Tüskés
| Tüskés (Pichne) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1312 |
| Polgármester | Michal Šesták |
| Irányítószám | 069 01 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 559 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 278 m |
| Terület | 16,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 02′ 19″, k. h. 22° 07′ 15″49.038611°N 22.120833°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 19″, k. h. 22° 07′ 15″49.038611°N 22.120833°E | |
| Tüskés weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tüskés (1899-ig Pichnye, szlovákul: Pichne, ruszinul: Пыхнї, Pöchnyi) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 6 km-re északnyugatra, a Laborcmenti-dombvidék középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. 1312-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. A 14. századtól a Drugeth család birtoka, ekkor vlach pásztorokat telepítettek ide. A 17. század elejétől temploma is volt a községnek. 1600-ban 16 jobbágyházán kívül a bírónak volt még egy-két háza itt. A 18. századtól a Berhelyi család tulajdonában találjuk. 1715-ben 18 lakott és 13 üres ház állt a faluban. 1787-ben 646-an lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PICHNYE. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Rhollyi Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Nechvál-Polyánkához, és Pcsolinához 3/4 órányira, határja hegyes, sovány, ha trágyáztatik, a’ rozsot megtermi, réttye jó szénát hoz, fája van mind a’ kétféle, piatza Homonnán, és Ungváron.”[2]
1828-ban 97 háza és 793 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pichnyó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 8 romai, 730 g. kath., 9 zsidó lak., gör. templommal, 1163 hold szántófölddel. F. u. Berhelyi. Ut. p. Szobráncz.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tüskés, azelőtt Pichnye, a Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 78 háza és 447 gör. kath. vallásu lakosa. Postája és távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de azután a Berhelyi család lett a földesura. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka. 1873-ban éhinség uralkodott a községben. Gör. kath. temploma 1810-ben épült és 1867-ben megújították.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 397, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 546 lakosából 353 szlovák, 107 ruszin és 74 ukrán volt.
2011-ben 577 lakosából 419 szlovák, 99 ruszin és 39 ukrán volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült.
- Ortodox templom (1867).
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
A Szinnai járás települései | ||
|---|---|---|
Szinna (Snina) | ||
|  | |
