Marista Iskolatestvérek
| Marista Iskolatestvérek | |
| Alapítva | 1817 |
| A Marista Iskolatestvérek weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marista Iskolatestvérek témájú médiaállományokat. | |
A Marista Iskolatestvérek (Mária Iskolatestvéreknek is nevezik) egy vallási közösség 5500 taggal a világ 75 országában.
A rend célja a fiatalok képzése és tanítása, a képzési-, és a nevelési feladatok minden formájában, a szociálisan érzékeny társadalmi csoportok tagjaival való foglalkozás áll a tevékenységük középpontjában.
A rend világszerte 870 oktatási intézményt tart fent.
Története
[szerkesztés]A rendet Marcellin Champagnat atya alapította 1817-ben, La Valla-en-Gier-ben. Champagnat gyermekként élte meg a francia forradalom és a napóleoni kor súlyos megpróbáltatásait. A zűrzavaros időszakban a vallási élet hanyatlott, a tömegek elidegenedtek az egyháztól és kiszorultak az oktatásból, ami közvetlenül érintette a keresztény szellemű családokat.
Szemináriumi társaival Marcellin Champagnat egy új rend megalapítását tervezték, amelynek középpontjában hármas cél állt: a missziók, az oktatás és a katekizmus tanítása. A szerzeteseket Mária-testvéreknek, vagyis maristáknak nevezték.
Champagnat egyházi tevékenységét egy szegény falu, La Valla káplánjaként kezdte meg, ahol egy tizenhét éves fiú halála döbbentette rá, hogy sok fiatal még életében nem hallott istenről. Ekkor alapította meg a Mária Iskolatestvérek első közösségét.
Magyarország
[szerkesztés]Magyarországon az első marista iskola 1909-ben Orsován alakult meg, amelyet a trianoni béke után Romániához csatoltak, viszont az akkori román kormány magyarellenessége miatt rövid idő belül be kellett zárni.
A Szent Alajos Fiúotthon és Juvenátus 1923-1944-ig működött Budapesten a Wekerle-telepen. Budapesten Champagnat-iskola működött 1930-1950-ig a Hőgyes Endre utcában. 1934-ben hivatalos állami elismerést kapott és jogosult volt francia diploma kiadására. 1942-ben az iskola német táborokból szökött francia hadifoglyoknak adott menedéket, majd a német megszállás idején a náci kormány idején a marista testvérek számtalan elhurcolásra ítélt zsidó életét mentették meg. 1944-ben a testvéreket bebörtönözték, halálra ítélték, amelynek végrehajtását az orosz csapatok bevonulása akadályozta meg.
Iskolájukat 1950-ben államosították. A magyar testvéreket Franciaország fogadta be. 84 magyar testvér tett fogadalmat a marista rendben, közülük kilencen élnek ma is. Egy testvér Svájcban, hét Franciaországban és egy Magyarországon.
1990-ben tértek vissza ismét Magyarországra és megkapták a hivatalos működési engedélyt. A maristák rendfőnöke Magyarországra küldte a testvérek első csoportját, akik Győrt javasolták az újrakezdés helyszínéül. A helyi ordinárius befogadta ezt a közösséget, ennek köszönhetően a Mária Iskolatestvérek 40 év távollét után ismét megkezdték magyarországi tevékenységüket.
Részt vettek az Apor Vilmos Iskolaközpont létrehozásában, az ő szellemi-pedagógiai vezetésükkel nyílt meg az iskolaközpont 1993 őszén. Az iskolában való 15 éves jelenlét után a marista rend felhagyott az iskola vezetésével, új helyszínt keresve a tevékenységük folytatására.
Források
[szerkesztés]- Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Emlékkönyve 1993-2003
Weblinkek
[szerkesztés]
- Maristák Magyarországon
- Maristes Catalunya (katalán)
- Marista Iskolatestvérek (angol)
