Ugrás a tartalomhoz

PowerBook 100

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Macintosh PowerBook 100
Típushordozható számítógép
FejlesztőApple Inc.
GyártóApple Inc.
Forgalomban1991. október 21.–1992. augusztus 3. (32 éve)
Processzor68000 (16 MHz)
Memória2 MB, max: 8 MB
Operációs rendszer7.0.1
Kapcsolódás
  • egy ADB
  • egy HDI-20
  • egy HDI-30
  • egy nyomtató
  • egy modem
  • egy hangszóró
Energiaellátássavas ólom akkumulátor, max: 17W, 2A
Adattárolásmin: 20-40MB, SCSI
Kijelző9 inch, 640x400 képpont
ElődMacintosh Portable
UtódPowerBook 145
Macintosh PowerBook 100 weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh PowerBook 100 témájú médiaállományokat.

A Macintosh PowerBook 100 (PowerBook 100, PB 100) hordozható számítógépet az Apple fejlesztette, gyártotta és forgalmazta 1991. október 21. és 1992. augusztus 03. között 10 hónapon keresztül. A Macintosh PowerBook 100 a PowerBook számítógép-családba tartozott. A PowerBook 100-at egyszerre mutatták be a PowerBook 140-nel és 170-nel. A PC World 2006-ban a PowerBook 100-at minden idők tizedik legjobb számítógépének választotta[1] 1992. szeptember 3-án leállították, és a PowerBook 145 és a PowerBook Duo sorozat váltotta fel.

Története

[szerkesztés]

A Macintosh Portable fiaskója után, 1990-ben John Sculley,[2] az Apple akkori vezérigazgatója félig autonóm részleget hozott létre, hogy sikeres hordozható számítógépet gyártson.[3] Új stratégiája a piaci részesedés növelése volt, amelyet az árak csökkentésével és több "sláger" termék kibocsátásával kívánt elérni. Ez a stratégia hozzájárult az Apple által 1990-ben kiadott alacsony kategóriájú Macintosh Classic és Macintosh LC asztali számítógépek kereskedelmi sikeréhez. Sculley meg akarta ismételni e termékek sikerét az Apple új PowerBook termékcsaládjával.[4]

Sculley azt akarta, hogy a PowerBook egy éven belül megjelenjen. A projektnek három menedzsere volt: John Medica,[5] aki az új laptop tervezését irányította; Randy Battat,[6] aki a PowerBook részleg vezetője volt; és Neil Selvin,[7] aki a marketinget irányította.[3]

Az 1991-es hordozható eszközök piacán a Toshiba és a Compaq volt a meghatározó gyártó. A Toshiba 1985-ben gyártotta az első piacra került PC-s laptopot (T1100), és 1987-ben az első 1000 dolláros laptopot (T1000). A Compaq 1983-ban hordozható számítógép-gyártóként indult, első terméke a hordozható, 12,7 kg súlyú Compaq Portable volt.[3] Mindkét cég 3,5 kg-nál kisebb modelleket mutatott be.[4] Medica, Battat és Selvin szándékosan úgy tervezték a PowerBookot, hogy a versenytársainál kisebb súlyú legyen.[4]

John Medica csapata két különböző gépet tervezett: Apple-s kódnevén a Tim LC-t[8] és Timet[9]. A Tim LC-t nevének megfelelően az olcsóbb – LC: low cost, alacsony költség –, a Tim drágább és gyorsabb gépet jelentette. Különbség a processzorban (LC: 16 Mhz Motorola 68000 versus Motorola 68030) memória méretben és a drágább aktív mátrix képernyőben lett volna.

Az Apple Industrial Design Group 1990 márciusa és 1991 februárja között a PowerBook 140 és 170 gépeken dolgozott, és csak utána kezdtek neki – 1990 szeptembere és decembere között – a 100-asnak, így már felhasználhatták a korábbi tervezési ötleteket. Dizájn szempontjából nem volt változás, az Apple által 1984 óta használt Hófehérke[10] dizájnnyelv egy változatát alkalmazta.[11]

