Wenckheim-palota
Wenckheim-palota | |
ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest |
Épült | 1886–1889 |
Építész | Meinig Artúr |
Stílus | neobarokk neoreneszánsz |
Család | Wenckheim család |
Jelenlegi funkció | könyvtár |
Fenntartó | Szabó Ervin Könyvtár |
Cím | 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″47.489567°N 19.064783°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″47.489567°N 19.064783°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenckheim-palota témájú médiaállományokat. |
A Wenckheim-palota műemlék épület Budapest VIII. kerületében, a belső józsefvárosi Palotanegyed, a Szabó Ervin téren. Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (rövidítve: FSZEK) Központi Könyvtárának épülete.
Története
[szerkesztés]A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette, mégpedig a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére és reprezentációs helyszínként bálokhoz, társasági rendezvényekhez. 1927-ben, a gróf halála után az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. A négy évig tartó átalakítást követően 1931-ben nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára mint Fővárosi Könyvtár. A Fővárosi Közgyűlés a kilencvenes évek közepén jelentős bővítésről döntött. Hegedűs Péter építész tervei alapján az átalakítás 1998-ban kezdődött. A rekonstrukció mellett egyúttal a Reviczky utcai Berczik-palotával és a Baross utcai új szárnnyal bővült. 2001. szeptember 12-én adták át a látogatóknak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújított központi könyvtárát.
Építészete
[szerkesztés]A palota neobarokk stílusban épült, neoreneszánsz elemekkel tarkítva. Megjelenik benne a rokokó és a biedermeier. Külsejében a drezdai barokk (Erős Ágost idején uralkodó művészeti stílus), belsejében pedig a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. Építtetője, gróf Wenckheim Frigyes a szászországi Meinig Artúrt kérte fel a palota tervezésére. A palota 1886 és 1889 között épült. Rácsait, kapuit és kandelábereit a kovácsoltvas-művesség jeles pesti képviselője, Jungfer Gyula készítette. A mai díszbejárat kovácsoltvas kapui 1897-ben készültek el.
Források
[szerkesztés]- A palota története Archiválva 2019. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján
- Hegedűs Péter – A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új székházának rekonstrukciója és bővítése (Építészfórum, 2000.11.20.)