Ugrás a tartalomhoz

Radnóti Zsuzsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radnóti Zsuzsa
Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Született1938. február 12. (86 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaÖrkény István (1965–1979)
Foglalkozásadramaturg
IskoláiELTE Bölcsészettudományi Kar (1958–1963)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnóti Zsuzsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Radnóti Zsuzsa (Budapest, 1938. február 12. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, a Vígszínház dramaturgiai egykori vezetője és a Magyar Színházi Társaság Dramaturgok Céhének volt elnöke, érdemes művész. Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író özvegye.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Radnóti István (1904–1962)[3] és Poór Etelka (1905–1994)[4] voltak. 1958–1963 között végezte el az ELTE BTK magyar–német szakát. 1963-ban dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a Dramaturgia vezetője lett. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként jár vissza.

Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Színházból indult Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozásának egyik alapítója és szervezője volt. (A rendezvény 2001 nyara óta a Pécsi Színházi Találkozó keretein belül működött, majd 2016-ban új szervezeti formában alakult át.) A Pécsi Nyílt Fórum és a Petőfi Irodalmi Múzeum felolvasó-színházi estéinek egyik szervezője és dramaturgja volt.

Tanított az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében Irodalom és adaptáció címen kortárs magyar drámát. Vendégtanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, kortárs magyar drámatörténetet és gyakorlati dramaturgiát ad elő. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadóként adott órákat a Veszprémi Pannon Egyetemen.

A Digitális Irodalmi Akadémia Spiró György-szakértője 1998-tól, és Örkény István-szakértője 2014-től.

2019-ben megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet minden év februárjában adnak át.[5]

Munkássága

[szerkesztés]

Nagy szerepe volt a fiatal magyar dráma 1970-es évekbeli kibontakozásában. Férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét. Kortárs magyar drámával foglalkozik. A színházi élet szervezésében is tevékeny részt vállalt.

Magánélete

[szerkesztés]

1965-ben kötött házasságot Örkény István (1912–1979) íróval.

Dramaturgiai munkái

[szerkesztés]

Prózai színművek

[szerkesztés]

Zenés színművek

[szerkesztés]

Filmdramaturgiai munkái

[szerkesztés]
  • In memoriam Ö.I. (magyar portréfilm, 1983) – dramaturg [6]
  • Fekete Péter (operettfilm, 1993) – dramaturg[7]

Művei

[szerkesztés]

Önálló kötetek

[szerkesztés]
  • Cselekvésnosztalgia. Drámaírók színház nélkül. Bp., 1985, Magvető
  • Mellékszereplők kora. Magyar drámák a nyolcvanas években. Bp., 1991, Széphalom
  • A próféta színháza. Füst Milán drámáiról. Pécs, 1993, Jelenkor
  • Lázadó dramaturgiák. A 20/21. századi modern magyar drámairodalomról; Drámaíró-portrék. Bp., 2003, Palatinus
  • Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból; összeáll., szerk. Légrádi Gergely; Kossuth, Budapest, 2021

Nem önálló kötetben szereplő tanulmányok

[szerkesztés]
  • Chagall a Vitkovics Mihály utcában. Utószó Kornis Mihály: Ki vagy te című drámakötetéhez, Magvető, 1986
  • Átváltozások. Utószó az Átváltozások című drámaantológiához, Magvető, 1987
  • Magányra ítélve. Utószó Tolnai Ottó: Végel(ő)adás című drámakötetéhez. Bp. 1996. Neoprológus
  • Pro és kontra a magyar drámáról. Alföld, 1997/2.
  • „Színházilag gondolkodni”. Fodor Géza új kötetéről. Élet és Irodalom, 1998. nov. 20.
  • Az ősbemutató felelőssége. Háy János drámáiról. Kritika, 2005/2.
  • A befogadottak. A kilencvenes évtized drámaírói. Kritika, 2000/5.
  • A magyar posztdramatikusok; Az irodalmi drámától a színpadi szövegig. Irodalomtörténet, 2005/3.
  • Újrealizmus és kortárs magyar dráma. Hamvai Kornél drámakötetéről. Jelenkor, 2006/6.
  • Évadkörkép. Napút, 2007/7.
  • Országok, városok, világok pusztulása. Utószó Spiró György: Drámák. Átiratok I. című kötetéhez. Bp. 2008. Scolar
  • Tetűetüd és Lágeroperett. Jelenkor, 2009/6.
  • Apokalipszis holnap. Színház, 2010/2.
  • A Háy-saga. Hajónapló, 2010/4.
  • A drámai fordulat. Napút, 2011. április
  • A titokzatos Borbély Szilárd-drámák. Jelenkor, 2013. június
  • A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája. Jelenkor, 2014. június
  • Borbély Szilárd emberi és írói szenvedéstörténete. Jelenkor, 2015. június
  • Esterházy Péter nemeuklideszi drámái. In.: A megrendülés segédigéi. Budapest, 2016. Noran Libro
  • Esterházy Péter drámáiról, első sorban történelmi revüjéről, a Mercedes Benzről (Székfoglaló előadás a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémián), 2016, (A mellőzött drámaírói életmű címen, bővített, átdolgozott változat, Jelenkor, 2017 június ).
  • A történelem színháza Közép- Európában (Visky András drámáiról), in.:Mellékzörej (Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó – Koinónia, Budapest-Kolozsvár, 2017)

