Apple számítógépek
Az Apple számítógépek az Apple Inc. által gyártott és forgalmazott, nevükben az Apple szót viselő számítógépek. A közbeszédben szokás Apple gépnek nevezni az Apple által gyártott bármilyen számítógépet, a megnevezés gyűjtő fogalomként is használt. Az Apple nevet elsőként az 1976 áprilisában bemutatott Apple I viselte, az utolsó Apple nevet viselő gép az Apple IIe Platinum volt, amelynek gyártását 1993 novemberében fejezte be a cég. Az Apple III bukása után Jobs megfogadta, hogy többé számítógép nem viselheti az Apple nevet, a számítógép sikertelensége ne kötődjön össze a cég nevével. Más, nem számítógép termék is viselte, viseli (Apple TV, Apple pencil) az Apple nevet.
Az Apple gyártotta hardver eszközök összefoglaló táblázatot az oldal alján találod két részre bontva: 1998 előtti és utáni eszközök.
Történet
[szerkesztés]Az Apple I-ből alig kétszáz darabot adtak el, de ez is elég pénzt hozott ahhoz,[1] hogy a cég megtervezze és piacra dobja az Apple II-t.[2] Az Apple II óriási siker lett, a gépből és változataiból – Apple II (64 700), II Plus (545 500), IIe (4 250 000), IIc (450 000), IIc Plus (20 000) és IIGS (979 000) – majd hat és félmillió darabot értékesítettek.[3]
A befolyó pénz nem csak ifjú multi-milliomossá tette a cég alapítóit, de lehetőséget adott a következő Apple-gép fejlesztésére. Három irányba is elindultak, párhuzamosan fejlesztették az Apple III-t, a Lisát és a később Macintosh 128k néven megismert gépet.
Apple III sorozat
[szerkesztés]Az Apple III Steve Wozniak, az Apple egyik alapítójának, a projektje volt, de a másik alapító, Steve Jobs folyamatosan módosította az elvárásokat. Az Apple III dicstelen pályát futott be. Jobs dizájn-imádata odáig fajult, hogy előbb készült el a számítógépház, mint az alaplap, így a mérnökök a tervezéskor még egy korláttal kellett, hogy megküzdjenek. Szintén Jobs ötlete volt a "néma" számítógép, így ventilátorról szó sem lehetett. Az elektronikus eszközök pedig hőt adnak le. Mivel az Apple II mérhető mennyiségben szennyezte az elektromos környezetét, a gép fehérzajt sugárzott, ezért az Amerikai Frekvenciagazdálkodási Intézet büntetést szabott ki. Jobs, levédendő a sugárzást, az Apple-III házát alumíniumból terveztette. Úgy vélte, hogy az alumínium a hűtési problémákat is megoldja. Nem oldotta meg, hanem fokozta. A baljós előjelek fokozódtak, amikor kiderült, az egyik chip nem tudja azt, amit a gyártója állított róla, az Apple viszont már az Apple-III több olyan szolgáltatását beharangozta, ami erre a chipre épült volna. A gép bemutatása emiatt fél évet csúszott.[4][5]
A gyártósorról lekerülő gépek húsz százaléka selejt volt. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a chipek némi melegedés után szinte kibújtak a foglalatukból, vagy az alaplapból. A hivatalos Apple szerviz javaslat az volt, hogy emeljük fel a gépet tíz centi magasra és dobjuk le! Az Apple-III minden módosítás és arcfelvarrás ellenére a cég első fiaskója volt. Az új operációs rendszer sem volt tökéletes, ráadásul Jobs üzletpolitikai megfontolásból kezdetekben az Apple-III gépet alkalmatlanná tette az Apple-II programjainak futtatására. Később elkészült az Apple-II-kártya, amelyet a négy csatolóhely egyikébe helyezve a gép már tudott Apple-II-ül.[4][5]
Az Apple-III szállítását 1980 decemberében kezdték meg, 1983-ban felhagytak a fejlesztésével és 1984 áprilisában a forgalmazásával is. Összesen 65 ezer darabot adtak el.[4] Az Apple-III gépet újabb, Apple névre hallgató már nem követte, legalábbis számítógép nem. Monitoroknak, kameráknak és nyomtatóknak, szkennereknek, billentyűzeteknek és egereknek még adta a nevét a cég, de gépnek többé soha.[5]
Az Apple Lisa gépek
[szerkesztés]
