Ugrás a tartalomhoz

I. Mánuel portugál király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Mánuel
Portugál Királyság királya
Uralkodási ideje
1495 – 1521
ElődjeII. János portugál király
UtódjaIII. János portugál király
Életrajzi adatok
UralkodóházAvis-ház
Született1469. május 31.
Lisszabon
Elhunyt1521. december 13. (52 évesen)
Lisszabon
NyughelyeSzent Jeromos-kolostor
ÉdesapjaFerdinánd, Viseu hercege
ÉdesanyjaBeatrix
Testvére(i)
  • Viseui Eleonóra
  • Viseui Izabella
  • Diogo (Jakab), Viseu hercege
  • János, Viseu hercege
Házastársa
Gyermekei
I. Mánuel aláírása
I. Mánuel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mánuel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Mánuel portugál király (Nagy, Szerencsés) (Alcochete, 1469. május 31. – Lisszabon, 1521. december 13.); uralkodott 1495-től 1521-ig; a középkori Portugália legsikeresebb királya; az Avis-házból származott.[1]

Származása

[szerkesztés]

Édesapja Ferdinánd (1433. november 17. – 1470. szeptember 18.), Viseu második hercege és Beja első hercege, 6º Condestável de Portugal.[2] Ferdinánd herceg I. Ékesszóló Eduárd (1391 – 1438) királynak a fia; I. Jó János (1357 – 1433) királynak, az Avis-ház alapítójának, az unokája, és V. Afrikai Alfonz (1432 – 1481) királynak az öccse. I. Mánuel édesanyja (Ferdinánd herceg felesége) Beatrix (1430 – 1506) hercegné volt, János portugál infáns (1400-1442) (I. János királynak – házasságából született – ötödik fia, 3º Condestável de Portugal), és felesége, Bragança Izabella hercegné (1402-1465) leánya.

Élete és uralkodása

[szerkesztés]
Szerencsés Mánuel uralkodásának fontosabb eseményei – azulejo
1. Vasco da Gama eléri Indiát a tengerről,
2. Brazília felfedezése,
3. A zsidók kiűzése,
4. a Belém-torony felépítése

Mánuel herceg távol tartotta magát az apai nagybátyja, II. Tökéletes János (1455 – 1495) király elleni, főúri mozgolódásoktól. Egy összetűzés során a király Mánuel bátyját, Diogo (Jakab) herceget (Viseu negyedik hercege és Beja harmadik hercege) 1484-ben leszúrta. Bátyja halála után Mánuel lett Viseu ötödik hercege és Beja negyedik hercege. Mánuel és Diogo a sógorai is voltak a királynak, mert testvérük, Eleonóra (1458 – 1525), II. János felesége volt.

II. János törvényes fia, Alfonz infáns, még 1491-ben, az apja életében, balesetben meghalt. Eleonóra királyné elérte azt, hogy II. János nem a házasságon kívüli fiát, György herceget (Jorge de Lencastre; 1481 – 1550) jelölte az utódjának (akiből Coimbra második hercege lett), hanem az unokaöccsét, Mánuel herceget. Így a király halálakor Mánuel lépett a trónra.

Mánuel uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalom lett, gyarmatosításba kezdett, fellendült az ország gazdasági élete, a főváros, Lisszabon, pezsgő életű tengeri kikötővé vált. A király a jogi kérdéseknek is nagy figyelmet szentelt, kodifikáltatta a törvényeket.

A földrajzi felfedezéseket fémjelzi az, hogy

  • Vasco da Gama (1468/1469 – 1524) – Afrika megkerülésével – 1498-ban elérte Indiát (később a harmadik indiai alkirály, és a hatodik indiai kormányzó volt), míg
  • Pedro Álvares Cabral (1467? – 1520 körül) 1500-ban felfedezte Brazíliát, és portugál birtokba vette.

Rajtuk kívül a korszak kiváló portugál hajósai közé tartóztak:

  • João Vaz Corte-Real (1420/1429 – 1496), és három fia:
    • Gaspar Corte-Real (1450 körül – 1501 /tengeren eltűnt/),
    • Miguel Corte-Real (1450 körül – 1502 /ő is tengeren eltűnt/), és
    • Vasco Anes Corte-Real (1465? – 1537); valamint
  • Tristão da Cunha (1460 körül – 1540 körül),
  • António de Abreu (1480? – 1514?, avagy 1526 után?), és
  • Nicolau Coelho (1460 körül – 1504 /tengeri viharban meghalt/).

Hajósok és hadvezérek is voltak a gyarmatosításban fontos szerephez jutó:

  • Francisco de Almeida (1450 körül – 1510 /afrikai bennszülöttek ellen elesett/), az első indiai alkirály (és kormányzó),
  • Afonso de Albuquerque (1450/1453 – 1515), a második indiai alkirály (és kormányzó),
  • Lopo Soares de Albergaria (1442 körül – 1520 körül), a harmadik indiai kormányzó,
  • Diogo Lopes de Sequeira (1465/1466 – 1530?), a negyedik indiai kormányzó,
  • Duarte de Meneses (1488 előtt – 1539 után), az ötödik indiai kormányzó, és
  • Francisco Serrão (? – 1521 /Ternate sziget szultánja megmérgezte?/) kapitány.

A portugálok indiai térnyerésében döntő szerepe volt annak, hogy 1509-ben a portugál flotta, Diu kikötőjében, Francisco de Almeida vezérletével, tönkreverte az egyesült egyiptomi és török flottát.

I. Mánuel 1509-ben, Sintrában, egyezményt kötött V. Katolikus Ferdinánd királlyal, országaik afrikai érdekeltségi (hódítási) övezeteinek az elhatárolásáról.

