Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-13-1
Albrecht Dürer 1515-ben készítette az általában Dürer Rinocéroszának nevezett híres fametszetét. A képet egy ismeretlen alkotó vázlatára és leírására alapozta az abban az évben Lisszabonba érkezett indiai orrszarvúról.
Dürer maga soha nem látta az állatot, ami a római idők óta az első élő példány volt Európában. 1515-ben I. Mánuel portugál király az orrszarvút X. Leó pápának ajándékozta, de nem érkezett meg Rómába, mert hajótörésben elpusztult. Eleven orrszavút nem is láthattak Európában 1577-ig, amikor újabb érkezett Indiából I. Sebestyén portugál király udvarába, akinek halála után, 1580 körül az állatot II. Fülöp spanyol király örökölte meg. Madridban utcát neveztek el erről az abadáról (rinó portugálul).
A metszet egy rinocérosz nem egészen pontos képe. Az állatot kemény páncéllal borítva ábrázolja, egy kis csavart szarvat helyez a nyaktőre, lábait pedig pikkelyekkel fedi — egy valódi orrszarvú nem ilyen. Ennek ellenére Dürer alkotása nagyon népszerű lett Európában, és az elkövetkező három évszázadban rengeteg másolatot készítettek róla. Egészen a 18. század végéig az orrszarvú hiteles ábrázolásának tekintették, de aztán az 1740-es és az 1750-es években Európában körbeutaztatott, Clara nevű orrszarvú pontosabb ábrázolásai háttérbe szorították. Dürer munkájáról ennek ellenére azt tartották, hogy talán egyetlen más állatábrázolás sem gyakorolt ilyen mély hatást a művészetekre. Hatása továbbra is jelentős. Ezt mutatja Salvador Dalí 1956-ban készült, 3,6 tonnás szobra, a Rinoceronte vestido con puntillas (Csipkébe öltözött rinocérosz) is, ami a spanyolországi Marbella jachtkikötőjében, Puerto Banúsban látható 2004 óta.