Ugrás a tartalomhoz

Power Macintosh G3/G4 szerverek

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Power Macintosh G3 és G4 szerverek (1998. január elseje – 2002. augusztus 13.) az Apple által fejlesztett, gyártott és forgalmazott számítógépek voltak. Alapjuk Power Macintosh G3 és G4 asztali gépek voltak, amelyeket a szerver feladatok ellátásához szükséges hardver– és szoftver-kiegészítővel láttak el. Ezért az asztali gépekből is lehetett szerényebb tudású szervert létrehozni a megfelelő szoftverek hozzáadásával, illetve a szervernek szánt hardver felszereltségű gépen is lehetett munkát végezni, mintha asztali gép volna. A Power Macintosh G3 és G4 szerverek elődje az Apple Workgroup szerverek voltak, utódai az Xserve eszközök lettek.

Power Macintosh G3 szerver[szerkesztés]

A Power Macintosh G3 szerver 1998. január 1-jén került bemutatásra, a gép a Power Macintosh G3 megerősített változata volt. A szerver PowerPC 750 (G3) processzorral működött, az órajel 233 MHz-től 450 MHz-ig terjedt. A memória csak 32 MB volt, de bővíthető volt 1 GB-ig.[1]

Power Macintosh G3 minitorony
Power Macintosh G3 (Blue & White).

A Power Macintosh G3 szerverek esetében a tárolókapacitást SCSI merevlemezek biztosították, amelyek kapacitása 4 GB és 18 GB között mozgott. Ezek a merevlemezek az asztali gépbe szereltekhez képest nagyobb megbízhatóságot kínáltak. A megbízhatóság számos tényezőt takart. A SCSI merevlemezek hosszabb élettartammal rendelkeztek, mivel ipari és szerver környezetekre tervezték őket, ahol folyamatos, 24/7 üzemeltetésre van szükség. Emellett magasabb MTBF (Mean Time Between Failures: meghibásodások közötti átlagidő) értékük volt, azaz ritkábban hibásodtak meg. Fejlettebb hibajavító kódolást (ECC - Error Correction Code) használtak, amely képes volt felismerni és javítani a hibákat, ezáltal csökkentve az adatvesztés esélyét. A SCSI meghajtók gyakran nagyobb fordulatszámmal működtek (7200 RPM (rpm: percenkénti fordulatszám), 10000 RPM vagy akár 15000 RPM), ami gyorsabb adatátvitelt és rövidebb hozzáférési időt eredményezett. Továbbá, ezek a meghajtók jobb hőkezelési megoldásokkal is rendelkeztek, ami csökkentette a túlmelegedés kockázatát és hozzájárul a stabilabb működéshez. Emellett RAID támogatással is rendelkeztek, amely növelte az adatok redundanciáját és biztonságát.[1]

A G3 szerverek egy alaplapi 10/100Base-T Ethernet porton át kapcsolódtak a lokális hálózatra.[1]

A Power Macintosh G3 szerverekhez tartozó szoftverek közül az AppleShare IP volt a legfontosabb. Ez a szoftvercsomag biztosította a hálózati és fájlkezelési feladatok hatékony elvégzését. Az AppleShare File Server lehetővé tette a fájlok megosztását és kezelését az AppleTalk[2][3] és TCP/IP hálózatokon keresztül, míg az AppleShare Print Server nyomtatási szolgáltatásokat nyújtott a hálózaton át. Az AppleShare Web Server alapvető web szerver szolgáltatást kínált, amely lehetővé tette weboldalak hosztolását. Emellett az AppleShare Mail Server e-mail szolgáltatásokat biztosított, támogatva a POP és SMTP protokollokat. Az Apple Remote Access (ARA) Server lehetővé tette a távoli hozzáférést, így a felhasználók távolról is csatlakozhattak a hálózathoz és használhatták annak erőforrásait.[1]

Továbbá a Mac OS X Server korai verziói is elérhetőek voltak a Power Mac G3 szervereken, amelyek további fejlett szerver funkciókat biztosítottak. Ezek közé tartozott a teljes értékű web szerver, az Apache HTTP Server és a QuickTime Streaming Server, amely lehetővé tette az audio- és videó tartalmak élő közvetítését és streamelését.[1]