Szakmapolitikai publicisztikák

[szerkesztés]
  • Alföldi Róbert színháza (Népszabadság, Hétvége 2010. július 10.)
  • A kollektív felejtés ellen (Népszabadság Hétvége, 2014. június 7.) Alföldi Róbert nem meghosszabbított igazgatói kinevezéséről, és az erről készült Salamon András-filmről
  • Utazás az éjszaka mélyére (Népszabadság, 2011. november 19.). Dörner György kinevezéséről az Új Színház élére
  • A Trafó-szindróma (Népszabadság, Hétvége, 2012. szeptember 1.) A Trafó vezetőváltása körüli anomáliákról
  • Amikor belobban a mű körül a levegő (Népszabadság, 2013. szeptember 14.) Interjú az Alföldi Róbert István a király-rendezése körül kirobbant politikai hecckampányról, kérdező: Szemere Katalin
  • Egy álságos döntéssorozat anatómiája (Népszabadság, 2013. december 13.) A 2013-as színházigazgatói pályázatok problematikusságáról
  • Hatalom – Művészet 9–0 (Népszabadság, 2016. április 6.). A Dunaújvárosi Színház igazgatói pályázatának szabálytalanságairól

Kötetszerkesztések

[szerkesztés]
  • Dinamit. Fiatal drámaírók antológiája. Bp. 1983. Magvető
  • Átváltozások. Kortárs drámák antológiája. Utószó, Átváltozások címen Bp. 1987. Magvető
  • Békés Pál: A női partőrség szeme láttára. Három komédia. Bp. 1992. Prológus
  • Nyílt Fórum Füzetek. Fiatal drámaírók antológiája. Közös szerkesztés, minden évben, 1992–2015 között.
  • Tolnai Ottó: Végel(ő)adás. Válogatott drámák. Bp. 1996. Neoprológus
  • Beszélgetések Szabó István filmrendezővel. Bp. 1995. Pesti Szalon
  • Harmincból öt. Örkény-ösztöndíjas drámaírók antológiája 1998–2003. Bp. 2003. NKÖM
  • Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház, Bp., 2006
  • Színház és diktatúra a 20. században (Társszerkesztés Lengyel Györggyel, és az Epilógus 2. fejezet írója: A hetvenes–nyolcvanas évtized). Corvina, 2011
  • Lázár Egon: Visszapillantó. (Színházi évtizedek) Corvina, 2014 (társszerkesztés Deres Péterrel)
  • Lázár Egon: Ráadás, Corvina, 2017

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  3. ↑ Édesapja gyászjelentése
  4. ↑ Édesanyja gyászjelentése
  5. ↑ Kortárs Magyar Dráma-díjat alapított Radnóti Zsuzsa (magyar nyelven). Színház.org, 2019. február 4. [2019. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  6. ↑ http://port.hu/adatlap/film/tv/in-memoriam-o-i-in-memoriam-o-i/movie-47310 In memoriam Ö. I.
  7. ↑ http://port.hu/adatlap/film/tv/fekete-peter-fekete-peter/movie-119661 Fekete Péter operettfilm, 150 perc, 1993
  8. ↑ Hazám-díjat kapott Kulka János (hu-HU nyelven). 24.hu, 2019. november 16. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  9. ↑ Radnóti Zsuzsát díjazta a Fidelio példamutató kezdeményezéséért (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)
  10. ↑ Díszpolgári címet kapott Presser Gábor (magyar nyelven). Papageno, 2021. június 29. (Hozzáférés: 2021. június 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Radnóti_Zsuzsa&oldid=27619946”