Rosty Albert
| barkóczi Rosty Albert | |
| Született | 1779. december 10. Sopron |
| Elhunyt | 1847. november 4. (67 évesen) Pest |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | ehrenberghi Eckstein Anna (1801-1843) |
| Gyermekei | Rosti Pál |
| Szülei | Rosty Pál |
| Foglalkozása | békési alispán |
Barkóczi Rosty Albert Ferenc János (Sopron, 1779. december 10. – Pest, 1847. november 4.) Békés vármegye alispánja, főjegyzője, táblabíró, földbirtokos.[1][2]
Élete
[szerkesztés]
Rosty Albert az eredetileg Vas vármegyei nemesi származású barkóczi Rosty család sarjaként született. Édesapja barkóczi Rosty Pál (1745-1810) főhadnagy volt, Vas megyei táblabíró, elítélt magyar jakobinus, édesanyja nedeczei Nedeczky Anna (1764-1839), Nedeczky Albert és Újváry Walburga bárónő lánya volt.[1] Albert nagyapja barkóczi Rosty Ferenc (1718-1790), királyi tanácsos, Vas vármegye alispánja, vármegyei követ, táblabíró, Vas megyei földbirtokos volt. Rosty Albert nagynénje, Rosty Katalin (1753–1787),[3] akinek a férje mezőszegedi Szegedy Ignác (1736–1796), királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, földbirtokos, Vas- és Zala megyék táblabírája; Szegedy Ignác és Rosty Katalin lánya és egyben Rosty Albert elsőfokú unokatestvére, mezőszegedi Szegedy Róza (1774–1832), Kisfaludy Sándor költőnek a felesége volt.
1799-ben jogi hallgató volt a bécsi egyetemen. 1807. március 16-án a főispán táblabíróvá tette. 1805. november 19-én a nemesi felkelés alkalmával első kapitánnyá választották a gyalogsághoz, de alig 20 nappal később kérte, hogy helyette, öccse Rosty Károlyt (1785-1835)[1] nevezzék ki.[4] 1802 és 1812 között Rosty Albert Békés vármegye aljegyzője, 1811-ben Békés vármegye országgyűlési követe, 1812-től 1819-ig vármegyei főjegyző, 1819-től 1826-ig békési másodalispán volt.[5] Albert elköltözött a szentandrási uradalomba Békés megyébe magára vállalva a jószágigazgatást. 1816-ban Szentandráson 32 jobbágya és több zsellére volt, 1825-ben bizonyságlevelet kapott arról, hogy a csabacsüdi puszta és Szentandráson lévő részek tulajdonosa, valamint Komlósnak és Szentetornyának arendalis birtokosa volt.[4]
A kitűnő muzsikus és a zene igen nagy kedvelője Rosty Albert, házánál gyakran zeneestéket szervezett, ahol már nagyon fiatal korában vett részt Erkel Ferenc.[6]
1843-ban, a nehéz anyagi körülményekben levő sógornőjét, Eckstein Alojziát, Novák Antal (1797-1843) békési alispán özvegyét,[7] beköltöztette gyermekeivel együtt a saját pesti házába, ahol eltartotta egészen haláláig.[8]
A reformkor eszméi úttörője, a 65 éves Rosty Albert táblabíró, tóthkomlósi közbirtokos 1844. június 27-én örökváltási szerződést írt alá jobbágyaival hogy, felszabadítsa őket.[9] 1845. január 26-án nyilatkozatot küldött a vármegyét, hogy értesítse a szándékáról, hogy önkéntesen adó alá veti magát. Saját szavai szerint: "Én alólírt mélyen érezvén azon igazságtalanságot, mely hazánk adózóin az egész nemesi birtok adómentesége által századok óta elkövettetik, s mely sok részben irigylett alkotmányunkat becsében lejjebb szállította, minthogy reményem, miszerént a törvényhozás a századunk szellemével ellentétben állót kiváltságot meg fogja szüntetni..."[10]
1847. november 5-én hunyt el Pesten a Fürdő [ma: József Attila] utcai Pollack házban [ma: József Attila u. 6].[11]
Házassága és gyermekei
[szerkesztés]Rosty Albert 1824. május 23-án feleségül vette Pesten[1] ehrenberghi Eckstein Anna Franciska (*Pest, 1801. június 2.–†Pest, 1842. július 5.) kisasszonyt,[12][13] Ehrenbergi Eckstein Ferenc (1769 – 1833) orvosdoktor, császári és királyi tanácsos és Wehner Erzsébet lányát. A házasságból született:
- barkóczi Rosty Ágnes Katalin Anna (*Pest, 1825. szeptember 21.–†Iharos, 1913. május 9.), Erzsébet királyné palotahölgye. Férje: vásárosnaményi báró Eötvös József (1813–1871) jogász, vallás- és közoktatásügyi miniszter.
- barkóczi Rosty Ilona Alojzia Erzsébet (*Pest, 1826. december 9.–†Pest, 1870. február 21.). Férje: Trefort Ágoston (1817 – 1888), közoktatási és vallásügyi miniszter, az MTA elnöke.