Az Apple, a szoros határidők és fejlesztő mérnökei véges számát látván, már 1989 végén megkereste meg a Sony-t, hogy az Apple alaptervének felhasználásával, beleértve a chipek és egyéb alkatrészek listáját, valamint a Portable architektúráját, a PowerBook 100 tervezését fejezzék be és a gyártást is rájuk bízták. Nem ez volt az első alkalom, hogy az Apple és a Sony együttműködött, Scully korábban arra kérte a japán céget, hogy készítse el a Portable egy karcsúbb változatát, az Asahi-t,[3] az Apple-nél ez volt a PowerBook 100 kódneve.[12] A Sony mérnökei kevés tapasztalattal rendelkeztek személyi számítógép gyártás területén, de ennek ellenére kevesebb mint tizenhárom hónap alatt elkészítették az Apple legkisebb és legkönnyebb gépét, ehhez lemondtak más projekteket. A Sony elnöke, Norio Ohga engedélyt adott Kihey Yamamoto projektmenedzsernek, hogy mérnököket toborozzon a Sony bármely részlegéből.[13]

Robert Brunner,[14] az Apple ipari formatervezési részlegének akkori vezetője irányította azt a tervezőcsapatot, amely kifejlesztette a hanyattegeret és a kikeverte a gép gránit színét. Brunner úgy tervezte a PowerBookot, hogy olyan könnyen használható és hordozható legyen, mint egy hagyományos könyv. A sötét gránit-szürke szín megkülönbözteti a többi korabeli notebook számítógépektől, valamint az Apple egyéb termékeitől, amelyek hagyományosan bézs vagy platina-szürkék voltak.

A másik új dizájnelem, a hanyattegér a legszembetűnőbb különbség volt a PowerBookok és a hordozható PC-k között. Más gyártók nem használtak beépített hanyattegéreket vagy egyéb mutatóeszközöket, és amikor elkezdték kínálni a beépített görgetőgolyókat, gyakran kényelmetlen helyre kerültek. A Compaq védjegyének számító dizájneleme az volt, hogy a hanyattegérgörgőt a kijelző hátuljára helyezte, hogy a felhasználó megfoghassa a kijelzőt és mozgathassa a cursort. Mások a hanyatte hanyattegérgörgőt a gép jobb oldalra helyezték – mint például a Macintosh Portable, vagy a billentyűzet oldalán lévő tartóra rakták.[3] A PowerBook a kijelző elé tolta a billentyűzetet, hogy alá, a felhasználóhoz közelebb, közepére helyezze el a hanyattegeret, nagy csuklótámasztékot biztosítva a jobb– és baloldalon. Az így elhelyezett hanyattegér használata nemcsak könnyebb volt, hanem sokkal kényelmesebb is,[3] a PowerBookot bal- és jobbkezes felhasználók is könnyedén kezelhették.[15]

Medica mérnökei szinte mindenben felülmúlták vetélytársaikat. Mindkét modell – Tim és Asahi – 2,5 hüvelyknél (kb. hat és fél centiméter) alacsonyabb volt – a legalacsonyabb Compaq gép 2,75 hüvelyk (kb. hét centiméter) magas volt. Méretük szinte megegyezett a munkavégzéshez használt A4-es papír méretével, és súlyuk épp, hogy meghaladta a három kilogrammot – valóban hordozhatóak voltak és nem csak szállíthatóak, mint a Macintosh Portable.[3]

Sculley csupán egy millió dolláros marketing keretet különített el a PowerBook termékcsalád számára, a Macintosh Classic bevezetésére 25 millió dollárt költöttek. Az Apple reklámügynöksége, a Chiat/Day Kareem Abdul-Jabbarral forgatta le a bevezető hirdetést. Az akkor már visszavonult kosaras egy repülőgép középső űlésén szorong, miközben egy PowerBookot használ: "Legalább a kezének kényelmes" – szólt az üzenet.[16]

Az Apple 1991. október 21-én a Las Vegas-i Comdex számítógépkiállításon mutatta be a PowerBook 100-at a PowerBook 140 és a PowerBook 170 mellett.[17][18][19][20][21][22][23] Mind a reklám, mind a termék sikeres volt. Az Apple az Egyesült Államokban több mint 200 000 PowerBook-eladást prognosztizált az első évben, 1992 januárjában már túl voltak a százezredik PowerBook eladáson, a gép hiánycikk volt. Az Apple hamarosan megoldotta az ellátási problémákat, és a PowerBook eladásokból származó bevétel az indulást követő első évben elérte az egy milliárd dollárt.[24] Az Apple megelőzte a Toshibát és a Compaq-ot a hordozható számítógép világszintű piacvezetőjeként. A PowerBook 100, 140 és 170 nagyban hozzájárult az Apple pénzügyi sikeréhez 1992-ben.[25] A pénzügyi év végén az Apple bejelentette eddigi legjobb eredményét, 7,1 milliárd dolláros bevételt és fél százalékkal, 8,5 százalékra nőtt a globális piaci részesedése.