A Palo Alto-i Xerox központban (PARC) dolgozók feladata az volt, hogy megálmodjanak olyan technikai újdonságokat, amelyek előbbre viszik a világot - és közben nem kellett tekintettel lenniük a kitalációk eladhatóságára. Három év alatt a számítástechnika számos "elsőjét" állították elő. Ilyen "első" az első személyi számítógép, az első "bit mapping",[9] az első Ethernet, az első objektum alapú programnyelv (Smalltalk), amelyben először használtak újrahasználható, önálló kódszegmenseket. A géphez három gombos egér csatlakozott, ezt 1960-ban alkotta meg Douglas Carl Engelbart. A kifejlesztett számítógépet a Xerox soha sem árusította, nem is gyártotta, a léte ismert volt az egész Szilícium-völgyben. A fejlesztők büszkék voltak a gépükre, aki kíváncsi volt a gépre, annak meg is mutatták.[10][11]
Az egyik látogatójuk, Jef Raskin volt, aki akkoriban az Apple-nél dolgozott egy teljesen új feladaton, a projekt kódneve, később, Macintosh lett. Mire sikerült Jobst rávenni egy látogatásra, a Xerox ráébredt, hogy amit ingyen mutogat, az érték, amit őrizni kell, nem mutogatni. Az Apple részvényeinek öt százalékát (egy millió dollár érték) ajánlott fel egy részletes bemutatóért. A bemutatón rész vett Michael Scott elnök, Thomas Whitney alelnök, és fél tucat vezető szoftver-fejlesztő. A PARC fogadó csapata úgy gondolta, hogy gyorsan bemutatják a Dorado névre keresztelt számítógépet, az Apple csapata rendesen felkészült, és a pontos részletek után érdeklődött.[10][11]
Amennyire a Xerox nem érzett rá arra, milyen értéket állítottak elő alkalmazottai, Jobs annyira megtette ezt. Amikor meglátta, hogy a Smalltalk fejlesztői környezet egymást kitakaró ablakokat, felpattanó menüt használ, tudta, hogy erre van szüksége, és a Lisa csapatot utasította, hogy ebben az irányban fejlesszen.[10][11]
Lopott-e az Apple a Xerox-tól?
[szerkesztés]Sokan úgy vélik, hogy az Apple egyszerűen ellopta az Alto gépet a Xeroxtól és Lisa néven dobta piacra. Amit az Apple kapott a Xeroxtól, az az ötlet és inspiráció. De nem kapott rajzot, leírást, műszaki támogatást, a Lisa hardver és szoftver megoldásai az Apple mérnökeit dicsérik.[12]
1980 márciusára készült el a leírás, amely meghatározta a Lisa ismérveit: grafikus felhasználói felület, fogd és vidd, egér, lokális hálózat, fájl-szerver és új (WYSIWYG) szoftverek, menüsor, a legördülő menü, az egygombos egér, kivágás-másolás-beillesztés, vágólap és kuka. Az Apple volt az első vállalat, amely a felsoroltakat sorozat gyártott számítógépen kínálta. A felsorolt ismérvek és az a cél, hogy a Lisa ára 2000 dollár alatt legyen, összeegyezhetetlennek tűnt. Júliusban megjelent az első Xeroxból átcsábított dolgozó, szeptember végéig további 15 Xeroxos vált Apple munkatárssá.[10][11]
Mire a Lisa 1983. január 19-én forgalomba került, addigra 200 mérnökévnyi munka és 50 milliós fejlesztési költség volt a gépben, az Apple II fejlesztése két mérnökévet kívánt. A gépet az Apple Kevin Costnerrel népszerűsítette: 1983 Apple Macintosh Lisa Computer Commercial with Kevin Costner. YouTube
Az Apple számos szoftvert ad a géphez, ám ez a fejlesztőket távol tartotta, mivel legtöbben az Apple által elkészített programokhoz hasonlóak írásában rendelkeztek tapasztalattal. Ráadásul a Lisa nagyon lassú volt. Jobs kezdeményezésére saját floppy-meghajtót fejlesztettek, amely a Lisa legmegbízhatatlanabb része volt. A Lisa értékesítését rontotta, hogy kiderült, az Apple hasonló tudású gépen dolgozik, amelynek az ára harmadannyi lesz, mint a Lisáé. Hiába felezték a Lisa árát, javították a hardver képességeit – Lisa 2 –, a gép sikertelen volt, összesen hatvanezer Lisát adtak el 1986-ig.[10][11]
A Lisa 2 átdolgozott verziója Macintosh XL néven debütált és felejtődött el alig három hónapos pályafutása alatt 1985 januárja és áprilisa között.
Lisa elásva
[szerkesztés]A gyártás befejezése után egy Utah állambeli kis cég fémáron átvett ötezer Lisát, amelyet postai utánvéttel árusított egészen 1989-ig. Ekkor az Apple a maradék 2700 darabot egész egyszerűen elásta, a gondos feljegyzés szerint ehhez 672 m3 helyre volt szükség. A gépek hatóság által felügyelt megsemmisítésére azért volt szükség, mert az Apple így adójóváírásra lett jogosult.[13]
Ezt követően a Xerox pert indított az Apple ellen a Lisa - és a Macintosh - grafikus felülete kapcsán. Hét évvel a bemutató után. 1990. március 23-án a bíróság elvetette a Xerox indítványát.[12][14][15][16]
Az Apple számítógépek
[szerkesztés]-
Az Apple I a Smithsonian múzeumban. -
![Az Apple II a lausanne-i EPFL[17] Musée Bolo-ban.](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Apple_II-IMG_7073.jpg/120px-Apple_II-IMG_7073.jpg)
-
-
Az Apple IIe -
-
Az Apple IIc -
-
Az Apple IIGS -
Az Apple III, a monitor nem része a gépnek. -
Az Apple III Plus, a monitor nem része a gépnek. -
Az Apple Lisa -
Az Apple Lisa 2
![Az Apple II a lausanne-i EPFL[17] Musée Bolo-ban.](/wiki/F%C3%A1jl:Apple_II-IMG_7073.jpg)
.jpg)
.png)
.jpg)
.jpg)
Az Apple számítógépek technikai adatai
[szerkesztés]A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor típus @órajel architektúra magok száma |
Média | Billentyűzet | Operációs rendszer |
Memória alap[18] (max.)[19] hely[20] ROM |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kimenet, képpont és szöveg felbontás[21] |
Csatlakozók kazetta, játék, kijelző, soros, párhuzamos, hang... |
Bővíthetőség |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Apple I 1976 ápr. 1977 szept. |
MOS 6502 @1 MHz, 8 bit 1 mag |
Apple Integer BASIC | 4kb, (8kB) 1 slot |
kompozit pozitív videó 40x24 kar. |
· 1x DIP[22] · Kompozit videó kimenet |
· 1x 44-tűs csatlakozó · Kazetta | ||||
| Apple II 1977 ápr. 1979 jún. |
113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg bézs |
MOS 6502 @1 MHz, 8 bit 1 mag |
52 billenytűs | Apple DOS 3.1 | 0kB, (48kB) 24 slot |
1xRCA 280x192 @6 40x18 @16 40x24 kar. |
· 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x RCA · 1x audió kimenet |
· 1x 50-tűs Apple-csatlakozó | ||
| Apple II Plus 1979 jún. 1982 dec. |
113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg bézs |
MOS 6502 @1 MHz, 8 bit 1 mag |
Disk II floppy drive | 52 billenytűs | Apple DOS 3.2 | 0kB, (48/64kB) 24 slot |
1xRCA 280x192 @6 40x18 @16 40x24 kar. |
· 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x RCA · 1x audió kimenet |
· 1x 50-tűs Apple-csatlakozó | |
| Apple III 1980 máj. 1984 ápr. |
122 mm 445 mm 462 mm 11,8 kg bézs |
MOS 6502A @1,4 MHz, 8 bit 1 mag |
140kB 525 floppy drive | 61 + 13 (szám) | Apple Sophisticated OS (SOS) 1.0 | 128kB, (512kB) 0 slot 4kB |
1xRCA 1xDB–15 280x 192 @16 560x192 @monochrom 80x24 @ff |
· 1x DB-25 (RS-232C) · 2x DB-9 · 1x RCA · 1x 35mm jack · 1x beépített hangszóró |
· 1x 50-tűs Apple-csatlakozó | |
| Apple III Plus 1983 dec. 1985 szept. |
122 mm 445 mm 462 mm 11,8 kg bézs |
MOS 6502A és 6502B @1,4 MHz, 8 bit 1 mag |
140kB 525 floppy drive | 61 + 13 (szám) | Apple Sophisticated OS (SOS) 1.3 | 256kB, (512kB) 0 slot 4kB |
