Komlós Aladár

Komlós Aladár
A Szép versek és a Körkép antológiákban megjelent portréja Vahl Ottó felvétele
Született	Kredens Aladár 1892. december 10. Alsósztregova
Elhunyt	1980. június 22. (87 évesen) Budapest
Álneve	Koral Álmos
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Palotai Erzsi (1937–1980)
Foglalkozása	újságíró költő fordító irodalomkritikus irodalomtörténész
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1910–1918)
Kitüntetései	a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1973)
Sírhelye	Farkasréti temető (607-47. templomi fülke)
Katonai pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ország	Osztrák–Magyar Monarchia Magyar Királyság
Szolgálati ideje	1944–1945
Háborúi, csatái	első világháború második világháború
Sablon • Wikidata • Segítség

Komlós Aladár (született: Kredens, álnév: Koral Álmos; Alsósztregova, 1892. december 10. – Budapest, 1980. június 22.) magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész. Palotai Erzsi előadóművész férje.

Pályafutása

Zsidó családban született Alsósztregovában Kredens Ede földbérlő és Schönfeld Szidónia gyermekeként. Losoncon járt középiskolába. Itt fedezte fel tehetségét tanára, Bodor Aladár költő. 1910-től latin–magyar szakon tanult a budapesti egyetemen, ahol belépett a Galilei Körbe. 1918-ban végzett tanárként. Az első világháborúban megjárta az olasz hadifogságot. 1920-as kassai tanári működésének egy újságcikke miatti elbocsátás vetett véget. Jászi Oszkár hívására 1922-től 1923-ig a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett, s publikált a Tűz című hetilapban is. 1925-től a Színházi Élet kritikusa, s a Nyugatban is ekkor publikálta első cikkét. A folyóirat tanulmánypályázatán ugyanebben az évben harmadik díjat nyert Adyról szóló pályaművével. A kolozsvári Korunk és a pozsonyi Tűz is közölte írásait. 1928 és 1938, valamint 1940 és 1944 között magyart és latint tanított a budapesti Zsidó Gimnáziumban. A második világháborúban a Kasztner-vonattal Bergen-Belsenbe, majd Svájcba került. Innen tért haza 1945-ben. 1946-ban megkapta az egyetemi magántanári kinevezést. 1949 és 1960 között megbízott egyetemi előadó, majd gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1953-tól az MTA Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjában dolgozott. 1956-tól nyugdíjazásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének függetlenített tudományos főmunkatársaként tevékenykedett.

Házastársa Palotai Erzsi volt, akit 1937. december 30-án Budapesten vett nőül.

Munkássága

Első önálló, Voltam poéta én is című verseskötete 1921-ben jelent meg. (A gyűjteményt Szabó Lőrinc ismertette a Nyugatban.) 1931-es, A néma őrült arca című verseskötete megbotránkozást okozott a kritikusok körében. 1933-ban jelent meg első regénye, az Augustus korában játszódó Római kaland.

Irodalomtörténeti tárgyú művei sorát a Nyugat első nemzedékével foglalkozó Az új magyar líra nyitotta meg 1928-ban. Az 1937-es Írók és elvekben kora irodalmát vizsgálta. 1954–1955-ben Vajda Jánosról, Reviczky Gyuláról és Komjáthy Jenőről jelentetett meg hosszabb-rövidebb írásokat. 1959-ben látott napvilágot egyik legfontosabb irodalomtörténeti összefoglalása, A magyar költészet Petőfitől Adyig. Több esszégyűjteménye is megjelent.

Díjai és elismerései

• Az irodalomtudományok doktora (1954)
• Munka Érdemrend (1962)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1967, 1970, 1972)
• A Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1973) – Irodalomtörténeti és kritikai munkásságáért, életművéért.

