Pegasus csillagkép

Pegasus csillagkép
Adatok
Latin név	Pegasus
Latin birtokos eset	Pegasi
Rövidítés	Peg
Rektaszcenzió	21h 5m – 0h 15m
Deklináció	+2° – +36°
Területe	1121 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	7
Teljesen látható	északi 90°-tól déli 65°-ig
Legfényesebb csillag	ε Pegasi (Enif)
fényessége	2,39m
Szomszédos csillagképek	Andromeda Gyík Hattyú Kis Róka Delfin Csikó Vízöntő Halak

A Pegazus csillagkép

A Pegasus egy csillagkép.

Története, mitológiája

Nevét Pégaszoszról kapta (görögül: forrásló), a görög mitológia mesés állatáról. Egy szárnyas ló, melyet Poszeidón a gorgók egyikével, Meduszával az Ókeanosz forrásainál nemzett.

Hésziodosz szerint nyomban születése után az Olümposzra röppent, ahol Zeusz számára a villámokat és mennyköveket szállítja. Későbbieknél Éósz lova, és mint ilyen, a csillagképek egyike. Bellerophontész Poszeidóntól ajándékba kapta és segítségével legyőzte Khimairát, nemkülönben az amazonokat is. Az Androméda-mondakör egyik változata szerint Perszeusz a Pégaszoszon lovagolt akkor is, amikor a Joppe mellett a sziklához láncolt Andromédát megmentette Kétosztól, azaz a Cettől.

A mondák szerint a Pégaszosz a múzsák lova is egyben, mivel a Helikont, mely a múzsák éneke felett érzett gyönyörűségtől az égbe akart emelkedni, patkója ütésével a földhöz szegezte, egyúttal pedig a Hippokrene forrást a földből kicsalta (ezt némelyek Troizénben keresték). Az újabb időkben Pegazus a költők lova, melyen ihletettségükben az ég felé emelkednek, modern mítosz, mely a Bellerophonról és Hippokrenéről szóló mondáknak összekeveréséből keletkezett. Az arabok El Feres a'dam-nak, „nagy ló”-nak nevezték a csillagképet.

Pegasus különösen fényesebb csillagokból álló, nagy trapéz alakjáról könnyen felismerhető csillagkép, mely 3 másodrendű csillagon kívül 109, szabad szemmel látható csillagot tartalmaz.

Látnivalók

Csillagok

• α Pegasi - Markab: B9 színképtípusú, 2,57^m-s, a Földtől 102 fényév távolságra lévő csillag.
• β Pegasi - Scheat (váll): M2 színképtípusú vörös óriás, távolsága 172 fényév, fényrendje 2^m - 3^m között ingadozik.
• NGC 18 kettőscsillag

Mélyég-objektumok

• Messier 15 gömbhalmaz
• NGC 1 spirálgalaxis
• NGC 2 spirálgalaxis
• NGC 8 kettőscsillag
• NGC 9 spirálgalaxis
• NGC 14 szabálytalan galaxis
• NGC 15 spirálgalaxis
• NGC 16 lentikuláris galaxis
• NGC 22 spirálgalaxis
• NGC 23 spirálgalaxis
• NGC 26 spirálgalaxis
• NGC 32 aszterizmus
• NGC 41 spirális galaxis
• NGC 42 lentikuláris galaxis
• NGC 52 spirális galaxis
• NGC 7331 spirálgalaxis
• NGC 7479 spirálgalaxis
• NGC 7814 spirálgalaxis

Irodalom

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2