1xRCA 1xDB–15 280x 192 @16 560x192 @monochrom 80x24 @ff |
· 1x DB-25 (RS-232C) · 2x DB-9 · 1x RCA · 1x 35mm jack · 1x beépített hangszóró |
· 1x 50-tűs Apple-csatlakozó | |
| Apple IIe 1983 jan. 1985 márc. |
113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg bézs |
MOS 6502A @1 MHz, 8 bit 1 mag |
63 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple DOS 3.3 ProDos 8 | 64kB, (128kB) Memory Expansion Card slot 16kB |
1xRCA 280x192 @6 40x18 @15 80x24 kar. |
· 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x audió kimenet |
· 1x 50-tűs Apple II csatlakozó · 60-tűs csatlakozó | ||
| Apple IIe Enhanced 1985 márc. 1987 jan. |
113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg bézs |
MOS 65C02 @1 MHz, 8 bit 1 mag |
63 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple DOS 3.3 ProDos 8 | 64kB, (128kB) Memory Expansion Card slot 16kB |
1xRCA 280x192 @6 40x18 @15 80x24 kar. |
· 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x audió kimenet |
· 1x 50-tűs Apple II csatlakozó · 60-tűs csatlakozó | ||
| Apple Lisa 1983 jan. 1984 jan. |
350 mm 475 mm 388 mm 22 kg bézs |
Motorola 68000 @5 MHz, 16 bit 1 mag |
2x871kB Apple FireWare[24] 525 floppy drive | 76 gombos + 10 billentyűs kiegészítő | Lisa Office System 1.0 | 0, (2MB) 2 slot 16kB |
12 inch 720x364 vagy 608x432 |
1xRCA |
· 2x RS-232C · 1x DE9 · 1x D-25 · 1x RCA · 1x CVSD[25] |
· 3x Apple Lisa bővítőhely |
| Apple Lisa II 1984 jan. 1986 aug. |
350 mm 475 mm 388 mm 25 kg bézs |
Motorola 68000 @5 MHz, 16 bit 1 mag |
400kB 35 floppy drive | 76 gombos with 10 keypad (?) | Lisa Office System 3.1 | 0, (2MB) 2 slot 16kB |
12 inch 720x364 vagy 608x432 |
1xRCA |
· 2x RS-232C · 1x DE9 · 1x D-25 · 1x RCA · 1x beépített hangszóró |
· 3x Apple Lisa bővítőhely |
| Apple IIc 1984 ápr. 1988 aug. |
635 mm 305 mm 292 mm 3,4 kg krémes törtfehér |
MOS 65C02 @1 MHz, 8 bit 1 mag |
140kB 525 floppy drive | 63 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple ProDos 8 | 128kB, (112MB) 1 slot 16/32kB |
1xRCA 560x192@15 280x192 @6 80x24 kar. |
· 2x DIN-5 · 1x DB-19 · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x DB-15 · 1x 35 analóg jack · 1x beépített hangszóró |
nincs | |
| Apple IIGS 1986 szept. 1992 dec. |
117 mm 284 mm 347 mm 3,96 kg Platinum |
WDC 65C816 @2,8 MHz, 16 bit 1 mag |
Apple ProDOS 16 vagy GS/OS | 256kB, (8125MB) 1 slot 128/256kB |
1xRCA 1xDB–15 320x200 @256 (@16/sor) 640x200 @128 (@4/sor) 80x24 kar. |
· 2x mini DIN-8 · 1x DB-19 · 1x GAME I/O · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x DB-15 · 1x 35 analóg jack · 1x beépített hangszóró |
· 1x 50-tűs Apple II csatlakozó | |||
| Apple IIe Platinum 1987 jan. 1993 nov. |
113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg Platinum |
MOS 65C02 @1 MHz, 8 bit 1 mag |
81 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple DOS 3.3 és Apple ProDos 8 | 64kB, (1MB) 0 slot 16kB |
1xRCA 560x192@15 280x192 @6 80x24 kar. |
· 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x beépített hangszóró |
· 1x 50-tűs Apple II csatlakozó · 60-tűs csatlakozó | ||
| Apple IIc Plus 1988 szept. 1990 nov. |
