Ugrás a tartalomhoz

Centrál Színház

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Vidám Színpad (egyértelműsítő lap)
Centrál Színház
Általános adatok
Korábbi neveiVidám Színpad (1997–2008)
Alapítva1997. január 1.
Státus1997–2001
tulajdonrész: 51% Fővárosi önkormányzat, 49% Bodrogi Gyula (igazgató)

2002–2017. augusztus 1-ig
100%-os Fővárosi önkormányzat tulajdon

2017. augusztus 14-től Puskás Tamás (magántulajdon)
Profiltársulatos – repertoár színház
AlapítóBudapest Főváros
Fenntartó2017-től Puskás Tamás

2017-ig Budapest Főváros Önkormányzata

1996–2001 Bodrogi Gyula és a fővárosi önkormányzat
Személyzet
FőigazgatóPuskás Tamás
Gazdasági vezetőPánczél Sándor
Művészeti titkárPataki Ágnes
DramaturgBaráthy György
Elérhetőség
Cím1065 Budapest,
Révay utca 18.
Postacím1365 Budapest 5. Pf. 82.
HonlapCentrál Színház honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Centrál Színház témájú médiaállományokat.

A Centrál Színház a budapesti színházak egyike, amely a VI. kerületben a Révay utcában található.

1997-ben részben fővárosi fenntartású színházként alakult Vidám Színpad néven. A 2000-es évek elején teljesen fővárosi tulajdonba került miközben műfaji váltáson ment keresztül. Ezt követően 2008-ban kapta a Centrál Színház nevet, majd 2017 júliusától Puskás Tamás magánszínháza lett.

Története

[szerkesztés]

Vidám Színpad

[szerkesztés]

A Vidám Színpad 1997. január 1-jével[1] a színházak között az elsők egyikeként alakult közhasznú társaság. Ennek 51 százalékban a fővárosi önkormányzat, 49 százalékban maga az igazgató volt a tulajdonosa.

A Fővárosi Közgyűlés által 1996 augusztusában megalapított Vidám Színpad Közhasznú Társaság ügyvezetésére 1996 szeptemberében a Tulajdonosi Bizottság – a Kulturális Bizottság véleményének kikérése mellett – pályázatot írt ki.[1] Ennek tartalmaznia kellett az 1997 január elsejétől a teátrum ügyvezetői feladatkörét ellátó pályázó pontos üzleti tervét, figyelembe véve, hogy évente 220 előadás és 3 bemutató megtartása a kötelező. A tervek szerint a pályázat még arra is lehetőséget adott, hogy a direktor megszerezze akár a többségi tulajdont is, de a fővárosi önkormányzat így is megőrizheti befolyását, ha azonban a kinevezett igazgató nem kívánja a többségi tulajdonrészt megvásárolni, automatikusan a fővárosra száll át ez a jog. A korábban az épületben működött, de jogutód nélkül megszüntetett Vidám Színpad igazgatója, Bodrogi Gyula volt az egyetlen pályázó, és akit egyébként a kulturális bizottság és a pályázatot elbíráló kuratórium is támogatott. A megszüntetés költségeit, több mint tizenegymillió forintot, a főváros állta, s a későbbiekben évi negy­venhárommillió forinttal kívánta támogatni a színházat. Az új közhasznú társaság működését ellenőrző öttagú felügyelő-bizottság tagjai: Moór Marianna, Geberle Erzsébet, Kibédi Ervin, Komlós Aladár és Csúcs László voltak. Bodrogi Gyula ügyvezetői megbízatása 2000. május 31-ig szólt. A korábbi színház ingó és ingatlan vagyona a közszolgálati szerződés értelmében a kht. ingyenes szívességi használatába került, cserébe a társaság kötelezettsége volt gondoskodni azok karbantartásáról. Az ingó vagyontárgyak közül a díszletek és jelmezek az ötödik év végére a kht. tulajdonába kerültek, a többi ingóság és ingatlan a szerződés lejártával visszakerült a fővároshoz. A ház tehát továbbra is az önkormányzaté maradt, az abban történő változások és a haszon a tulajdonosi arányban oszlott el. A szerződéskötésekben azonban az igazgatónak szabad keze volt. Így, a Vidám Színpad gazdasági irányítója, Schmidtné dr. Holló Er­zsébet, a főmérnöke Szojka Gyula és így további munkatársakkal újra-, míg a színészekkel már szerepre szerződött, néhányakkal pedig úgynevezett készenléti szerződést[m 1] kötött.[3][4][2] A Vidám Színpad Színházművészeti Közhasznú Társaság az 1998. október 8-án keltezett társasági szerződéssel alakult meg.[5]