Azonban azt is meg kell említeni, ahogyan elődjétől, II. Jánostól kapott visszautasítás miatt Kolumbusz Kristóf (1451 – 1506) Kasztíliába távozott, úgy a Mánueltől kapott elutasítás miatt Ferdinand Magellan (1480-1521) spanyol lobogó alatt valósította meg a Föld első körülhajózását.

Az ország meggazdagodása a késő gótikus és korai reneszánsz, Mánuel stílusú építészet olyan remekműveinek a megalkotásában fejeződtek ki, mint a lisszaboni Belém-torony és Szent Jeromos-kolostor.

A király a Cortes, a portugál rendi-nemesi parlament nyomására, 1497-ben tíz hónapot adott arra, hogy a zsidók vagy elhagyják az országot, vagy keresztény hitre térjenek át (ami a muzulmánokra is vonatkozott). Az áttérteket – még színleges áttérés esetén is –, a király védelmébe vette, de az áttértek elleni támadásokat nem tudta mindig megakadályozni (1506, pogrom a zsidók ellen, Lisszabonban).

Mánuel 1521-ben, egy pestisjárvány utolsó áldozatai egyikeként halt meg.

Családja, utódlása

[szerkesztés]

I. Mánuelnek három felesége volt.

Az első feleség Aragóniai Izabella (1470 – 1498); akinek a szülei: V. Katolikus Ferdinánd (Aragóniai Ferdinánd) (1452 – 1516), II. Ferdinánd néven Aragónia, V. Ferdinánd néven Kasztília és León királya, valamint első felesége, I. Katolikus Izabella (1451 – 1504), Kasztília és León királynője (mindketten: Trastámara-ház). Egy gyermekük született:

A király második felesége Aragóniai Mária (1482 – 1517), az első feleségének a húga volt. A házasságukból tíz gyermek született:

  • III. Kegyes János (1502 – 1557) király, ő lett I. Mánuel utóda,
  • Izabella (1503 – 1539), férje: I. (Habsburg) Károly (1500 – 1558), a spanyol és a dél-olasz királyságok, Kasztília, Aragónia, Nápoly, Szicília királya (lemondott), (V. Károly német-római császár), (Habsburg-ház),
  • Beatrix (1504 – 1538), férje: III. Károly (1486 – 1553), Savoya hercege, (Savoyai-ház),
  • Lajos (1506 – 1555), Beja ötödik hercege, 9º Condestável de Portugal,
  • Ferdinánd (1507 – 1534), Guarda első hercege,
  • Alfonz (1509 – 1540), kardinális, Lisszabon érseke,
  • Mária (1511 – 1513),
  • I. Kardinális Henrik (1512 – 1580) király, az utolsó uralkodó az Avis-házból,
  • Eduárd (1515 – 1540), Guimarães negyedik hercege, és
  • Antal (1516 – 1516).

I. Mánuel harmadik felesége Kasztíliai Eleonóra, más néven Habsburg Eleonóra (1498 – 1558) volt; az ő szülei: II. (Őrült) Johanna (Kasztíliai Johanna) (1479 – 1555), Kasztília és León királynője, – Mánuel első két feleségének testvére (Trastámara-ház) –, és a férje, I. (Szép) Fülöp (1478 – 1506), Kasztília és León Habsburg-házból származó királya. Két gyermekük született:

  • Károly (1520 – 1521), és
  • Mária (1521 – 1577), Viseu hatodik hercegnője (ő nem ment férjhez, habár egy darabig úgy volt, hogy V. Károly német-római császár fiához, a leendő II. Fülöphöz megy majd feleségül).

I. Mánuel azt tervezte, hogy a házassági kapcsolatok révén megszerzi a hispaniai (spanyol) királyságok trónját, hiszen elsőszülött fia, Mihály nemcsak Portugáliának, hanem Kasztíliának és Aragóniának is a trónörököse volt egyszerre, ami előrevetítette e három ország perszonálunióját, ha nem is teljes egyesítését; ez az elképzelése nem vált valóra, mert a fia kétévesen 1500-ban a nagyanyja, I. Izabella kasztíliai királynő karjaiban halt meg Granadában (sőt, az Avis-ház utolsó törvényes tagjának a halálakor, 1580-ban, II. Okos Fülöp (1527 – 1598) megszerezte a portugál trónt, aki bár I. Mánuel unokája volt, de már egy másik dinasztia tagja, és 1640-ig a spanyol Habsburgok uralták Portugáliát).

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A forrásoknak csak kisebb része tesz különbséget olyan módon, hogy I. Mánuel (avagy I. Emánuel) király (és utódai) az Avis-Beja házból, avagy az Avis-ház Beja(i)-ágából származtak.
  2. ↑ A condestável tulajdonképpen a Portugál Királyság összes haderejének a főparancsnoka volt; a szám pedig azt jelöli, hányadik ebben a tisztségben, a tisztség létrehozása óta.

Források

[szerkesztés]
  • Dicionário de Historia de Portugal, I-III, Lisboa, 1963–1967
  • Diccionario de historia de España, I-III, Madrid, 1968–1969
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994–

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  • [1] – 2015. április 18.
  • [2] – 2015. április 18.
  • [3] – 2015. április 18.
  • [4] – 2015. április 18.
  • [5] – 2015. április 18.
  • [6] – 2015. április 18.
  • [7] – 2015. április 18.
  • [8] – 2015. április 18.
  • [9] – 2015. április 18.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. János 		Következő uralkodó:
III. János
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Mánuel_portugál_király&oldid=23617476”