Művei

Tanulmányok, esszék, monográfiák

• Komlós Aladár: Dömötör János; Athenaeum Ny., Budapest, 1918
• Zsidók a válaszúton (Budapest, 1920)
• Az új magyar líra (Budapest, 1928)
• Írók és elvek (Budapest, 1937)
• Irodalmunk társadalmi háttere (Budapest, 1948)
• Vajda János (Budapest, 1954)
• Reviczky Gyula (Budapest, 1955)
• Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében (Budapest, 1956)
• Tegnap és ma. Irodalmi tanulmányok; Szépirodalmi, Budapest, 1956
• A magyar költészet Petőfitől Adyig (Budapest, 1959)
• A líra műhelyében (Budapest, 1961)
• A szimbolizmus és a magyar líra (Budapest, 1965)
• A szimbolizmus; bev., vál. Komlós Aladár; Gondolat, Budapest, 1965
• Gyulaitól a marxista kritikáig. A magyar irodalmi kritika hét évtizede; Akadémiai, Budapest, 1966 (Irodalomtörténeti könyvtár)
• Táguló irodalom. Tanulmányok, esszék, kritikák; Magvető, Budapest, 1967 (Elvek és utak)
• Vereckétől Dévényig (Budapest, 1972)
• Költészet és bírálat (Budapest, 1973)
• Kritikus számadás (Budapest, 1977)
• Problémák a Nyugat körül (Budapest, 1978)
• A magyar költészet Petőfitől Adyig; 2. módosított kiad.; Gondolat, Budapest, 1981
• Magyar zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig (Budapest, 1997)
• Kritika és kritikusok (Budapest, 2004)
• A magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században; sajtó alá rend., jegyz., fotóvál. Kiss József, előszó Kőbányai János, névmutató Körmendi Gabriella; Múlt és Jövő, Bp., 2008 (Hágár)
• Bevezetés a magyar-zsidó irodalomba; vál., szerk. Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2009 (Hágár)

Verseskötetek, mesék, drámák

• Bontakozó szárnyak (Darvas Jánossal és Begyáts Lászlóval; 1910)
• Voltam poéta én is. Egy félbenmaradt költő versei és vallomásai (Rimaszombat, 1921)
• A néma őrült arca (Budapest, 1931)
• A kincsőrző fa. Zsidó mesék és elbeszélések; összeáll. Komlós Aladár, Vihar Béla, ill. Vadász Endre; Országos Izraelita Tanítóegyesület, Bp., 1940
• Himnusz a mosolyhoz (Budapest, 1941)
• Az első csillag. Dráma; Nádor Ny., Bp., 1941 (A mi könyvünk)
• Versek a zsidóságról; összegyűjt. Komlós Aladár; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1944 (Javne könyvek)
• Legszebb versek könyve; vál. Jankovich Ferenc, Komlós Aladár, Rubin Péter; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1946 (Magyar műveltség könyvtára)
• Külföldi versek könyve; jegyz. Szijgyártó László, ill. Kondor Lajos; Móra, Bp., 1964 (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei)
• Magyar irodalom a századfordulón; szerk., vál. Komlós Aladár, Czine Mihály; Tankönyvkiadó, Bp., 1962 (Iskolai könyvtár)
• Reggeltől estig (Budapest, 1963)
• Verses Budapest. Antológia; vál., szerk., bev. Komlós Aladár, jegyz. Tótfalusi István; Athenaeum Ny., Bp., 1968 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
• A tölgyek és a hegedű (Budapest, 1981)
• Mese Élijáhuról. Komlós Aladár és Vihar Béla zsidó népmese-feldolgozásai; vál. T. Aszódi Éva; Múlt és Jövő, Bp., 1998
• A kincsőrző fa. Zsidó mesék és elbeszélések; összeáll. Komlós Aladár, Vihar Béla; Gabbiano Print, Bp., 2011

Regények

• Római kaland. A Curiatius-szövetség hőstettei; ill. Gedő Lipót; Athenaeum, Bp., 1933
• Néro és a VII. A.; Pantheon, Bp., 1935 (Jó könyvek)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
• 100 éves a Nyugat (1908–2008)
• Kortárs magyar írók, 1945–1997
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Szabó Lőrinc: Komlós Aladár: Voltam poéta én is... Nyugat, 1921. 17. sz.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 499. o.  Online elérés