Az Apple Network Assistant lehetővé tette, hogy távolról menedzseljék és felügyeljék a hálózathoz csatlakozó Macintosh számítógépeket. Ez a szoftver különösen hasznos volt a hálózati problémák diagnosztizálásában és a rendszerek távoli adminisztrálásában.[1]

Két Power Macintosh G3-t erősített meg az Apple, hogy szerverként értékesítse. Az egyik a minitoronyházas Power Macintosh G3 gép volt, egyre gyorsabb – 233, 266, 300 és 333 MHz – PowerPC 750 (G3) processzorral. A másik a kék-fehér Power Macintosh G3 volt, azonos processzorral 350, 400, majd 450 MHz-es sebességgel.[1]

Power Mac G4 szerver[szerkesztés]

Power Mac G4 QuickSilver – akár működés közben is lenyitható – oldalával. Érdemes összehasonlítani a belső elrendezést a lentebb látható MDD elrendezéssel, látható a jelentős áttervezés.
Power Mac G4 MDD belseje. Érdemes összehasonlítani a belső elrendezést a fentebb látható Quicksilver elrendezéssel, látható a jelentős áttervezés.

A Power Mac G4 szerver 1999. január 5-én került piacra, a Power Mac G4 megerősített változata volt. Ezek a szerverek PowerPC G4 (PowerPC 7400) processzorral voltak felszerelve, az órajel 350 MHz-től 1 GHz-ig terjedt. Az alapértelmezett memória 128 MB volt, de (hivatalosan) 2 GB-ig bővíthető volt. A Power Mac G4 szerverek az adatokat ATA és/vagy SCSI merevlemezeken tárolta. A merevlemezek kapacitása az ATA meghajtók esetében 10 GB-tól 40 GB-ig terjedt, míg a SCSI meghajtók esetében a kapacitás akár 147 GB is lehetett.[4]

A Power Mac G4 szerverek esetében lehetséges volt a két Gigabit Ethernet (10/100/1000Base-T Ethernet) portot összekapcsolni, hogy virtuálisan egy dupla sávszélességű portként működjenek. Ezt a technikát Ethernet bonding vagy link aggregation néven ismerjük, amely lehetővé teszi, hogy a két port együttesen nagyobb hálózati sávszélességet és redundanciát biztosítson. A Power Mac G4 Gigabit Ethernet modellek, például a Power Mac G4/450 DP (Gigabit), támogatták ezt a technológiát.[4]

A szerverekben nagyobb teljesítményű processzorokat és több merevlemezt használtak, amelyek több hőt termeltek. A G4 szerverek jellemzően nagyobb és hatékonyabb ventilátorokkal voltak ellátva, mint az alapmodellek, így biztosították a megfelelő légáramlást a rendszerben. A Gigabit Ethernet modell például külön hűtőbordákat és ventilátorokat tartalmazott a processzor és az alaplap hűtésére, így minimalizálva a túlmelegedés kockázatát és biztosítva a rendszer stabilitását hosszú távú használat során. A duál-processzoros Quicksilver modellekbe speciális hűtőbordák és nagy teljesítményű ventilátorok kombinációja került, hogy folyamatosan magas terhelés mellett is megbízhatóan működjön a szerver.[4]

Az operációs rendszer szerver verziója, a Mac OS X Server számos hálózati és szerver feladatot támogató funkcióval rendelkezett, beleértve az Apache HTTP Server-t, a Postfix és Cyrus Mail Services-t, az Open Directory-t LDAP és Kerberos támogatással, az AFP[5], SMB/CIFS és NFS hálózati fájlmegosztást, valamint a QuickTime Streaming Server-t az audio- és videó streaming szolgáltatásokhoz. A NetBoot szolgáltatás lehetővé tette, hogy a kliensek hálózaton elérhető tárhelyen tárolt operációs rendszerről indítsák el a számítógépet, míg a WebObjects webalkalmazás-fejlesztő környezetet biztosított. A szerver adminisztrációs eszközök között szerepelt a Server Admin és a Workgroup Manager, amelyek megkönnyítették a szerverek kezelését.[4]

