Barkócháza

	Barkócháza (Ruská Volová)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Polgármester	Eva Turbáková
Irányítószám	067 72 (pošta Klenová)
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
	Népesség
Teljes népesség	85 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	275 m
Terület	13,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 22′ 02″48.943100°N 22.367200°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 22′ 02″48.943100°N 22.367200°E
	Barkócháza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Barkócháza témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barkócháza (1899-ig Orosz-Volova, szlovákul: Ruská Volová, ukránul: Ruszkij Volovij) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától 27 km-re délkeletre, a Vihorlát és a Keleti-Beszkidek közötti völgyben fekszik.

Története

1609-ben említik először írásos dokumentumban. Magyar nevét egykori birtokosairól, a Barkóczyakról kapta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Volova. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik n. k. Brezovetzhez 3/4, n. ny. Klenovához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, leginkább zabot terem, középszerűen kevés gabonát, árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, hegyes, vőlgyes, egy kis részében térséges, sárga agyagos, kavitstsal elegyes a’ földgye, erdeje elég, szénája bőven van, piatza Ungváron, és Homonnán van.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volova (Orosz), Zemplén vm. orosz f. Szinna fil. 342 g. kath., 10 zsidó lak. 608 h. szántófölddel, erdővel. Ut. p. Szobráncz.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Barkóczháza, azelőtt Orosz-Volova. Ruthén kisközség 67 házzal és 429 gör.-kath. lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. Már a XVI. században a homonnai uradalomhoz tartozott és mindvégig a Drugethek és ezek utódai: a Barkóczyak voltak az urai. Most is gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. Az itteni gör.-kath. templom 1891-ben épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 499, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 139 lakosából 66 szlovák és 66 ruszin volt.

2011-ben 111 lakosából 84 ruszin és 22 szlovák volt.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Barkócháza (Ruská Volová)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Polgármester	Eva Turbáková
Irányítószám	067 72 (pošta Klenová)
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
Népesség
Teljes népesség	85 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	275 m
Terület	13,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 22′ 02″48.9431, 22.367248.943100°N 22.367200°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 22′ 02″48.9431, 22.367248.943100°N 22.367200°E
Barkócháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barkócháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sablon:Szinnai járás m v sz A Szinnai járás települései
Szinna (Snina)
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka)