Réz(II)-oxid
Megjelenés
Réz(II)-oxid | |
IUPAC-név | Réz(II)-oxid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1317-38-0 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | CuO |
Moláris tömeg | 79,545 g/mol |
Sűrűség | 6,31 g/cm³ |
Olvadáspont | 1201 °C + (1474 K) |
Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
Tiltott sáv | 1,2 eV |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | monoklin |
Tércsoport | C2/c |
Rácsállandó | a = 4,6837 Å, b = 3,4226 Å, c = 5,1288 Å |
Rácsállandó-szög | α = 90°, β = 99,54°, γ = 90° |
Veszélyek | |
MSDS | ScienceLab.com |
EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R22, R50/53[1] |
S mondatok | S22, S61[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Réz(II)-szulfid |
Azonos anion | Nikkel(II)-oxid Cink-oxid |
Rokon vegyületek | Réz(I)-oxid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A réz(II)-oxid (CuO; nyelvújításkori magyar nevén rézéleg[2]) fekete színű por, vízben oldhatatlan.
Reakciói
[szerkesztés]Hidrogén vagy szén-monoxid segítségével tiszta rézzé redukálható:
- H2 + CuO → Cu + H2O
- CuO + CO → Cu + CO2
Savakkal reagáltatva réz(II)sókat alkot:
- CuO + 2HNO3 → Cu(NO3)2 + H2O
- CuO + 2HCl → CuCl2 + H2O
- CuO + H2SO4 → CuSO4 + H2O
- CuO + 2CH3COOH → (CH3COO)2Cu + H2O
- CuO + 2NH2CH2COOH → (NH2CH2COO)2Cu + H2O
- CuO + 2C6H8O7 → (C6H5O7)2Cu + 3H2O
Előállítása
[szerkesztés]Réz hevítésekor keletkezik, de a kapott anyag nem tiszta, réz(I)-oxidot is tartalmaz.
Ezért tiszta réz(II)-oxidot a következő anyagok hevítésével állítják elő:
- CuCO3 → CuO + CO2
- Cu(OH)2 → CuO + H2O
- 2Cu(NO3)2 → 2CuO + 4NO2 + O2
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c A réz(II)-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 14. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Péch Antal. Magyar és német bányászati szótár. II. Német-magyar rész. Selmecz[bánya]: [s.n.] (1879)