Podmaniczky–Vigyázó-kastély
| Podmaniczky–Vigyázó-kastély | |
 | |
| A kastély 1910-ben kialakított udvari homlokzata | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Épült | 1760 |
| Stílus | barokk |
| Család | Podmaniczky család Vigyázó család |
| Jelenlegi funkció | rendezvényközpont |
| Tulajdoni helyzet | magántulajdon |
| Fenntartó | Adonyi Vagyonkezelő és Ingatlanforgalmazó Kft. |
| Elhelyezkedése | |
 Podmaniczky–Vigyázó-kastély
Pozíció Rákoskeresztúr-Pécel térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 14′ 52″47.481222°N 19.247722°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 14′ 52″47.481222°N 19.247722°E | |
 | |
| Podmaniczky–Vigyázó-kastély weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Podmaniczky–Vigyázó-kastély témájú médiaállományokat. | |
A Podmaniczky–Vigyázó-kastély 1760-ban, barokk stílusban épült kastély Budapest XVII. kerületében, Rákoskeresztúron.
Története, leírása
[szerkesztés]Az épületegyüttes a nyugat-keleti irányban húzódó Pesti út déli oldalán helyezkedik el. Építtetője báró Bojanovszky Sándor (egyes források szerint: Bujanovszky, németesen: Silvius Alexander Bojanowsky) tábornok volt, Podmaniczky Erzsébet férje. Ők a környékbeli földjeiken az elsők között próbáltak Magyarországon burgonyát termeszteni az 1750-es, 1760-as években. Ekkor építtették a kastélyt is, ahol aztán állandó jelleggel éltek. Bojanovszky 1799-es halálával a kastélyt a Podmaniczky család vette birtokba. Podmaniczky János költözött ide és lett kedvenc lakhelye; saját birtokait innét igazgatta. Az 1838-as pesti árvíz idején az áradás elől menekülőknek adott szállást a kastélyában. Podmaniczky egyik lányát, Zsuzsannát 1873-ban vette feleségül gróf Vigyázó Sándor és a kastélyt is ekkortól hívták Podmaniczky-Vigyázó-kastélynak. Udvari homlokzatát 1910-ben alakították ki neobarokk stílusban.
Vigyázó Sándor végrendeletében minden vagyonát a Magyar Tudományos Akadémia javára hagyta, ami ellen egyetlen fiának, Vigyázó Ferencnek nem volt kifogása apja 1925-ös halálát követően. Ennél fogva mikor Ferenc 1928-ban meghalt, gyermeke nem lévén a kastély az MTA tulajdonába került; a végzést azonban Sándor leánygyermeke és néhány oldalági örökös is megtámadta (lévén a teljes vagyon ezzel együtt közel 20 millió koronára rúghatott), így ténylegesen csak annak lezárulta után lett az Akadémia tulajdona a környező birtokokkal együtt. Utóbbiak felparcellázásából született két mai városrész is: Régiakadémiatelep, illetve Akadémiaújtelep.
Az épület a második világháborúban a frontvonalak közelsége miatt előbb a katonák, majd a lakosság fosztogatásának áldozata lett. A háború után a szocialista rendszer a többi kastélyhoz hasonlóan államosította, belső terét durván, az eredeti kialakítást teljesen figyelmen kívül hagyva átalakította és először gimnáziumot, majd pedig nevelőotthont létesítettek benne.
A rendszerváltás idején már gazdátlanul állt, 1990-ben tulajdonos nélkül maradt. A kerületi önkormányzat a helyzetet felismerve sikeresen (és ingyen) megszerezte a kastélyt ám felújítására sem akkor, sem pedig később nem volt pénze. 1996-ban vandálok betörtek az épületbe és felgyújtották; a tető szinte teljesen leégett; az épület többi részét a tűzoltáskor használt víz tette tönkre. Több évig állt ilyen állapotban, majd 2002-ben z önkormányzat eladta egy helyi vállalkozónak 37,5 millió forintért,[1] akinek cserébe vállalnia kellett annak felújítását.
A magántulajdonba került kastély felújítása műszaki és jogi nehézségek miatt évekig elhúzódott, majd 2011. május 31-én átadták a kastély oldalszárnyát képező kúriaépületet, amelyben azóta kávézó, cukrászda üzemel.[2] 2012. december 19-én került sor a főépület ünnepélyes átadására, mely rendezvényközpontként konferenciák, rendezvények és esküvők helyszíneként működik.[3]
Eredetileg a kastélytól néhány száz méterre helyezkedett el a Podmaniczky–Vigyázó Mauzóleum, amelyet 1965-ben teljesen leromboltak. Falmaradványaiból 2008-ban emlékhelyet alakítottak ki. A hajdani kastélykert területén egy önkormányzati idősek otthona működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Podmaniczky - Vigyázó kastély - aláírható az adásvételi szerződés Archiválva 2006. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Építészfórum, 2002. március 13.
- ↑ Videó a kastény kávézójának megnyitójáról, valamint interjú a tulajdonossal. (Hozzáférés: 2011. május 31.)
- ↑ Átadták a Podmaniczky-Vigyázó kastélyt Rákoskeresztúron. (Hozzáférés: 2013. február 4.)
Források
[szerkesztés]- Bibó István: A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története, MTA Könyvtárának Közleményei (83), Bp., 1979.
- Kristóf Ágnes: A Podmaniczky-Vigyázó kastély múltja, jelene és ...jövője? Műemlékvédelem 1998 / 2.
- A kastély adatlapja a műemlékem.hu-n
További információk
[szerkesztés]- Egy tipikus magyar kastélysors Rákoskeresztúron. Múlt-kor, 2005. január 31. (Hozzáférés: 2009. november 23.)
- Podmaniczky-Vigyázó-kastély. Rákosmente.hu. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
- Ismét büszkék lehetünk rá - A kastélyfelújítás valós története I. (pdf). Rákosvidék, 2011. június. (Hozzáférés: 2013. január 1.)[halott link]
| Kerületrészek |  | |
|---|---|---|
| Látnivalók, műemlékek | ||
| Kultúra | ||
| Természeti értékek | ||
| Közterületek | ||
| Vasútállomások, megállóhelyek | Akadémiaújtelep • Rákoscsaba • Rákoscsaba-Újtelep • Rákoshegy • Rákoskeresztúr (megszűnt) • Rákoskert • Rákosliget | |