Ugrás a tartalomhoz

Sándor Erzsi (újságíró)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sándor Erzsi (színművész) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk az újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Sándor Erzsébet (egyértelműsítő lap).
Sándor Erzsi
SzületettSándor Erzsébet
1956. december 3. (67 éves)[1]
Budapest[2]
MűvészneveSándor Erzsi
Állampolgárságamagyar
GyermekeiJuhász Lujza
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1976–1980, színészet)
Sablon • Wikidata • Segítség

Sándor Erzsi, születési neve: Sándor Erzsébet (Budapest, 1956. december 3. –) magyar újságíró, rádiós riporter, műsorvezető és szerkesztő, illetve színházi sajtóreferens, aki pályáját színésznőként kezdte.

Életútja

[szerkesztés]

Anyai ágon zsidó családba született, sok családtagját a holokauszt során meggyilkolták. Apja a születése napján disszidált, így édesanyja nevelte. 1980-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán Simon Zsuzsa osztályában.[3] Ezt követően a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1983-tól 1994-ig a kecskeméti Katona József Színházban játszott. Ezután elhagyta a pályát, de továbbra is elsősorban kulturális témákkal foglalkozott.

1992-ben kezdett el riporterként dolgozni a Magyarországról jövökben,[4] 1993–1994-ben pedig a Petőfi Rádió Zene-szó című délelőtti és a Kossuth Rádió kulturális műsoraiban volt hallható. 1994-től már szerkesztő-műsorvezető volt a Magyar Rádiónál, kulturális és esélyegyenlőségi tematikájú műsorokban. Többek között ilyen volt a szombat délelőttönként Fodor Jánossal közösen vezetett Party című beszélgetős műsor is. 2010–2011-től kevesebb munkát kapott. Ekkor kereste meg Vajda Róbert, aki egy kocsmában rendezte a Lüszisztraté című Arisztophanész-dráma felújított változatát egy alternatív színjátszó társulattal, a darab címszerepének eljátszására. Másfél évig futott az előadást, ami ez idő alatt negyvenszer ment le. 2013-ban elbocsájtották a rádiótól. Ezután alkalmi feladatokat vállalt a Klubrádiónál.

Az 1990-es évek közepétől újságíróként is dolgozott. A 168 Óra közéleti hetilapnál, a Mozgó Világ folyóiratnál, 1999-től a Népszabadság hétvégi mellékletében jelentek meg interjúi, tárcái, tévékritikái, színházi írásai és riportjai, 2000-től pedig a Premier színházi magazin számára készített tárcákat, portrékat, interjúkat.

2013-tól Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója felkérte, hogy segítse a színház kommunikációját. Így itt szervezte meg a szociális tematikákat feldolgozó első két „történetfelolvasó maratont”: 2014-ben a Holokauszt és a családom estet,[5] 2015-ben a gyerekek elleni erőszak témakörben.[6] 2017-ben „Szüléstörténetek” címmel már a Pesti Magyar Színházban zajlott az esemény,[7] aminek ettől az évtől kezdve sajtóreferense.[8][9]

2013-ban és 2016-ban jelent meg egy-egy életrajzi ihletettségű könyve a Park Kiadónál. Az előbbi, a Szegény anyám, ha látnám fia (Juhász Tomi) és saját történetét dolgozza fel. Az utóbbi, az Anyavalya „anyaregény”, amelynek epizódjait történelmi események keretezik. 2019-ben jelent meg szintén a Park Kiadónál harmadik kötete, a Meddig jössz című vidéki színházi-szerelmes regény – főszereplője, Lili már korábbi tárcáiban, novelláiban megszületett, története pedig a ’90-es évek vidéki színházairól és a színészi életforma buktatóiról és örömeiről szól, amit Presser Gábor és Sztevanovity Dusán Csak dalok című lemezének szövegei tagolnak.[10]

Két gyermeke van, Juhász Lujza[11] és Tamás.