- barkóczi Rosty Anna Erzsébet Antónia (*Pest, 1828. március 6.–†Bécs, 1927. február),[14] írónő, költőnő. Férje: gróf Amadei Rudolf (Bécs, 1814. április 17.–Bécs, 1898. március 27.), cs. kir. udvari tanácsos, Bukovina tartományi főnöke.[15]
- barkóczi Rosty Pál István Ferenc de Paula (*Pest, 1830. november 29. –†Dunapentele, 1874. december 7.), földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja.
Származása
[szerkesztés]| barkóczi Rosty Albert Ferenc János (Sopron, 1779. december 10. – Pest, 1847. november 4.) Békés vármegye alispánja, főjegyzője, táblabíró, földbirtokos. |
Apja: barkóczi Rosty Pál Jakab (Ják, Vas vármegye, 1745. július 10. – Ivánc, Vas vármegye, 1810. október 26.) táblabíró, főhadnagy, elítélt magyar jakobinus, földbirtokos |
Apai nagyapja: barkóczi Rosty Ferenc (1718. – † Kám, Vas vármegye, 1790. február 4.) Vas vármegye alispánja és országgyűlési követe, királyi tanácsos, földbirtokos |
Apai nagyapai dédapja: barkóczi Rosty László (fl. 1710–1730) Vas vm.-i főszolgabíró, földbirtokos (Szülei: barkóczi Rosty István, a gróf Batthyány családnak a jószágkormányzója, földbirtokos és jobbágyi Jobbágyi Regina) |
| Apai nagyapai dédanyja: zalalövői Csapody Mária (fl. 1710–1714) (Szülei: zalalövői Csapody István, győri lovas alparancsnok, a zalalövői várkapitány, földbirtokos és osztopányi Perneszy Zsófia) | |||
| Apai nagyanyja: balásfalvi Orosz Mária (*Győr, 1720. december 11.– †Ják, 1751. április 19.) |
Apai nagyanyai dédapja: balásfalvi Orosz Ferenc (1675–Győr, 1739) Győr vármegye főjegyzője, győri szolgabíró, földbirtokos (Szülei: balásfalvi Orosz István hadnagy) | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: nemes Lassek Erzsébet (1691–Győr, 1733. április 15.) | |||
| Anyja: nedeczei Nedeczky Anna (Paks, 1764. június 26.–1839) |
Anyai nagyapja: nedeczei Nedeczky Albert (Pozsony, 1739. április 22.–†?) földbirtokos |
Anyai nagyapai dédapja: nedeczei Nedeczky Károly királyi tanácsos, földbirtokos (Szülei: nedeczei Nedeczky Imre, ítélőmester, királyi személynök, földbirtokos és hrabovai Hrabovszky Eszter) | |
| Anyai nagyapai dédanyja: lengyeltóti Lengyel Krisztina (1710–Lesencetomaj, 1756. szeptember 25.) (Szülei: lengyeltóti Lengyel Miklós, Somogy vármegye alispánja, szigligeti főkapitány, földbirtokos és martonfalvi Martonfalvay Magdolna) | |||
| Anyai nagyanyja: báró Újváry Walburga |
Anyai nagyanyai dédapja: báró Újváry László császári és királyi tábornok, földbirtokos (Szülei: nemes Újváry Imre, Királyi levéltári őr, aranysarkantyús vitéz, földbirtokos és alsó- és felsősurányi Sigray Borbála) | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: báró Száraz Erzsébet (Pest, 1724. augusztus 30. – Paks, 1781. október 21.) (Szülei: báró Száraz György, királyi személynök, királyi udvari kamarai titkár, földbirtokos és királydaróczi Daróczy Katalin) |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó. 400. o.
- ↑ familysearch.org: Rosty Albert születésének adatlapja
- ↑ Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény)
- ↑ a b Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula, 2009 (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 11.) Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár. 430. o.
- ↑ Völgyesi Orsolya: Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830?1832. Gyula, 2002 Egy reformkori politikai karrier Békés megyében: Novák Antal. 202.o
- ↑ Implom József: OLVASÓKÖNYV Békés megye történetéhez II. 1695–1848. Békéscsaba, 1971. – 440 p. – (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból ; 4.)B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848)XXXIV. KÖLTŐK ÉS MŰVÉSZEK 4. Erkel Ferenc) Hogyan lett Erkel magyar zeneszerző. 344. o.
- ↑ MNL. Békés megyei levéltár - Archontológia - Békés megye alispánjai 1715-1950 - Novák Antal életrajza. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
- ↑ Völgyesi Orsolya: Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830?1832. Gyula, 2002 Egy reformkori politikai karrier Békés megyében: Novák Antal. 210. o.
- ↑ Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988) II. Iratminták. 115. o.
- ↑ Implom József: OLVASÓKÖNYV Békés megye történetéhez II. 1695–1848. Békéscsaba, 1971. – 440 p. – (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból ; 4.)C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN7. Békés megyei követek az 1847/48. évi országgyűlésen. 368. o.
- ↑ familysearch.org: Rosty Albert gyászjelentése
- ↑ familysearch.org: Eckstein Anna születésének adatlapja
- ↑ familysearch.org: Rostyné Eckstein Anna gyászjelentése
- ↑ familysearch.org: Rosty Anna Erzsébet Antónia születésének adatlapja
- ↑ MACSE - Amade Rudolf adatlapja