A színházban műfajában kabaré, kamaramusical, bohózat, vígjáték, esetleg varieté műsor is színre került, ha megfelelt a művészi és az anyagi feltételeknek.[2]

2001-ben Bodrogi Gyula lemondott a színház vezetéséről az anyagi problémák miatt, tulajdonrészét a Fővárosi Közgyűlés 1,75 millió forintért (plusz a névértéket a KSH által hivatalosan közzétett infláció mértékével megtoldva) kivásárolta, mivel a fővárosi önkormányzat kulturális bizottsága biztonságosabbnak ítélte a Vidám Színpad jövőjét, ha ők a százszázalékos tulajdonosok. A válságkezelő vezető Bóka B. László színháztörténész, újságíró lett, aki nagy művészi és művészeti átalakításokba kezdett, illetve többek között a teátrum adósságállománya mellett nem tudta kifizetni a művészek járandóságait sem. Ekkor csupán két színész, Straub Dezső és Spindler Béla rendelkezett évadszerződéssel.[6][7][8][9] Eközben, 2002-ben, a Fővárosi Önkormányzat és a Vidám Színpad Kht. által alapított Vidám Színpad örökös tagja kitüntető címet – ami a leírás alapján a legalább 15 esztendeje e teátrumban játszó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészek kaphattak meg – az „Ezt is túléltük!” című, a Vidám Színpad fél évszázados évfordulójára készült előadás keretében Bodrogi Gyula kapta meg, művészi pályája és igazgatói tevékenysége elismeréséül.[10] Mások már nem részesülhettek itt e címben, csak később, a már Böröndi Tamás és Straub Dezső vezette új Vidám Színpadtól.[11][12][13]

Miután a kulturális kérdésekkel foglalkozó fővárosi képviselők 2003-ban kétszer is elutasították Bóka László üzleti tervét és menesztették, felkértek két művészt, Kalmár Tibort és Puskás Tamást a színház megmentésére vonatkozó koncepciójuk megírására és kiírtak egy pályázatot válságkezelő igazgatói megbízatásra. Az ellehetetlenült anyagi helyzetben lévő intézmény 2001-es 35 milliónyi adóssága addigra 82 és fél millió forintra nőtt.[14][15][16]

2003 szeptemberétől Puskás Tamás vette át a Vidám Színpad vezetését és a színház újra új útra lépett. Megújította a társulatot, a repertoárt és a közönséget is. Már ekkor meg szerette volna venni, ám a főváros még nem adta el a színházat, így öt saját tulajdonjogú előadását – négy Shakespeare-t és Beaumarchais: Figaro házasságát,[17] amiket eredetileg utazószínházi előadásokként, egy amerikai filmes gázsijából hozott létre – apportként vitte be a vállalkozásba. Néhány év alatt a művészszínházi irányt (melyben a Krétakör Színház előadási is helyet kaptak) hátrahagyva rátalált a saját hangjára a jól bevált Broadway-darabokkal.[18] 2008-ban mindenkit elküldött, hogy teljesen új társulatot építhessen fel a továbblépéshez.

Centrál Színház

[szerkesztés]

2008 nyarán a Fővárosi Közgyűlés határozatai alapján a Vidám Színpad Kht. neve Centrál Színház megnevezésre módosult.[19] A tulajdonos 2009. április 30-i hatállyal a Centrál Színházat nonprofit kft.-vé alakította.[5] A 2010-es évek közepére a repertoáron a költséghatékony néhány fős, sztár-szereposztással színre kerülő darabok mellett nagyobb zenés produkciókkal, csökkenő fenntartói támogatás mellett csaknem megduplázta a közönséget, illetve megtriplázta a bevételt. A színházban megfordult többek között Bozsik Yvette, Haumann Péter, Rudolf Péter és Cserhalmi György is, a darabok többségét Puskás Tamás rendezi, és felesége, Básti Juli is szerepet kap számos előadásban.[18]

Azért választottuk a Centrál Színház elnevezést, mert a – részben a teátrum múltjából – felmerült ötletek vagy foglaltak voltak, vagy nem tükrözték a koncepciónkat. Nem szerettünk volna egy nagy alkotó nevével jelölt intézmény sem lenni, mert egy idő után ezek az elnevezések megcsontosodnak. Senki sem gondol a Madách Színház hallatán Az ember tragédiájára vagy a Katona József Színház esetében a Bánk bánra […] színházunk az Operaház mellett, a város közepén található, és művészeti koncepciónkban sem járunk kitaposatlan, kísérleti utakon, de az olcsó szórakoztatásnak sem kívánunk hódolni, így két ponton is talál a Centrál Színház név. Azt hiszem, sikerült olyan elnevezésre akadnunk, amely pontosan fejezi ki mindazt, ami velünk kapcsolatos, és kedves lehet a kíváncsiak szemében is.
– Puskás Tamás nyilatkozata az MTI-nek 2008-ban[20]

