Balkezesség

Az emberek döntő többsége a jobb kezét használja elsődlegesen finomabb tevékenységei elvégzéséhez, viszont minden hetedik ember (az adat a fejlettebb országokra értendő) használja ma dominánsabban a bal kezét a jobb helyett – ezt nevezik balkezességnek. Ennek az aránynak nemcsak a genetika az oka, hanem a társadalmaknak a balkezességet többségi alapon elutasító hagyományai is. Az iskolában a 20. század közepéig veréssel, majd a szülői erőszak sugalmazásával hazánkban is ez volt a hivatalos „pedagógia”. A balkezesség nem megszokás, hanem biológiai alapokon nyugvó, a balt a jobbal szemben előnyben részesítő kézhasználat, ami a jobb agyfélteke dominanciával magyarázható. Ennélfogva művészek között sokkal gyakoribb. A balkezesek aránya a nyugati országokban folyamatosan nő. Érdemes megjegyezni, hogy nem csak az embernél, hanem sok főemlősnél és egyéb állatfajnál is megfigyelhető, hogy van domináns kezük.

Demográfia

A balkezesek aránya hozzávetőleg 8 és 15% között mozog a felnőtt lakosság körében.^[1] Tanulmányok szerint a férfiak körében gyakoribb a bal kéz domináns használata.^[2] A balkezesség az átlagos populációhoz hasonlítva ugyancsak gyakrabban fordul elő egypetéjű ikrek esetében,^[3]^[4] és az idegrendszeri megbetegedésben szenvedők körében (epilepszia,^[5] Down-kór, autizmus, szellemi visszamaradottság stb.). Statisztikailag az egypetéjű ikrek esetében 76%-os eséllyel lesz a másikuk is balkezes, ha az egyikük az. Ennek genetikai és környezeti okai vannak. A balkezesség gyakoribb Dél-Ázsiában, Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában, míg Nyugat-, Észak-Európában és Afrikában kevésbé.

Kialakulása, előidézői

Megfigyelések szerint a jobb kéz hosszabb idejű (6 hónap vagy több) sérülése esetén sokan válnak balkezessé és a gyógyulásuk után is a bal kezüket használják gyakrabban (szerzett balkezesség).
Egy elmélet szerint a magasabb tesztoszteronszint magzati korban balkezességhez vezet. Norman Geschwind neurológus nevéhez fűződik, hogy a tesztoszteronszint befolyásolja a magzat agyának fejlődését. A férfi agy később fejlődik ki, mint a női, és bal agyfélteke később, mint a jobb. A tesztoszteron elfojtja a bal agyfélteke fejlődését, ezáltal a jobb agyfélteke erőteljesebben fejlődhet. Így a magzat nagyobb valószínűséggel válik balkezessé, mivel a jobb agyfélteke irányítja a test bal oldalát.
A születéskor fellépő stressz is kiválthat balkezességre való hajlamot.
Genetikai okok is közrejátszhatnak a balkezesség kialakulásában, de nem kizárólagosan. Ha mindkét szülő balkezes, akkor is csak 46% annak az esélye, hogy a gyerek is balkezes lesz, de ebben a környezeti tényezők is szerepet játszanak (a két szülőtől a bal kéz használatát látja).

Gyorsteszt

Létezik egy egyszerű mód arra, hogy kiderítsük kinek melyik keze a domináns. Figyeljük meg, ha az illető spontán módon integet (például figyelemfelhívás vagy üdvözlés céljából), melyik kezét használja.^[6] Amikor kezünket karba fonjuk, a domináns kerül felülre.

A kezesség tesztelése

A kezességet leggyakrabban egy nemzetközileg elismert, tudományos módszerekkel kialakított teszttel, az ún. Edinburgh Handedness Inventoryval szokták vizsgálni.^[7] A tesztet 1971-ben publikálták és a mai napig számos kezességet, féltekei dominanciát, vizsgáló kutatás alapját képezi.

A teszt 10 darab, kézzel végzett tevékenység esetén kéri a vizsgálati személyt, hogy jelölje meg melyik kezével szokta a műveletet végezni. A válaszadás során a következő válaszokat lehet adni: mindig bal, általában bal, nincs preferencia, általában jobb és mindig jobb (ld. a következő táblázatot)

Edinburgh Handedness Inventory
	Mindig bal	Általában bal	Nincs preferencia	Általában jobb	Mindig jobb
Írás
Rajzolás
Dobás
Ollóhasználat
Fogkefehasználat
Késhasználat (villa nélkül)
Kanálhasználat
Seprűfogás (felső kéz)
Gyufa meggyújtása (amelyik kézben a szál gyufa van)
Doboz kinyitása (amelyikkel nyitjuk)

A teszt értékelése pontrendszer alapján történik. Az „általában” válaszok egy pontot érnek, míg a „mindig” típusú válaszokat kettőnek számítják (a nincs preferencia típusú válaszok 0 pontot kapnak). A pontozás után összeadják külön a jobbos illetve külön a balos válaszhoz tartozó pontokat, így külön összpontszámot kapunk a jobb és bal válaszok eseteire. Ezt követően az alábbi formula segítségével kiszámolják a lateralitási kvócienst (LQ), ami segít eldönteni hogy az adott illetőnek melyik keze és milyen mértékben domináns:

$LQ={\frac {(J-B)}{(J+B)}}*100$

Ahol "J" ott a jobbos válaszok összpontszáma, ahol "B" ott a balos válaszok összpontszáma értendő.

Az LQ értéke -100 és +100 között váltakozhat. A negatív érték a bal, a pozitív érték pedig a jobb kéz dominanciáját jelzi. A dominancia foka az LQ értékének -/+100-hoz való tendálásával erősödik, vagyis a -90 erősebb bal oldali dominanciát jelez, mint a -40, a +90 pedig erősebbet mint a +40.

Balkezeseket érintő megkülönböztetések, elnevezések

A balkezeseket gyakran sutának nevezik és sok kifejezés van, mely szerint a bal rosszat jelent. A magyarban például ilyen a balog, balogsuta, balszerencse, balsors, balsejtelem, balvégzet, balsiker, baleset, ballépés és eufemizált alakjai a balfék és a balfácán, balul üt ki, bal lábbal kelt fel, valamint az ügyetlen szinonimájaként használt kétbalkezes. Az angol sinister szó jelentése; baljós(latú), vésztjósló, amely a latin sinistralis (balkezes, bal oldali) szóból ered. Az eredeti latin szó jelentése később változott és használták gonosz és szerencsétlen értelemben is. A balkezes sportjátékosokat, balkezes ütéseket southpaw-nak nevezik, különösen a baseballban és a ökölvívásban elterjedt ez az elnevezés. Nincs negatív értelme, csak a balkezes játékosok megkülönböztetésére használják. Az ír nyelvben használatos ciotóg szó, amit balkezes emberekre mondanak, „furcsa szerzetet” jelent. A norvégok által használt venstrehåndsarbeid (tükörfordításban „balkezes munka”) olyan értelemben használatos, hogy a munkát elégtelenül, hanyagul végezték el.

Ezekkel ellentétben a jobb szó a magyaron kívül számos európai nyelvben nemcsak a jobb kezet, hanem a jót, megfelelőt, hibátlant jelenti. Olyannyira, hogy a német és holland nyelvben a recht, az angol right, a francia droit , a spanyol derecho és a szláv nyelvekben használatos prav jelenti a jobb oldalt és a jogot, igazságot is.

Balkezességből származó előnyök/hátrányok

Egy jobbkezeseknek szánt világban kevés a balkezességből származó előny, de tény, hogy léteznek. Például a sebészetben hasznos lehet, ha mindkét kéz egyformán ügyes. Balkezes vagy ballábas sportolók, harcosok előnyre tehetnek szert azáltal, hogy jobbkezes ellenfelüknek meglepetést szereznek a szokatlan oldal használatával.

Társas étkezésekkor az ülésrend függvényében hátrány vagy előny is lehet a bal kéz használata. Balról jobbra haladó írásnál hátrány, jobbról balra haladónál (héber, arab, ősmagyar) viszont előny a balkezesség.

Autóvezetés során sebességváltáskor az ügyesebb bal kezükkel fogják a kormányt – ez természetesen csak a nálunk szokásos jobbra tartó forgalmi rendű országokban elterjedt gépkocsik vezetésére vonatkozik, amelyekben jellemzően a jármű bal oldalán van a kormány és középen a sebességváltó, tehát a jobb kéz kezeli a sebességváltót és a bal (a balkezes ember ügyesebbik keze) a kormányt.

Mivel az európai műszaki szabványok az eszközök jobb kézzel való kezelését feltételezik, tipikusan a balkezesek jobbkeze jelentősen ügyesebb, mint a jobbkezesek bal keze. Egyes eszközök bal kézzel való használata akár balesetveszélyes is lehet.