A PowerBook 100 kezdeti népszerűsége azonban nem tartott sokáig. Az eladások csökkentek, és 1991 decemberére a 140-es és 170-es modellek népszerűbbé váltak, mert a vásárlók hajlandóak voltak többet fizetni a beépített hajlékonylemez-meghajtóért és a második soros portért, amelyek a PowerBook 100-ból hiányoztak.[26] 1992 elején a PowerBook 100-at 2300 dollárért kínálták külső hajlékonylemez-meghajtó nélkül. 1992. augusztus 10-én az Apple csendesen kivezette PowerBook 100-at.

1992. szeptember 17-én az Apple 60 000 PowerBook 100-at hívott vissza biztonsági probléma miatt. Felfedezték, hogy egy elektromos rövidzárlat egy kis lyukat olvaszthat a házon, az addig gyártott 60 000 PowerBook közül háromnál fordult elő.[27]

Technikai érdekességek

[szerkesztés]

A PowerBook 100 volt az első PowerBook, amely tartalmazta az SCSI Disk Mode funkciót. Ez lehetővé tette, hogy a számítógép, jelen esetben a PowerBook 100 külső merevlemezként működjön egy másik Macintoshoz kapcsolódva. Ez kényelmes módszert kínált a fájlok, szoftverek PowerBook-ra történő telepítésére vagy más Macintoshra történő átvitelére, nem volt szükség külső közvetítő eszközre. A SCSI Disk Mode használatához speciális SCSI kábelre volt szükség. A SCSI Disk Mode-ban használt PowerBook üzemet Target Disk Mode-nak is nevezték.[28]

A PowerBook 100 QWERTY elrendezésű billentyűzetének két változata létezik: egy amerikai verzió 63 billentyűvel és egy nemzetközi ISO verzió 64 billentyűvel.[15] A PowerBook 100 Caps Lock billentyűjén nem volt zárolási helyzet vagy világító állapotjelző, és ennek kompenzálására a System 7 operációs rendszer szoftvere tartalmaz egy fájlt, amely a nemzetközi caps lock szimbólumot (⇪) jeleníti meg a menüsor jobb felső sarkában, ha a Caps Lock aktív.[29]

Amikor a számítógépet nem használták, a memória tartalma mindaddig megmaradt, amíg a fő ólom-savas akkumulátor töltött volt. A PowerBook 100 Power Manager egy integrált áramkör volt, amelyet általában a PowerBook alaplapján helyeztek el, és a számítógép energiagazdálkodásáért volt felelős. A Macintosh Portable-éval megegyezően vezérelte a kijelző háttérvilágítását, a merevlemez-meghajtó kikapcsolását, az alvást és az ébresztést, az akkumulátor töltését, a hanyattegér-vezérlést és a bemeneti/kimeneti (I/O) funkciót. A 100-as egy új funkcióval is bővült: a 3,5 V-os akkumulátorok állandó és bővíthető véletlen hozzáférésű memóriát (RAM) támogattak, amikor a PowerBook 100 akkumulátorát cserélték, vagy amikor a 100-ast ideiglenesen megfosztották az összes áramforrástól.[29]

Az AppleTalk-t[30] az Apple 1985-ben mutatta be, és lehetővé tette a felhasználók számára, hogy bárhol rögtönzött hálózatokat hozzanak létre, és fájlokat cseréljenek. A PowerBook fejlesztésével egyidőben az Apple-nél egy mérnökcsapat az AppleTalk olyan verzióját készítette el, amely lehetővé téve a felhasználók számára, hogy modemmel (AppleTalk Remote Access) a hagyományos telefonvonalon át bejelentkezzenek a több ezer kilométerre lévő AppleTalk hálózatba. Neil Selvinnek sikerült meggyőznie a csapatot, hogy halasszák el a szoftver kiadását a PowerBook megjelenéséig, amelyet 1991 novemberére terveztek a Comdexre. A modemes elérés a PowerBookot az üzletemberek számára sokkal értékesebbé tette.[3]

Fogadtatás

[szerkesztés]

A PC Week összehasonlította a PowerBook 100-at és elődjét, a Macintosh Portable-t. A PowerBook 100-nak 5,3 másodpercbe telt egy Microsoft Word dokumentum megnyitása és 2,5 másodpercbe a mentése, amíg a Portable esetében ez 5,4 és 2,6 másodperc volt. A PC Week tesztelte az akkumulátor élettartamát is, amely 3 óra 47 percnyi használatot biztosított.[31] A Byte magazin áttekintése a következőképpen zárult: "A PowerBook 100 szövegszerkesztési és kommunikációs feladatokhoz ajánlott, a felső kategóriás termék elegendő teljesítményt kínál összetett jelentések készítéséhez, nagy táblázatokhoz és professzionális grafikákhoz."[32]

A PC World 2006-ban a PowerBook 100-at minden idők tizedik legjobb számítógépének választotta,[1] 2005-ben pedig az amerikai Mobile PC magazin a PowerBook 100-at választotta minden idők legnagyobb kütyüjének, megelőzve a Sony Walkmant és az Atarit. 2600.[39][33] A PowerBook 100-at számos díjat kapott tervezéséért, köztük az 1999-es IDSA Silver Design of the Decade Díjat, a Form magazin 1993-as Designer's Design Awards díját, az 1992-es ISDA Gold Industrial Design Excellence Award díjat, az 1992-es Appliance Manufacturer Excellence in Industry Design Forum díjat Design 10 Best – Hannoveri Vásár díja.[34]

Technikai leírás

[szerkesztés]

A gép súlya 2,3 kg, magassága 4,57 cm, szélessége 27,94 cm és mélysége 21,59 cm volt. A gépet System 7.0.1 operációs rendszerrel szállította az Apple, a ROM mérete 256K volt. A kijelző Film SuperTwist Nematic (FSTN) (Passive Matrix) LCD volt 640 x 400 képpont felbontással. A Macintosh PowerBook 100 számítógépet 16 MHz-es Motorola 68000 processzor vezérelte (L1 cache: nem volt, L2 cache: nem volt). A gép bemutatásakor az alaplapon 2 MB (100ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 8 MB kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint. A bővítéshez az egyetlen helybe (slot) 2, 4, 6 MB-os modulok egyikét lehetett betenni. Az adatokat a 20-40MB SCSI–buszos belső merevlemezre lehetett elmenteni. A számítógépnek egy ADB, egy nyomtató, egy hangszóró portja volt. HDI-20 a floppy-lemez meghatjó, HDI-30 a SCSI kimenet volt. A Macintosh PowerBook 100 savas ólom akkumulátora maximum 17W teljesítményre volt képes.

Technikai adatok táblázatban

[szerkesztés]

A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az adatok az Apple adatlapjáról származnak, a hiányzó adatok – egyes gépeknél a kivezetés időpontja, az összes kijelző adat, üzemóra adat... – a Mactracker alkalmazásból valók.

Gép neve
bemutatva
kivezetve
Méret
magasság
szélesség
mélység
súly
Processzor
processzor
órajel, mag
L1 és L2 cache
PMMU[35] FPU
Háttértár
merevlemez
külső adathordozó
Eredeti operációs rendszer Memória
alap max.
@sebesség
hely[36]
Kijelző
fizikai méret, legjobb felbontás
Táp
max. teljesítmény, akkumulátoros üzemidő (becslés)
Csatlakozók
PowerBook 100
1991 okt. 21.
1992. aug. 3.
4,57 mm
27,94 mm
21,59 mm
2,3 kg
Motorola 68000 @16 MHz
HD: 20-40MB (SCSI) System 7.0.1
ROM: 256K
Alaplapon: 2 MB @100ns
max: 2 MB – 8 MB
egy hely: 2, 4, 6 MB-os modul
Alaplapon: 9" Film SuperTwist Nematic (FSTN) (Passive Matrix) LCD
640 x 400 képpont
Max: 17W, 2A
30,81 Wh,
2–4 óra
* ADB: 1
* nyomtató: 1
* hang: van
* FDD: 1 HDI-20
* SCSI: 1 HDI-30

