Sándor család (szlavnicai)

Ez a szócikk szlavniczai és bajnai Sándor családról szól. Hasonló címmel lásd még: Sándor család (egyértelműsítő lap).

A szlavnicai és bajnai nemes, báró és gróf Sándor család egy régi, grófi ágon már kihalt magyar nemesi család.

Története

A Sándor család eredete minden bizonnyal Trencsén vármegyével hozható összefüggésbe. E vármegyében fekvő birtokukra, Szlavnicára 1456-ban nyertek királyi adománylevelet. A család 1706. július 25-én, Sándor Gáspár személyében nyert bárói rangot, de ez az ág kevéssel Gáspár után kihalt. A család másik ágából Menyhért 1719-ben kapott báróságot, unokája, Antal, pedig 1787. augusztus 27-én grófi rangra emelkedett. Sándor Móric, a család utolsó férfi tagja Metternich herceg leányát vette nőül. Lányuk, Sándor Paulina unokabátyjához ment feleségül, és így a vagyon a Metternich családra szállt.

Nevezetesebb tagjai

Sándor Antal (1734–1788) hétszemélynök, császári és királyi kamarás, a grófi cím megszerzője
Sándor Gáspár (?–1723?) magyar főnemes, a család első bárója
Sándor István (1756–1815) író, bibliográfus
Sándor Menyhért (1661–1723) Esztergom vármegye alispánja, a bárói cím megszerzője
Sándor Móric (1805–1878) magyar főúr, európai hírű lovas, úszó és vadász, az Ördöglovas

Híresebb birtokaik

Források

Révai nagy lexikona (XVI. kötet) (online hozzáférés)
Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája