Ugrás a tartalomhoz

Gerebes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Povina szócikkből átirányítva)
Gerebes (Povina)
Gerebes zászlaja
Gerebes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1438
PolgármesterMargita Šplháková
Irányítószám023 33
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség1138 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság367 m
Terület19,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 18° 48′ 44″49.310278°N 18.812222°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 18° 48′ 44″49.310278°N 18.812222°E
Gerebes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerebes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerebes (1899-ig Povina, szlovákul Povina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 12 km-re északkeletre a Gerebesi-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1438-ban „Povina” alakban említik először, ekkor a budatíni váruradalomhoz tartozott. A falut teljesen körbeveszi az erdő, amely a címerében is kifejezést nyer. 1507-ben „Powyne”, 1598-ban „Powinna” alakban említik. 1598-ban 10 portája és egy malma volt. 1784-ben 88 házában 559 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POVINA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelynek szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Lieszkoveczé, második osztálybéli.[2]

1828-ban 104 háza volt 920 lakossal. Lakói pásztorkodással, állattartással, favágással, faárukészítéssel, háziiparral, kosárfonással, drótozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Povina, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelyhez egy fertály. Számlál 863 kath. Földjei meglehetősek; rétjei igen jók. F. u. budetini urad. Ut. p. Zsolna.[3]

Első iskolája 1868-ban épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Még 1930-ban is több mint 30 kosárfonó dolgozott a községben. Mások Kiszucaújhely és Ostrava üzemeiben dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 715, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1122 lakosából 1103 szlovák volt.

2011-ben 1145 lakosából 1118 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt katolikus kápolnája a 18. században épült, a 20. században megújították.
  • A faluban a népi építészet szép példái láthatók.
  • Területén kénes ásványvízforrás tör fel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]