PowerBook számítógépek az időben

[szerkesztés]
PowerBook és iBook számítógépek idővonalon
A grafikon adatai utoljára 2023. december 19-én frissültek. A szín sötétebb változata az egymást követő gépek megkülönböztetését szolgálja. A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a Mac adott verziója. Az adatok forrása a Jegyzetekben található.[37][38][39][40][41][42][43][44][45][46][47][48][49]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b (2006. augusztus 11.) „The 25 Greatest PCs of All Time” (angol nyelven). PC World. [2012. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.) 
  2. John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel:
    Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?
    – Steve Jobs
  3. a b c d e f g h Tom Hormby: Birth of the PowerBook: How Apple Took Over the Portable Market in 1991 (angol nyelven). Welcome to Low End Mac, 2016. július 11. (Hozzáférés: 2023. augusztus 20.)
  4. a b c Carlton könyve 180-190. oldalak
  5. John Medica (1958 – 2017) villamosmérnök. 1991-re a vezetésével fejlesztette ki az Apple Computer az első PowerBook számítógépet, a PowerBook 100-t. 1993-ban a Dell átcsábította, ennél a cégnél tervezte a Latitude hordozható számítógépeket, a gépek használta lítium-ion akkumulátor jelentős újítás volt.
  6. Randy Battat (1960 – ) a Lisa termékmenedzsereként dolgozott. Később a PowerBook részleg vezetője volt, és felügyelte a PowerBook hordozható eszközként történő hatékony működését biztosító szoftverek létrehozását. 1994-ben elhagyta az Apple-t a Motorla ajánlatáért.
  7. Neil Selvin. LinkedIn. (Hozzáférés: 2023. augusztus 11.)
  8. Confidential 50. oldal A PowerBook 140-nek több kódneve is volt: Leary, Replacemnets, Tim LC (amely egy vitorláshajó típus is volt), Tim Lite
  9. Confidential 51. oldal A PowerBook 170-nek két kódneve volt: Road Warrior és Tim (amely egy vitorláshajó típus is volt)
  10. A Hófehérke (SnowWhite) ipari formatervezési nyelv, amelyet a Hartmut Esslinger (1944. június 5.) cége, a Frog Design fejlesztett ki. Az Apple Computer 1984 és 1990 között használta a sémát. Az Apple számítógépeit függőleges és vízszintes csíkok díszítik, és azt az illúziót keltik, hogy a számítógépház kisebb, mint amilyen valójában. A csíkos elem némi hasonlóságot mutat az Atari korábbi termékterveihez, ahol Steve Jobs részmunkaidős technikus volt 1974 és 1975 között. A tervezési nyelv növelte az Apple globális hírnevét, meghatározta a számítástechnikai ipar dizájn tervezési trendjeit, és formálta a számítógépek megítélését a gyártás és az üzleti világban. Többek között a tervezési jellemzők mellett az Esslinger által bemutatott Apple logó – egy háromdimenziós logó, amelyet a termék burkolatába építettek be, a felületére nyomtatva a termék nevét – több éven át szinte minden terméken szerepelt. The handbook of technology management (angol nyelven). Hoboken, N.J.: John Wiley & Sons, 314. o.. ISBN 978-0470249482.. Hozzáférés ideje: 2023. április 28. 
  11. Kunkel, Paul. AppleDesign: The Work of the Apple Industrial Design Group (angol nyelven). New York, N.Y: Graphis Press. ISBN 1888001259. Hozzáférés ideje: 2023. augusztus 17. 
  12. Confidential 50. oldal A PowerBook 100-nek sok kódneve volt: Asahi, Classic, Derringer (amely egy vitorláshajó típus is volt), Rosebud. A Conner-es 20MB-s merevlemezes PB100-t Jake-nek, a 40MB-t Elwoodnak hívták. A belső modemes PB100 O'Shanter & Bess kódnevet kapta.
  13. Brenton R. Schlender; Alicia Hills Moore: Apple's Japanese Ally Its New Notebook Computer -- Made By Sony -- Shows Why Alliances Are Hot In The Pc Business (angol nyelven). CNN Money, 1991. november 4. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  14. Robert Brunner (angol nyelven). LinkedIn. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.) „Robert Brunner (1958–) vezető ipari formatervező, széleskörű tapasztalattal a fogyasztói elektronika, személyi számítógép, kommunikáció és készülékipar területén. A Lunar Design társalapítója és az Apple Computer korábbi ipari formatervezési igazgatója. Nemrég a Pentagram Design partnere volt San Franciscóban, az Ammunition LLC alapítója. Társszerzője a Financial Times Press által kiadott „Számolsz?“ című könyvnek.”
