Ugrás a tartalomhoz

Szulóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Súlovce szócikkből átirányítva)
Szulóc (Súlovce)
Szulóc zászlaja
Szulóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1244
PolgármesterGabriel Svorad
Irányítószám956 14
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség539 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület12,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 10′48.466667°N 18.166667°EKoordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 10′48.466667°N 18.166667°E
Szulóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szulóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szulóc (szlovákul Súlovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 14 km-re délre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1244-ben "Dubnice" néven említik először, a nyitrai váruradalom része volt. 1261-ben "Dubnicze", 1312-ben "Zuloch", 1326-ban "Zoloch cum terris Podlusan, Carab et Dubnicha", 1406-ban "Dwbnicza a. n. Zwlocz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1256-ban és 1262-ben a nyitrai káptalan faluja volt. 1715-ben 74 háza és 276 lakosa volt. 1828-ban 60 házában 414 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Később idénymunkákat is vállaltak.

Vályi András szerint " SZULÓCZ. Szulovcze. Tót falu nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Aponyhoz közel, és annak filiája; határja jó, javai többfélék."[2]

Fényes Elek szerint " Szulocz, tót falu, Nyitra vmegyében, K. Apony filiálisa: 409 kath., 6 evang. lak. F. u. gr. Apponyi József."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szulócz, nyitravölgyi tót község, Apponytól keletre, 512, túlnyomó számban r. kath. vallásu lakossal. Posta és táviró Appony, vasúti állomása Szomorfalu. E község a régi okmányokban következetesen két név alatt, mint ugyanaz a hely szerepel. A XIII. században „Dubnicze”, a XIV. században pedig felváltva hol „Dubnicze”, hol pedig „Zulócz” néven említtetik, mint nyitrai várbirtok. A nyitrai székes káptalannak itt nagyobb kiterjedésü birtoka van."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 605, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 504 lakosából 502 szlovák volt.

2011-ben 482 lakosából 479 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szulóc&oldid=23578812”