Fontosabb színpadi szerepei

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma szereplőként 2017. szeptember 5-i lekérdezéskor: 32[12]

Rádiós munkássága

[szerkesztés]
  • Magyarországról jövök (riporter 1992)
  • Gondolat-jel, Kékharisnya magazin, Szombat délelőtt, Színházi magazin (riporter 1993/1994)
  • Zene-szó (riporter 1993/1994, szerkesztő-műsorvezető 1994–1997)
  • Party (műsorvezető 1994-től)
  • Petőfi Délelőtt (szerkesztő-műsorvezető 1994–1997)
  • Kossuth - Szombat Délelőtt (műsorvezető 1994–1997)
  • Kossuth Krónika reggeli kulturális magazin (szerkesztő-műsorvezető 1994–1997)
  • Esti Randevú 5 perccel 7 után[15] beszélgető műsor a Centrál Kávéházban (havonta kétszer, 2004–2012)
  • Tandem
  • Kupé (szerkesztő)
  • Kulissza
  • Kérjen lehetetlent
  • Új lenyomat

Könyvei

[szerkesztés]
  • Szegény anyám, ha látnám (Park Kiadó, 2013)
  • Anyavalya (Park Kiadó, 2016)
  • Meddig jössz (Park Kiadó, 2019)

Díjak

[szerkesztés]
  • Toleranciadíj – I. díj, nyomtatott sajtó, Autonómia Alapítvány (1995)[16]
  • Toleranciadíj – III. díj, rádió, Autonómia Alapítvány (Ránki Júliával a Csiga Háza I-II. Más-sáv című műsorért, MR Petőfi rádió, 1998)[17]
  • Toleranciadíj – Egyforintos díj, a rádiós műfaj különdíja, Autonómia Alapítvány (1999)[18][19]
  • MR nívódíj (2002)
  • Hüpatia-médiadíj, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségéért a magyar sajtóban (a 2012-ben elhangzott Kramer kontra anyaság és Tiltakozó rendezvény a kényszerláthatás ellen riportjaiért, 2013)[20]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Erzsi Sándor, https://www.csfd.cz/tvurce/344673/
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  3. ↑ Sándor Erzsébet, szfe.hu - (hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  4. ↑ Rádió-dokumentumok 1992 (Galántai György interjú, kérdező: Sándor Erzsi, Kossuth Rádió, Magyarországról jövök, CD 14.28. Rádió-dokumentum - 1992.06.18.) Artpool (hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  5. ↑ Bernáth László: Közelkép - Mégis sokan segítettek Archiválva 2017. szeptember 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Népszava.hu - 2014. május 16.
  6. ↑ Pálos Máté: Végül a szüzességemet nem vette el, origo.hu - 2015. április 10.
  7. ↑ Szüléstörténetek – felolvasó maraton a Pesti Magyar Színházban, artnews.hu - 2017. április 24.
  8. ↑ Társulat. pestimagyarszinhaz.hu. [2016. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. ↑ Társulat. pestimagyarszinhaz.hu. [2017. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. ↑ Szegvári Katalin: Ismerős hangok - vendég Sándor Erzsi, akivel új könyvéről beszélgetünk: Színház az egész világ... ez lehetne a mottója a Meddig jössz c. kötetnek, radiobezs.hu - 2019. június 18.
  11. ↑ Zacc: Fiatal filmes arcok - Földes Eszter interjú. filmpont.hu ("eredeti": bpfe.eclap.eu), 2009. február 9. [2010. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
  12. ↑ Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 21.) – Előadások adatbázisa[halott link]
  13. ↑ Kovács Dezső: Kiteregetve A Chioggiai csetepatéról, szinhaz.net – 2009. május 8.
  14. ↑ MGP: Arisztophánész, nol.hu - 2010. szeptember 15.
  15. ↑ ’’Esti Randevú 5 perccel 7 után’’ - a Centrálban Archiválva 2020. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, terasz.hu - 2005. (hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  16. ↑ A Tolerancia Díj / A Tolerancia díj nyertesei 1992-2001. [2002. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  17. ↑ Az Autonómia Alapítvány által alapított Tolerancia Díj '98-as díjazottjai, Beszélő
  18. ↑ Az Autonómia Alapítvány által alapított Tolerancia Díj 1999-es díjazottjai, Beszélő 4. évfolyam 12. szám, beszelo.c3.hu - 1999.
  19. ↑ MTI: Átadták a Tolerancia-díjakat, origo.hu - 1999. december 10.
  20. ↑ Ez az, csajok! A HÜPATIA Média Díj nyertesei Archiválva 2017. szeptember 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, huppa.hu - 2013. május 8.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sándor_Erzsi_(újságíró)&oldid=27086178”