  15. Terry Lefton (1992. november 16.). „Bob Brunner” (angol nyelven). Brandweek 33 (43), 28. o. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.) 
  16. The First Powerbook Commercial. YouTube
  17. Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
  18. Macworld, 1991 december, 8. évfolyam, 12. szám, 130. oldal
  19. MacUser, 1991 december, 7. évfolyam, 12. szám, 113. oldal
  20. BYTE, 1992 március, 17. évfolyam, 3. szám, 253. oldal
  21. BYTE, 1993 április, 18. évfolyam, 4. szám, 173. oldal
  22. Macworld, 1992 december, 9. évfolyam, 12. szám, 204. oldal
  23. BYTE, 1994 február, 19. évfolyam, 2. szám, 52. oldal
  24. Carlton könyve 237. oldal
  25. Carlton könyve 191. oldal
  26. Macworld 1991 december
  27. Lawrence M. Fisher (1992. szeptember 17.). „60,000 Notebook Computers Are Being Recalled by Apple” (angol nyelven). The New York Times. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 17.) 
  28. Apple PowerBook Instruction Manuals and User Guides (angol nyelven). Apple Computer. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  29. a b Macintosh PowerBook 100 Developer Note (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  30. Az AppleTalk az Apple Computer által a Macintosh számítógépeihez kifejlesztett hálózati protokollok szabadalmaztatott csomagja. Az AppleTalk számos olyan funkciót tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a helyi hálózatok létrehozását előzetes beállítás vagy bármilyen központi útválasztó vagy szerver szükségessége nélkül. A csatlakoztatott AppleTalkkal felszerelt rendszerek automatikusan címeket rendelnek hozzá, frissítik az elosztott névteret, és konfigurálják a szükséges hálózatok közötti útvonalakat. Az AppleTalk 1985-ben jelent meg, és az Apple eszközök által használt elsődleges protokoll volt az 1980-as és 1990-es években. Az AppleTalk támogatás a legtöbb hálózati nyomtatóban (különösen a lézernyomtatókban), néhány fájlszerverben és számos útválasztóban is elérhető volt. A TCP/IP térnyerése az 1990-es években az AppleTalk visszaszorulásához vezetett, a Mac OS X v10.6 2009-es már nem támogatta a protokollt. Az AppleTalk fejlettebb automatikus konfigurálási funkciói azóta a Bonjourban is megjelentek, míg az Universal Plug and Play hasonló igényeket szolgál ki.
  31. Herb Bethoney (1991. október 21.). „Lightweight PowerBooks live up to their name” (angol nyelven). PC Week, 12. o. 
  32. Tom Thompson (1992. március). „Apple Reinvents the Notebook: Apple's lightweight notebook computers are heavy-duty champs” (angol nyelven). BYTE 17, 253-. o. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.) 
  33. The Top 100 Gadgets of All Time (angol nyelven). Mobile PC. [2017. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.) „Originally posted in August 2005 below is Mobile PC’s list of The Top 100 Gadgets of All Time”
  34. Complete Awards Listing 1986-2005 (angol nyelven). Lunar Design. [2006. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
  35. PMMU, azaz Paged Memory Management Unit. Virtuális memóriachip a 68020-as processzorhoz (a 68030-ba van beépítve), amely szükséges az A/UX futtatásához Mac-en vagy bármely hardveres virtuális memóriát futtató 68020-as platformon.
  36. Memória bővítő, befogadó hely, slot.
  37. A Macintosh Portable adat forrása:
  38. PowerBook 100-as sorozat adatainak forrása:
  39. PowerBook Duo sorozat adatainak forrása:
  40. PowerBook 500-as sorozat adatainak forrása:
  41. PowerBook 190-es sorozat adatainak forrása:
  42. PowerBook 5300-as sorozat adatainak forrása:
  43. PowerBook 1400-as sorozat adatainak forrása:
  44. PowerBook 2400c-as sorozat adatainak forrása:
  45. PowerBook 3400c-as sorozat adatainak forrása:
  46. PowerBook G3-as sorozat adatainak forrása:
  47. PowerBook G4-es sorozat adatainak forrása:
  48. Az iBook sorozat adatainak forrása:
  49. Az Apple adatlapok által nem tartalmazott információk forrás a MacTracker alkalmazás.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]