évesen)[5][6]
Holte
Állampolgárságamagyar
HázastársaAnne Marie Telmányi (1918. február 7. – 1936)[7]
SzüleiTelmányi Emil
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1905–1911)
Zenei pályafutása
Hangszerhegedű
A Wikimédia Commons tartalmaz Telmányi Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Telmányi Emil (Arad, 1892. június 22. – Holte, Dánia, 1988. június 13.) hegedűművész.

Életrajza

[szerkesztés]

Édesapja Telmányi Emil (1856–1900) főgimnáziumi tanár. Anyai ágon az erdélyi örmény nemesi Kövér család leszármazottja, édesanyja rétháti Kövér Elvira.[8] [9] 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémián Hubay Jenő (hegedű), Koessler János (zeneszerzés) és Herzfeld Viktor (kamarazene) tanítványaként végzett, s szerzett művészi diplomát. 1911-ben Berlinben kezdte hegedűművészi pályafutását; 1912-től már Európa-szerte ismert koncertező művész és kamaramuzsikus volt. Hírnevét különböző európai és amerikai koncertkörutakon alapozta meg. 1919-től mint opera- és hangversenydirigens működött külföldön, e minőségében 1927-ben mutatkozott be a budapesti közönségnek. 1929 után saját (utazó) kamarazenekara élén dolgozott. 1919-től Koppenhágában élt, de hosszú ideig szinte évente szerepelt Magyarországon is. 1940 és 1969 között az århusi konzervatórium tanára volt. 1949-ben, Johann Sebastian Bach szólóhegedű-műveinek korhű előadásakor, az akkordjáték megkönnyítése céljából ívelt vonót készíttetett (Bach-vonó), amely azonban nem azonos a Bach idejében használt barokk vonóval.

A modern magyar hegedűművészet egyik kimagasló képviselője, rendkívüli fantáziájú, elmélyült művész. Mindig a magyar zene népszerűsítését szolgálta; Bartók Béla hegedűre írott műveinek meggyőző erejű tolmácsolója, nemzeti zenénk eredményes propagátora volt haláláig.

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  4. ↑ Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  5. ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  6. ↑ gravsted.dk (dán nyelven)
  7. ↑ Dansk Biografisk Leksikon, 3. udgave (dán nyelven), 1984
  8. ↑ Kövér család
  9. ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I–III. Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
  • Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O–Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1985. ISBN 9633305723  
  • Fancsali János: Telmányi Emil és szülőföldje. In: Fancsali János: Magyarörmény zenei breviárium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003.111-152.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Telmányi_Emil_(hegedűművész)&oldid=26633635”