Prekokcinellin
| Prekokcinellin | |||
| |||
| IUPAC-név | (1R,5S)-3-metil-13-azatriciklo[7.3.1.05,13]tridekán | ||
| Más nevek |
| ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 38211-56-2 | ||
| PubChem | 181570 | ||
| ChemSpider | 157944 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C13H23N | ||
| Moláris tömeg | 193,33 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A prekokcinellin a hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) alkaloidja.[1] A lábízekből bocsátja ki inger hatására ragadozói, például hangyák és madarak ellen.[2][3] Rovarok és emlősök nikotinszerű acetilkolin-receptoraihoz is köt, így függőség ellen és rovarirtóként is használható.[4][5]
_Siebenpunkt,_Seven-spot_Ladybird,_Coccinella_septempunctata--180%C2%B0-mirr-cropped.jpg)
A prekokcinellin és a kokcinellin egyes békákban, például a Dendrobatus auratusban is megtalálhatók,[6] és egy Melanophryniscus rubriventris-populációban jelentős mennyiségben észleltek prekokcinellint, mely feltehetően a Coccinellidaetől származik, de atkából is származhat.[7]
Bioszintézis
[szerkesztés]A prekokcinellint a C. septempunctata kutatások szerint de novo állítja elő, mivel táplálékai, a tetvek nem tartalmazzák. Bár a pontos bioszintézis-mechanizmus nem ismert, a prekokcinellin feltehetően poliketid-eredetű. A feltételezett bioszintézis 6 ecetsavat és metilációt tartalmaz.[1]
Kémiai szintézis
[szerkesztés]
2,6-Lutidin (1) kiindulási anyag β-brómpropionaldehid-dimetilacetállal dietil-éterben monolítium-származékot ad. További 2,6-lutidint hozzáadva a monolítium-származék acetállá (2) alakul. Ezt fenillítiummal kezelve, majd acetonitril dietil-éteres oldatát hozzáadva a nyers keton keletkezik (3), mely azonnal diacetállá (4) alakul. Nátrium-izopentoxiddal a diacetál cisz-piperidinszármazékká (5) alakítható. Ennek transz-izomerje izolálható és sósavval hidrolizálható ketollá. (6) Ez ecetsavval és pirrolidinnel oxolánrefluxszal ciklizálható, ketonkeveréket adva. A 7. szerkezet elválasztása a keveréktől, majd metillítiumos kezelése metanolszármazékot ad, melyet tionil-kloridos dehidratálása diklórmetánban alkénszármazékot ad, ez hidrogénezhető prekokcinellinné.[8]
Hatásmechanizmus
[szerkesztés]A nikotinszerű acetilkolin-receptorokat (nAChR) inhibeálja. Allosztérikus helyükön köt, mely elkülönül az ACh-felismerő helytől. A katicabogár-alkaloidok közül a prekokcinellin a legerősebb inhibitor, mechanizmusa nem kompetitív.[9]
Az nAChR-célzás számos helyen használható, például rovarirtók fejlesztésében és a jutalmazóúthoz kötődő függőség csökkentésében.[4][5]
Emberben az α7 és Torpedo nAChR-eket inhibeálja.[10]
Reakciók
[szerkesztés]A prekokcinellinből oxidáció hatására keletkezhet N-oxidja, a kokcinellin. Ez kémiai úton 3-klórperoxibenzoesavval 96% hatékonysággal állítható elő.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Daloze, Désiré (1994. szeptember 1.). „Ladybird defence alkaloids: Structural, chemotaxonomic and biosynthetic aspects (Col.: Coccinellidae)”. Chemoecology 5-6 (3-4), 173–183. o. DOI:10.1007/BF01240602.
- ↑ (2012. április 1.) „How the ladybird got its spots: effects of resource limitation on the honesty of aposematic signals: Warning signal honesty in a ladybird”. Functional Ecology 26 (2), 334–342. o. DOI:10.1111/j.1365-2435.2012.01961.x.
- ↑ Lee (2018. augusztus 11.). „An Assessment of the Physiological Costs of Autogenous Defenses in Native and Introduced Lady Beetles”. Environmental Entomology 47 (4), 1030–1038. o. DOI:10.1093/ee/nvy068.
- ↑ a b Gepner (1978. november 1.). „Insect acetylcholine receptors as a site of insecticide action”. Nature 276 (5684), 188–190. o. DOI:10.1038/276188a0.
- ↑ a b (2014. március 1.) „Neuronal nicotinic acetylcholine receptors are important targets for alcohol reward and dependence”. Acta Pharmacologica Sinica 35 (3), 311–315. o. DOI:10.1038/aps.2013.181. PMC 4647894.
- ↑ Daly JW (1995. január 3.). „The chemistry of poisons in amphibian skin”. Proc Natl Acad Sci U S A 92 (1), 9–13. o. PMID 7816854. PMC 42808. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ Daly JW, Garraffo HM, Spande TF, Yeh HJ, Peltzer PM, Cacivio PM, Baldo JD, Faivovich J (2008. december 15.). „Indolizidine 239Q and quinolizidine 275I. Major alkaloids in two Argentinian bufonid toads (Melanophryniscus)”. Toxicon 52 (8), 858–870. o. DOI:10.1016/j.toxicon.2008.08.016. PMID 18848574. PMC 2668131.
- ↑ Ayer, William A. (1976. május 1.). „The total synthesis of coccinelline and precoccinelline”. Canadian Journal of Chemistry 54 (9), 1494–1495. o. DOI:10.1139/v76-216.
- ↑ Leong, Ron L. (2015. október 1.). „Non-competitive Inhibition of Nicotinic Acetylcholine Receptors by Ladybird Beetle Alkaloids”. Neurochemical Research 40 (10), 2078–2086. o. DOI:10.1007/s11064-014-1466-0.
- ↑ Tong G, Baker MA, Shenvi RA (2021. augusztus). „Change the channel: CysLoop receptor antagonists from nature”. Pest Manag Sci 77 (8), 3650–3662. o. DOI:10.1002/ps.6166. PMID 33135373. PMC 8087819.
- ↑ Buchanan GS, Feltenberger JB, Hsung RP (2010. augusztus 1.). „Aza-[3 + 3] Annulations: A New Unified Strategy in Alkaloid Synthesis”. Curr Org Synth 7 (4), 363–401. o. DOI:10.2174/157017910791414490. PMID 20936076. PMC 2949981.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Precoccinelline című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
