Ugrás a tartalomhoz

Sólyi papírmalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sólyi papírmalom egy 18. századi papírmalom romja Veszprém vármegyében, Sóly község határában.

A sólyi papírmalom romja

Fekvése

[szerkesztés]

A sólyi papírmalom romjait a falutól pár száz méterre északkeleti irányban találjuk, a Séd-patak partján.

A papírmalom története

[szerkesztés]

A zirci cisztercita apátság az 1780-as években határozta el, hogy a hozzá tartozó Sóly területén papírmalmot kíván létesíteni; a létesítményben a papírgyártás 1790. április 7-én indult meg. Több mint 60 féle vízjellel ellátott papírt gyártottak itt, főként az egyházi intézmények és állami hivatalok papírigényét kielégítve.

A papírmalmot bérlők, többségében német vagy holland ajkú szakemberek működtették. A papírmalom ismert bérlői az alábbiak voltak:

  • 1789-1799: Joseph Politzer
  • 1804-1806: Anton (?) Gebhardt
  • 1806-1808: Ludwig Keller (Köhler)
  • 1809-1811: Franz Gebhardt
  • 1811-1813: Ignatz Gebhardt
  • 1814: Ludwig Keller
  • 1815-1821: Marianna (Jákovits) Kellerin [Koller Anna Mária]
  • 1821-1825: Flórián Ignác
  • 1825-1828: Gotfried (Gaspar) Attorf/Atdorf
  • 1828-1837: Johannes Haas (Nyúl János)
  • 1837-1840: Elisabeth Wald, Haasin
  • 1840-1851: Joseph Haas

Idővel, a papírgyártás gépesítésével a sólyi papírmalom lassanként elavulttá vált, majd 1851-ben le is állt a termelése. 1920 környékén vízerőművet terveztek létesíteni a papírmalom épületében, de a terv nem valósult meg. A második világháborúban találatok érték, azt követően nem építették újjá. Épülete ma romos, a patak felőli fala még az emelet szintjéig áll, ám másutt csupán a falak nyomai láthatók.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]