Történelmi és kulturális vonatkoztatások

Még a közeli múltban is a protokoll része volt, hogy enni az embernek a „szép kezével” kell.

A muszlim országokban a jobb a tiszta, szent cselekedetekre (evés, munka), a bal a tisztátalan dolgokra (WC-használat) fenntartott kéz. Ott, ahol kezet mosni nincs mód, ez észszerű higiéniai célokat szolgál.

A tantrában a balkezes út (vámácsára) a gyorsabb, de veszélyesebb út a megvilágosodáshoz, amely olyan, a szokásos vallásos előírásokkal ellentétes elemeket tartalmaz, mint a szexuális rituálék, az alkohol és más szerek fogyasztása, vagy az állatáldozatok.

A teozófusoknál, és az ő nyomukon a nyugati okkultizmusban, is megkülönböztettek jobb- és balkézutat, amit általában a fehér- és feketemágiával azonosítottak.

Mucius Scaevola (valódi nevén Gaius Mucius), aki a városát ostromgyűrűbe záró Porsenna táborába lopózott, hogy a királyt ledöfve szerezzen Rómának szabadulást. A merénylet csak félig sikerült, mert a vezér helyett annak írnokát döfte le. Gaiust elfogták. A király előtt az ott álló áldozati oltár tüzébe tartotta jobbját és szemrebbenés nélkül állta a fájdalmat, majd közölte Porsennával, hogy háromszáz, hasonlóan elszánt római ifjú áll készen, hogy kioltsa életét. A megdöbbent király szabadon bocsátotta a hőst, s a fenyegetéstől megrettenve felhagyott Róma ostromával. A bátor ifjú jobbja csontig égett, ezért kapta a Scaevola, azaz „balkezes” melléknevet. Az ifjú római hőstette egyebek között Mantegna, Tintoretto, Rubens és Lebrun vásznain látható.

Albert Einstein a tévhit ellenére jobbkezes volt. Nincs róla olyan kép, amely igazolná, hogy a bal kezével írt volna. Többnyire a balkezesek terjesztik ezt a téves információt, mondván, hogy a 20. század egyik legnagyobb elméje is balkezes volt. A balkezesség, kreativitás és intelligencia között van összefüggés, viszont Einstein zsenialitása agyának eltérő szerkezetében^[8] és az abból fakadó különleges matematikai képességekben rejlett.

A több mint egy évszázadon át életben maradt legenda, miszerint a hírhedt bandita, William H. Bonney (Billy a kölyök) balkezes lett volna, teljességgel téves. Ezt az egyetlen, róla fennmaradt fénykép alapján hitték, melyről azonban kiderült, hogy az előhívás során meg lett fordítva. Erre a tévedésre építve számos film ábrázolta őt balkezesnek.

Hasonlóképpen valószínű, hogy Jeanne d’Arc sem volt balkezes. A különféle középkori képeken azért ábrázolják őt fegyverrel a bal kezében, mert akkoriban a balkezesség egyértelműen a gonosz jelének számított, így igazolandó, hogy az orléans-i szüzet jogosan ítélték máglyahalálra.

Egyéb személyek, akikről sokan tévesen állítják/állították balkezességüket: Marilyn Monroe, Winston Churchill.

Kutatók 1897 és 1913 között Észak-Angliában készült dokumentumfilmek vizsgálata után azt a megállapítást tették, hogy akkoriban a lakosságnak csak mintegy 3%-a volt balkezes. A kutatók szerint ez annak volt a következménye, hogy az abban az időszakban kezdődött ipari forradalom gépei, berendezései kizárólag jobbkezesek számára voltak használhatóak, így a balkezesek kiestek a munkából, megbélyegezték őket, és ez a párkapcsolatok kialakulását is megnehezítette.^[9]

Cesare Lombroso 19. századi olasz kriminológus statisztikai vizsgálatokból azt a következtetést vonta le, hogy a balkezesség a degenerált, bűnözői hajlam egyik lehetséges jele.^[10]

Balkezes mindennapok

Átszoktatás

A pedagógia mai álláspontja szerint balkezes gyereket „átszoktatni” szigorúan tilos. Már a magzati korban eldől, hogy melyik agyfélteke lesz a domináns és ennek a megváltoztatására tett kísérlet súlyos zavarokhoz vezethet. Ilyen például a dadogás, olvasási- (diszlexia), írási- (diszgráfia), számolási (diszkalkulia) nehézségek, magatartásbeli problémák, egyensúlyzavar, könnyen veszíthet magabiztosságából és egyéb lelki problémák alakulhatnak ki. Átszoktatás helyett inkább segíteni kell a gyermeket, például az írástanulásnál meg kell mutatni neki a megfelelő technikákat (hogyan formálja a betűket, számokat stb).