635 mm 305 mm 290 mm 3,2 kg krémes törtfehér |
MOS 65C02 @1 vagy 4 MHz, 8 bit 1 mag |
800kB 35 floppy drive | 63 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple ProDos 8 | 128kB, (115MB) 1 slot 32kB |
1xRCA 1xDB–15 560x192@15 280x192 @6 80x24 kar. |
· 1x belső modem csatlakozó · 2x mini DIN-8 · 1x DE-9 · 1x DB-19 · 1x RCA · 1x DB-15 · 1x beépített hangszóró |
nincs |
Az Apple számítógépek az időben
[szerkesztés]| Az Apple számítógépek idővonalon |
|---|
 |
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. Az egyes eszközök technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[26] származnak. A Macintosh XL azért szerepel a grafikonon, mert technikailag a Lisa 2 utóda, de a neve miatt a Compact Macintosh számítógépek közé szokás besorolni. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Isacson The Apple I (V. fejezet), 92-105. oldal
- ↑ Isacson The Apple II (VI. fejezet), 79-91. oldal
- ↑ Williams, Gregg, Moore, Rob (1984. december). „The Apple Story / Part 1: Early History” (angol nyelven). Byte 9 (13), 67–71. o. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
- ↑ a b c Apple III Chaos: Apple’s First Failure (angol nyelven). Low End Mac, 2015. április 28. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
- ↑ a b c Confidential The Apple III Fiasco, 41-43. oldal
- ↑ Lisa Brennan-Jobs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. április 28.)
- ↑ Ferenczy Gábor: Lisa anyja vs. Lisa apja. Almalap, 2015. augusztus 17. (Hozzáférés: 2023. április 28.)
- ↑ Ferenczy Gábor: Lisa és az igazság. Almalap, 2018. augusztus 9. (Hozzáférés: 2023. április 28.)
- ↑ Bit mapping: ahelyett, hogy előre tárolt karaktereket jelenítettek volna meg a képernyőn, azokat pixelekből rajzolták ki
- ↑ a b c d e Confidential From Xerox, with Love, 73–80. oldal
- ↑ a b c d e Isacson Xerox and Lisa / Graphical User Interfaces, 85–91. oldal
- ↑ a b Andrew Pollack: Most of Xerox's Suit Against Apple Barred (angol nyelven). The New-York Times, 1990. március 24. (Hozzáférés: 2023. május 1.)
- ↑ Aditya Tiwari: Why Are 2700 Apple Lisa Computers Buried In A Landfill? (angol nyelven). Fossbytes, 2016. április 21. (Hozzáférés: 2023. május 1.)
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ MacUser, 1990 július, 6. évfolyam, 7. szám, 47. oldal
- ↑ SJ&NeXT 43. oldal
- ↑ EPFL = École Polytechnique Fédérale de Lausanne
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ A táblázat nem teljes, néhány estben a kevésbé releváns felbontások közlésétől eltekintettünk.
- ↑ DIP = Dual In-line Package (adatátviteli forma).Csatlakozó ASCII billentyűzethez.
- ↑ a b c d e Kimenet kazettás adattároló egységhez.
- ↑ Nem tévesztendő össze a FireWire-rel.
- ↑ CVSD = Continuously Variable Slope Demudulator. A folyamatosan változó meredekségű delta moduláció (CVSD vagy CVSDM) hangkódolási eljárás. Ez egy változó lépésmérettel rendelkező delta moduláció (azaz az adaptív delta moduláció speciális esete) amelyet először Greefkes és Riemens mutatott be 1970-ben.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
Források
[szerkesztés]- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
