Ugrás a tartalomhoz

Rekenyeújfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rakovnica szócikkből átirányítva)
Rekenyeújfalu (Rakovnica)
Rekenyeújfalu zászlaja
Rekenyeújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1268
PolgármesterRadoslava Uhrinová
Irányítószám049 31
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség598 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság345 m
Terület7,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 20″, k. h. 20° 27′ 30″48.655556°N 20.458333°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 20″, k. h. 20° 27′ 30″48.655556°N 20.458333°E
Rekenyeújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rekenyeújfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rekenyeújfalu (szlovákul: Rakovnica, korábban Rekeňany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rozsnyótól 5 km-re, nyugatra található.

Története

[szerkesztés]

A település Berzéte határában keletkezhetett a 13. század második felében. Már ekkor állt Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt kápolnája. 1290 és 1352 között a Máriássy család birtoka. 1327-ben „Rakunchas” néven a bozóki uradalom részeként említik először. 1339-ben „Rokunchas”, 1351-ben „Rakoicha”, 1362-ben „Rakonchas” alakban szerepel az írott forrásokban. 1416-ban „Rakonchas a. n. Zenegetew sive Wyfalu” alakban említik. 1427-ben 21 portát számláltak a faluban mely a Bebek családnak adózott. A 16. századtól a krasznahorkai váruradalom része volt, így az Andrássyak birtoka. Lakói mezőgazdaságból és bányászatból éltek. 1709-1710-ben a pestis 109 áldozatot szedett a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rekenye Újfalu. Gömör Várm. földes Urai több Urak, fekszik Rozsnyóhoz közel, ’s ennek filiája.[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rekenye (Ujfalu), Rekenja, tót falu, Gömör vgyében, Rosnyóhoz 1 órányira: 109 kath., 339 evang. lak., kik vasat ásnak, s azt hámorokba hordják. – Határa hegyes, sziklás és sovány. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rosnyó.[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Rekenyeújfalu, A pelsőczi Nagyhegy alatt fekvő tót kisközség, 85 házzal és 470 ág. h. ev. és róm. kath. vallású lakossal. Szintén a csetneki uradalomhoz tartozott és 1362-ben Wyfalw al. nom. Ratonkenecht alakban szerepel. 1416-ban Rakonchas, alio nomine Zenegetev sive Wifalu körülirással említik és ekkor Bubek János tárnokmester a földesura. 1659-ben az Andrássyak bírják, 1707-ben Bercsényi Zsigmond, 1736-ban pedig a Máriássyak. 1786-ban a német Reiken és a tótos Rekenant neve is felbukkan. A mult század elején Rekenya néven is említik. Ide tartozik Ivágyó puszta. Evangélikus 88és katholikus temploma van, de építési idejük ismeretlen. A község postája Berzéte, távírója és vasúti állomása Rozsnyó.[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1939 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége

[szerkesztés]

1773-ban 25 jobbágy és 24 zsellércsaládja volt.

1828-ban 42 házában 448 lakos élt.

1910-ben 517, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 608-en lakták, ebből 590 szlovák és 14 magyar.

2011-ben 612-en lakták: 566 szlovák és 14 magyar.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]