Balkezesség és intelligencia

Nem bizonyított a balkezesség összefüggése a magas intelligenciával.

Balkezesek nemzetközi világnapja

Augusztus 13. a balkezesek nemzetközi világnapja, először 1976-ban tartották. A balkezesek elnyomottságára szeretné felhívni a figyelmet.

Jegyzetek

↑ Hardyck, C., & Petrinovich, L. F. (1977). Left-handedness. Psychological Bulletin, 84, 385–404.
↑ Raymond, M.; Pontier, D.; Dufour, A.; and Pape, M. (1996). Frequency-dependent maintenance of left-handedness in humans. Proceedings of the Royal Society of London, B, 263, 1627-1633
↑ Twinning Facts – National Organization of Mothers of Twins Clubs, Inc. Archiválva 2006. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed February 2010.
↑ Cantor, J. M.; Klassen, P. E.; Dickey, R.; Christensen, B. K.; Kuban, M. E.; Blak, T.; Williams, N. S.; & Blanchard, R. (2005). Handedness in pedophilia and hebephilia. Archives of Sexual Behavior, 34, 447–459. Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Accessed February 2010.
↑ Schachter, S. C.; Boulton, A.; Manoach, D.; O'Connor, M.; Weintraub, S.; Blume, H.; & Schomer D. L. (1995). Handedness in patients with intractable epilepsy: Correlations with side of temporal lobectomy and gender. Journal of Epilepsy, 8, 190–192.
↑ Scientific American, 2007. decemberi szám, „Updates”
↑ Oldfield, R.C. (1971). The assesment and analysis of handedness: The Edinburgh Inventory. Neuropsychologia, 9, 97-113. Archiválva 2011. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Accessed February 2010.
↑ The Long, Strange Journey of Einstein's Brain, National Public Radio, <http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=4602913>. Hozzáférés ideje: 3 October 2007
↑ Current Biology, szeptember 18.
↑ Kushner, Howard I. (2011). "Cesare Lombroso and the Pathology of Left-handedness," The Lancet, Volume 377, Issue 9760.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Balkezesség témájú médiaállományokat.

Ajánlott irodalom

Diane Paul: Balkezesek kézikönyve (1994-es kiadás: ISBN 963-7827-28-5, 2006-os kiadás: (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 9632031508)

Kapcsolódó szócikkek

[1] Hardyck, C., & Petrinovich, L. F. (1977). Left-handedness. Psychological Bulletin, 84, 385–404.

[2] Raymond, M.; Pontier, D.; Dufour, A.; and Pape, M. (1996). Frequency-dependent maintenance of left-handedness in humans. Proceedings of the Royal Society of London, B, 263, 1627-1633

[3] Twinning Facts – National Organization of Mothers of Twins Clubs, Inc. Archiválva 2006. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed February 2010.

[4] Cantor, J. M.; Klassen, P. E.; Dickey, R.; Christensen, B. K.; Kuban, M. E.; Blak, T.; Williams, N. S.; & Blanchard, R. (2005). Handedness in pedophilia and hebephilia. Archives of Sexual Behavior, 34, 447–459. Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Accessed February 2010.

[5] Schachter, S. C.; Boulton, A.; Manoach, D.; O'Connor, M.; Weintraub, S.; Blume, H.; & Schomer D. L. (1995). Handedness in patients with intractable epilepsy: Correlations with side of temporal lobectomy and gender. Journal of Epilepsy, 8, 190–192.

[SciAm2007dec-6] Scientific American, 2007. decemberi szám, „Updates”

[7] Oldfield, R.C. (1971). The assesment and analysis of handedness: The Edinburgh Inventory. Neuropsychologia, 9, 97-113. Archiválva 2011. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Accessed February 2010.

[8] The Long, Strange Journey of Einstein's Brain, National Public Radio, <http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=4602913>. Hozzáférés ideje: 3 October 2007

[Current_Biology-9] Current Biology, szeptember 18.

[10] Kushner, Howard I. (2011). "Cesare Lombroso and the Pathology of Left-handedness," The Lancet, Volume 377, Issue 9760.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]