Réz-szulfát

rombos (kalkocianit), tércsoport: Pnma, oP24, a = 0,839 nm, b = 0,669 nm, c = 0,483 nm^[3]
triklin (pentahidrát), tércsoport P1, aP22, a = 0,5986 nm, b = 0,6141 nm, c = 1,0736 nm, α = 77,333°, β = 82,267°, γ = 72,567°^[4]

Termokémia

Std. képződési
entalpia Δ_fH^o₂₉₈

−769,98 kJ/mol

Standard moláris
entrópia S^o₂₉₈

109,05 J K⁻¹ mol⁻¹

Veszélyek

MSDS

vízmentes
pentahidrát

EU osztályozás

Ártalmas (Xn)
Irritáló (Xi)
A környezetre veszélyes (N)

EU Index

029-004-00-0

NFPA 704

0

2

1

R mondatok

R22, R36/38, R50/53

S mondatok

(S2), S22, S60, S61

Lobbanáspont

nem gyúlékony

LD₅₀

300 mg/kg (szájon át, patkány)
87 mg/kg (szájon át, egér)
470 mg/kg (szájon át, emlős)

Rokon vegyületek

Azonos anion

vas(II)-szulfát
mangán(II)-szulfát
nikkel(II)-szulfát
cink-szulfát

Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A réz-szulfát (vagy réz(II)-szulfát, rézgálic, INN: copper sulfate) a réz egyik leggyakoribb vegyülete. Formálisan a réz(II)-oxid és a kénsav reakciójából származtathatjuk. Ásványtani neve kalkantit.

Jellemzői

Szobahőmérsékleten szilárd, ionrácsos vegyület.

Kristályvizes alakja (CuSO₄·5H₂O) kék színű, szagtalan kristályokat alkot (régies név: kékkő), a kristályvízmentes forma vegytisztán fehér por, a technikai tisztaságú a szennyeződéstől függően szürkésfehér, esetleg halványzöld. A vízmentes formák újra kék színűvé válnak a vízfelvétel során.

Vízben jól oldódik, vizes oldata kék színű. Kristályrendszere a triklin (háromhajlású) rendszer, amely könnyen összetéveszthető a monoklin (paralelogramma alakú) rendszerrel.

Felhasználása

Felhasználják a fémek galvanizálásához, növényvédő szerként (fungicid), illetve a kristályvízmentes alakját víz kimutatására (például abszolút alkoholban). Szintén használja a vegyipar, műtrágyaipar, bőr^[5]^[6] -és textilipar valamint egyes kozmetikai szerek is tartalmaznak réz-szulfátot.

Bordói lé

A növényvédelemben elterjedt szer a bordói lé, tipikusan a szőlő, a napraforgó gombás fertőzése esetén használják lemosó permetezéshez. A rézgálic vizes oldata savas, ezért mészporral keverik a semleges pH-érték eléréséig. Az elterjedt 3%-os, 10 liter mennyiségű bordói lé készítéséhez 300 g rézgálic és 450-600 g mész szükséges.

Élettani hatása

A réz-szulfát – hasonlóan más rézsókhoz – mérgező hatású,^[7] de a szervezetbe a tápcsatornán keresztül nehezen kerül be, mert a gyomorba bejutva hányást okoz. Halálos adagja 8-12 gramm. Régebben használták a réz-szulfátot fehérfoszfor-mérgezés elleni hánytatásra is.

Kis mennyiségű rézre azonban szüksége van a szervezetnek, nyomelemként fontos szerepet tölt be számos élettani folyamatban (vérképzés, enzimek termelése). ATC-kódja V03 AB20.

A réz-szulfátot élelmiszerek esetében elsősorban az ásványianyag-tartalom növelésére, csomósodást gátló anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák E519 néven.

Előállítása

Ipari előállítása réz és meleg kénsav reakciójával történik:

Cu + H₂SO₄ → CuO + H₂O + SO₂

CuO + H₂SO₄ → CuSO₄ + H₂O

Réz-szulfát-pentahidrát

A réz-szulfát-pentahidrát a réz (vegyjele: Cu) kénsavval való reakciójából kilépő termék, amely mikor kikristályosodik, 5 vízmolekulát köt meg. A réz-szulfát-pentahidrátot gyakran használják paradicsom ragya (peronoszpóra) kezelésére, ugyanis a peronoszpóra nem szereti a rézben gazdag környezetet. A réz-szulfát anhidrát, a réz-szulfát-pentahidrát egyik rokon vegyülete, mivel csak annyiban különböznek, hogy a réz-szulfát anhidrát nem köt meg egyetlen vízmolekulát sem. Míg a réz-szulfát-pentahidrát színe kék, addig a réz-szulfát anhidrát színtelen, fehér (a cukorra hasonlít). Vidéken kék kőnek vagy rézgálicnak is nevezik.

A réz-szulfát-pentahidrát képlete CuSO₄ x 5H₂O.

Jegyzetek

↑ GESTIS-Stoffdatenbank
↑ A réz-szulfát (BGIA GESTIS)^{[halott link]} (németül)
↑ (1958) „The crystal structure of the anhydrous sulphates of copper and zinc”. Acta Crystallographica 11 (5), 361–364. o. DOI:10.1107/S0365110X58000955.
↑ Bacon, G. E. (1975). „Neutron-diffraction studies of CuSO₄ · 5H₂O and CuSO₄ · 5D₂O”. Z. Kristallogr. 141 (5–6), 330–341. o. DOI:10.1524/zkri.1975.141.5-6.330.
↑ Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentés (IPPC) – Referencia dokumentum az elérhető legjobb technikákról – tömörítvény a hazai sajátosságok figyelembe vételével – Bőrgyártás
↑ A rezet nem tudják egyesíteni fémalakban a bőrrel, ezért annak vegyületeit használják pigmentezéshez a bőrgyártásban.
↑ Gabi, Rik: A réz 138 éve a rezisztenciatörés fegyvere (magyar nyelven), 2020. június 2.

Források

Erdey-Grúz T.: Vegyszerismeret
Judy Hall: Kristálybiblia
Új magyar lexikon, 5. kötet 570. oldal ISBN 963-05-0773-0 Akadémiai kiadó, Budapest

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] GESTIS-Stoffdatenbank

[BGIA_GESTIS-2] A réz-szulfát (BGIA GESTIS)^{[halott link]} (németül)

[3] (1958) „The crystal structure of the anhydrous sulphates of copper and zinc”. Acta Crystallographica 11 (5), 361–364. o. DOI:10.1107/S0365110X58000955.

[4] Bacon, G. E. (1975). „Neutron-diffraction studies of CuSO₄ · 5H₂O and CuSO₄ · 5D₂O”. Z. Kristallogr. 141 (5–6), 330–341. o. DOI:10.1524/zkri.1975.141.5-6.330.

[5] Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentés (IPPC) – Referencia dokumentum az elérhető legjobb technikákról – tömörítvény a hazai sajátosságok figyelembe vételével – Bőrgyártás

[6] A rezet nem tudják egyesíteni fémalakban a bőrrel, ezért annak vegyületeit használják pigmentezéshez a bőrgyártásban.

[7] Gabi, Rik: A réz 138 éve a rezisztenciatörés fegyvere (magyar nyelven), 2020. június 2.

[2]

[1]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]