2014. június végén határozott a Fővárosi Közgyűlés a Centrál Színház magánosításáról,[18] ami végül 2017. augusztus 14-étől[21] került Puskás Tamás tulajdonába. 50 millió forintért jutott hozzá a színházat Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft.-hez, melyben az épület kivételével – amit 10 évre szóló bérleti szerződéssel kapott meg – benne foglaltatnak a színházi működéséhez szükséges nem beépített berendezések, színpadi jogok, díszletek és jelmezek. A takarékos és sikeres működés miatt olyan sok pénz volt a kft.-ben, hogy a Főváros a mellett döntött, hogy a pénz egy részét a színház felújításra használja el. A magánosítás után már nem kell támogatnia a színházat és nem az önkormányzatot terhelik az épület karbantartási költségei sem, ugyanakkor a bérleti díjat továbbra is beszedik.[22]

Mint társulatos – repertoár színház, elsősorban a saját darabok és produkciók alkotják a műsorstruktúrát, aminek ezek mellett több befogadott előadás is része. Állandónak mondható az évadonkénti legalább 2–3 új bemutató megtartása. A nagyszínpadon magyar és külföldi, prózai és zenés-táncos, kortárs és klasszikus előadásokat egyaránt játszanak, melyeknél fontos szempont, hogy népszerűek, közönségvonzók legyenek, de igényesek és unikálisak is, míg az intim kisszínpadon kísérleti hangú, komorabb tónusú darabok is helyet kapnak.[23]

Igazgatói

[szerkesztés]

Örökös tagság

[szerkesztés]
Vidám Színpad örökös tagja
Centrál Színház örökös tagja

Művészek (2023/2024)

[szerkesztés]

Az épület

[szerkesztés]
A színház bejárata a Révay utcában
Bővebben: Révay utca 18.

Az eklektikus stílusban épített[26] három emeletes bérház földszintje eredetileg is mulatónak épült – előcsarnoka azonban egy üvegtetővel fedett kerékpár- és sportcsarnok volt, ami csupán később vált a színház részévé.[27] A helyiséget a berlini tanulmányútjáról hazatért fiatal építész, Upor Tibor, a későbbi neves díszlettervező építtette át kamarajellegű színház céljára az 1920-as évek végén. 1970-ben Siklós Mária felújítási tervei alapján alakítottak ki egy üzemi szárnyat – öltözőkkel, a gépházzal (klíma és lift) – és szétválasztották a színház előterét a bérház feljárati lépcsőházától. 1979 márciusában avatták az épületben a padlástérben a színház új, száz férőhelyes több részre osztott kamaraszínpadát, az addig máshol játszó Kis Színpad néven.[28][29][30]

2004-ben Fernezelyi Gergely tervei alapján egy újabb felújítás következett. Ekkor átalakították a homlokzatot, így eggyel több bejárati ajtó készült, ami az eredeti állapothoz közelítette a bejárat képét. 2006-ban a színház klímaberendezése és a gázkazán került felújítása, majd ezt követte a nézőtér felújítása. Ekkortól összesen 427 ülőhely várja a nézőket, az addigiaknál szélesebb székekkel, mivel az emeleti erkélypáholyokat megszüntették és helyükön is széksorokat alakítottak ki.[28]

