Redemptorista rend
Redemptoristák (Congregatio SS. Redemptoris) | |
Rövidítés | C.Ss.R. |
Mottó | Copiosa Apud Eum Redemptio |
Alapító | Liguori Szent Alfonz |
Alapítva | 1732. november 9. |
Jóváhagyva | 1749 |
Típus | klerikus szerzetesrend |
Tevékenység | lelkigyakorlatok és missziók |
Superior General | Michael Brehl, C.Ss.R. |
Székhelye | Via Merulana, 31 00185 Róma, Olaszország |
[ A Redemptoristák weboldala] | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Redemptoristák témájú médiaállományokat. |
A Redemptoristák rendje Liguori Szent Alfonz által alapított római katolikus szerzetesrend. Központja Rómában van, Magyarországon nincsenek jelen.
Történetük
[szerkesztés]A rendet Liguori Szent Alfonz alapította Nápolyban 1732. november 9-én, azzal a kimondott céllal, hogy "a szegényeknek hirdesse az Evangéliumot". Oda akart eljutni – látva a Nápoly környéki pásztorok lelki elhagyatottságát -, ahol az Egyház a legkevésbé van jelen, tehát gyakorlatilag ki akartak kerülni a plébániai rendszer alól, mert ez a rendszer bevált a kisebb-nagyobb településeken, de a vidéken, s különösen a hegyek között élők lelkipásztori ellátása megoldatlan volt. 1742-nem Szent Alfonz 8 társával erre a misszionálásra tett fogadalmat, majd 1743-ban a hagyományos szerzetesi fogadalmat is letették.
Egyik legjelesebb szerzetestársuk, Hofbauer Szent Kelemen aki szerte Európában végzett missziós utakat (tisztelői közé tartozott Széchényi Ferenc, Széchenyi István apja is); a cseh származású szent John Nepomucene Neumann aki a Philadelphiai egyházmegye püspökeként Észak-Amerikában kezdte meg legszegényebbek evangelizálását, valamint Majella Szent Gellért testvér, aki csendes visszavonultságban egy szabóműhelyben élte rendje karizmáját.
2014-ben 793 közösségben 6400 redeptorista élt. Szlovákiában római katolikus kolostoruk van Pozsonyban, Podolinban és Óhegyen, görögkatolikus pedig Nagymihályban, Sztropkón és Ólublóban.
Apácák
[szerkesztés]Liguori Szent Alfonz Tommaso Falcoja megyés püspök támogatásával 1721-ben Scalában alapította meg a rend női ágát. Kezdetben a vizitációs apácák regulája szerint éltek de jogilag tőlük függetlenül, majd 1731-ben fogalmazták meg saját regulájukat. A hivatalos pápai jóváhagyást 1750-ben nyerték el. A redeptorista apácák szigorú klauzúrában élnek, ünnepélyes esküt tesznek, de joghatóságilag kolostoraik a megyés püspök ellenőrzése alatt állnak. 2005-ben 38 kolostorban 382 apáca élt.
Keleti szertartású ág
[szerkesztés]Elsőként P. Achil Delaere kanadai belga redemptorista, majd példájára több rendtársa is a 20. század elején Kanadában a bizánci szertartás használatára tért át, abból a célból, hogy a Kanadába bevándorolt keleti szertartású szláv híveket ellássa. 1913-ban Andrej Szeptickij, a Lembergi görögkatolikus főegyházmegye érseke támogatásával megalakul a galiciai tartomány is, majd 1921-ben a zempléni Sztropkón telepedtek le, illetve 1931-ben megépült nagymihályi rendházuk is.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Congregation of the Most Holy Redeemer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Keresztény Magyarország – Redemptoristák Archiválva 2016. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (Online elérés: 2015. június 2.)
- Magyar Katolikus Lexikon – Redemptoristák (Online elérés: 2015. június 2.)
- Testvéreink, a szentek: Válogatás Peter Manns Reformer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László. Kismarton: Prugg. 1977.
- Ijjas Antal: Szentek élete. 1–2. kötet. Budapest: Ecclesia. 1968.
- Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára. 1–4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Budapest: Szent István Társulat. 1932. (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztve: Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7