Ezek mellett a szerver adminisztrációt és menedzsmentet különböző eszközök, például a Server Admin és a Workgroup Manager támogatták, amelyek intuitív kezelőfelületeken keresztül tették lehetővé a szerverek egyszerű konfigurálását és felügyeletét. A WebObjects szoftver segítségével a felhasználók fejlett webalkalmazásokat fejleszthettek és futtathattak, így a Power Mac G4 szerverek ideálisak voltak mind a kisvállalkozások, mind a nagyobb vállalati környezetek számára.[4]

Hat Power Mac G4-ből alakított ki az Apple szerver gépet:

  • Macintosh Server G4 (AGP Graphics), PowerPC 7400 (G4) processzor, 350, 400, 450 és 500 MHz,
  • Macintosh Server G4 (Gigabit Ethernet), duál PowerPC 7400 (G4) processzor, 450 és 500 MHz,
  • Macintosh Server G4 (Digital Audio), single és duál PowerPC 7410 (G4) processzor, 533 MHz,
  • Macintosh Server G4 (QuickSilver), duál PowerPC 7450 (G4) processzor, 800 MHz,
  • Macintosh Server G4 (QuickSilver 2002), PowerPC 7455 (G4) processzor, 1 GHz,
  • Macintosh Server G4 (Mirrored Drive Doors) duál PowerPC 7455 (G4) processzor, 1 és 1,25 GHz.


Power Macintosh G3 és G4 ezerverek az időben[szerkesztés]

Apple AWS, Network és Power Macintosh G3/G4 szerverek idővonalon
Sablon:AWS, Network és Power Macintosh G3/G4 szerverek idővonalon
Power Macintosh számítógépekMacintosh Quadra számítógépek
A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f g Mac Systems: Apple: Macintosh Server G3 (angol nyelven). everymac.com. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
  2. ↑ Az AppleTalk az Apple Computer által a Macintosh számítógépeihez kifejlesztett hálózati protokollok szabadalmaztatott csomagja. Az AppleTalk számos olyan funkciót tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a helyi hálózatok létrehozását előzetes beállítás vagy bármilyen központi útválasztó vagy szerver szükségessége nélkül. A csatlakoztatott AppleTalkkal felszerelt rendszerek automatikusan címeket rendelnek hozzá, frissítik az elosztott névteret, és konfigurálják a szükséges hálózatok közötti útvonalakat. Az AppleTalk 1985-ben jelent meg, és az Apple eszközök által használt elsődleges protokoll volt az 1980-as és 1990-es években. Az AppleTalk támogatás a legtöbb hálózati nyomtatóban (különösen a lézernyomtatókban), néhány fájlszerverben és számos útválasztóban is elérhető volt. A TCP/IP térnyerése az 1990-es években az AppleTalk visszaszorulásához vezetett, a Mac OS X v10.6 2009-es már nem támogatta a protokollt. Az AppleTalk fejlettebb automatikus konfigurálási funkciói azóta a Bonjourban is megjelentek, míg az Universal Plug and Play hasonló igényeket szolgál ki.
  3. ↑ Electronic Design, 1985 február, 33. évfolyam, 3. szám, 38. oldal
  4. ↑ a b c d e Mac Systems: Apple: Macintosh Server G4 (angol nyelven). everymac.com. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
  5. ↑ Az Apple Filing Protocol (AFP), korábban AppleTalk Filing Protocol, szabadalmaztatott hálózati protokoll, az Apple File Service (AFS) része, amely fájlszolgáltatásokat kínál a macOS, a klasszikus Mac OS és az Apple II számítógépekhez (Apple II, II Plus, IIe, IIe Enhanced, IIe Platinum, IIc, IIc Plus, IIGS). Az OS X 10.8 Mountain Lion és korábbi verziókban az AFP volt a fájlszolgáltatások elsődleges protokollja. Az OS X 10.9 Mavericks-től kezdődően a Server Message Block (SMB) lett az elsődleges fájlmegosztó protokoll, és az AFP-kiszolgáló futtatásának lehetősége a macOS 11 Big Surban megszűnt. Az AFP támogatta a Unicode fájlneveket, a POSIX és hozzáférés-vezérlési listák engedélyeit, az erőforrás-elágazásokat, az elnevezett kiterjesztett attribútumokat és a speciális fájlzárolást.
  6. ↑ Az adatok forrásai:

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Power_Macintosh_G3/G4_szerverek&oldid=27235687”