2016-ban 170 millió forintból megújult a színház előtere – Benson Marcell építész, tervezőművész még 2012-ben a Centrál Színház és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szervezésében megrendezett belsőépítészeti pályázaton elnyert munkája alapján[27] –, öltözői és szervezői épülete is.[31]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Készenléti szerződés: havi meghatározott összegért az adott színész bármikor behívható próbálni és játszani, máshová akkor éppen nem mehet.[2]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b A napirend 21. pontja: A Fővárosi Közgyűlés 1227-1235/1996. (VIII. 29.) határozatai, Fővárosi Közlöny 46. évfolyam 18. szám - 1996. december 2. (online: "Vidám%20Színpad%20megszűntetése"&pg=667 adtplus.arcanum.hu)
  2. ↑ a b c Gazdálkodj okosan! Közhasznú társasjáték a Vidám Színpadon, Magyar Nemzet 59. évfolyam 302. szám – 1996. december 28. (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. ↑ Szabó Z.: Kié lesz a Vidám Színpad?, Esti Hírlap 41. évfolyam 188. szám – 1996. szeptember 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. ↑ Bodrogi Gyula lesz a Vidám Színpad ügyvezetője, Magyar Nemzet 59. évfolyam 290. szám – 1996. december 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  5. ↑ a b Állami Számvevőszék: Jelentés az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzéséről Centrál Színház Nonprofit Kft.[halott link] (Iktatószám: V-0189-063/2014.), infoszab.budapest.hu - 2014. április
  6. ↑ Pelle János Az ízléstelenség lázadása Archiválva 2020. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, valasz.hu – 2002. december 13.
  7. ↑ Trencsényi Zoltán: Bizony, bizony Vidám Kínpad!, nol.hu – 2002. november 30.
  8. ↑ A csőd két arca, Budapesti Nap 1. évfolyam 53. szám - 2002. december 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
  9. ↑ Béke a Vidám Színpadon, Népszabadság 60. évfolyam 285. szám - 2002. december 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
  10. ↑ Művészi pályája és igazgatói tevékenysége elismeréséül kitüntetik Bodrogi Gyulát, A Vidám Színpad örökös tagja, Új Szó 55. évfolyam 16. szám, library.hungaricana.hu – 2002. január 19.
  11. ↑ Örökös... Népszabadság 63.évfolyam 227. szám – 2005. szeptember 28. (online: adtplus.arcanum.hu)
  12. ↑ Csala Zsuzsa csak a szépre emlékezik, Zalai Hírlap 62. évfolyam 236. szám – 2006. október 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. ↑ PEPITA MAGAZIN - Csala Zsuzsa örökös tag bejegyzés a Pepita Magazin Facebook-oldalán – 2013. június 12.
  14. ↑ Kalmár Tibor vagy Puskás Tamás viszi tovább a Vidám Színpadot Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Népszava.hu - 2003. június 23.
  15. ↑ Vidám Színpad: szomorú büdzsé, Népszava 131. évfolyam 223. szám – 2003. szeptember 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
  16. ↑ Perelik a Vidám menesztett igazgatóját, Népszava 131. évfolyam 225. szám – 2003. szeptember 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
  17. ↑ A Tábornok utcától a Révay utcáig Archiválva 2020. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, terasz.hu – 2009. szeptember 19.
  18. ↑ a b c Hamvay Péter: Kinek éri meg a Centrál Színház eladása?, szinhaz.net – 2016. október 13.
  19. ↑ A napirend 36. pontja: Javaslat a Vidám Színpad Kht. nonprofit korlátolt felelősségű társaságként való további működtetésére, névváltoztatására, a Kht. alapító okiratának módosítására. Előadó: Horváth Csaba, a Főv. Kgy. 1146-1147/2008. (VI. 26.) határozatai Főv. Kgy. határozatai kivonat a 2008. június 26-i ülésének jegyzőkönyvéből
  20. ↑ Centrál Színház lett a Vidám Színpadból, 24.hu – 2008. július 3.
  21. ↑ A Centrál Színház Nonprofit Kft. 2017. évi beszámolója: Kiegészítő melléklet 2017., centralszinhaz.hu
  22. ↑ Eladták a Centrál Színházat, hvg.hu – 2017. június 13.
  23. ↑ A Centrál Színház Nonprofit Kft. 2018. évi beszámolója: Közhasznúsági melléklet 2018. üzleti év, centralszinhaz.hu
  24. ↑ A Vidám Színpad örökös tagja, ujszo.com – 2002. január 19.
  25. ↑ Verebély Iván Szeretek itt élni A hetes szám bűvöletében, XIII. Kerületi Hírnök 20. évfolyam 23. szám, library.hungaricana.hu – 2014. december 4.
  26. ↑ Budapest VI. kerület – Helyi védett épületek értékvizsgálata 2016 – Épületek adatai Archiválva 2019. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (24. oldal), Építészettörténeti és Műemléki Tanszék – 2016. (hozzáférés: 2017. november 19.)
  27. ↑ a b Átépül a Centrál előcsarnoka (A Centrál Színház beszámolója), szinhaz.hu – 2016. augusztus 12.
  28. ↑ a b A színház története, Theatre database / Színházépítészet Közép-Európában (hozzáférés: 2017. november 17.)
  29. ↑ Alpár Ágnes: A fővárosi kisszínházak műsora. A Tháliától a felszabadulásig. 1904–1944, Színháztörténeti füzetek 56., Budapest, library.hungaricana.hu – 1974.
  30. ↑ Gábor István: Így játszani jó? A Vidám Színpad évadjáról (14-17. old.), Színház 12. évf. 8. sz., epa.oszk.hu – 1979. augusztus
  31. ↑ Elkészült a Centrál Színház felújítása, magyarepitok.hu – 2016. október 27.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1899 (11. évfolyam) 1. rész B) Ház- és telekjegyzék: VI. Kerület. (Terézváros), library.hungaricana.hu

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Centrál_Színház&oldid=27036993”