Pannóniatelep
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Pannóniatelep | |
A Liliom utca a Gyöngyvirág utca sarkától az Irányi Dániel utca felé nézve | |
Közigazgatás | |
Település | Szentendre |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 39′, k. h. 19° 04′47.650000°N 19.066667°EKoordináták: é. sz. 47° 39′, k. h. 19° 04′47.650000°N 19.066667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pannóniatelep témájú médiaállományokat. |
Pannóniatelep Szentendre déli városrésze.
Fekvése
[szerkesztés]A város déli részén fekszik, a Kő-hegy és a Dobos-hegy és a Szentendrei-Duna között elterülő Pomázi-sík északi peremén, a Dera-patak határolja.
Története
[szerkesztés]A folyamszabályozás előtt a Duna árvízi területe volt, a franciskánus térkép még egyben ábrázolja a ma is Tófenéknek nevezett mocsaras területtel. A lecsapolással szabaddá tett területre a 19. század végén bolgárkertészeket telepítettek, akik terményeiket Budapestre szállították eladni. A Dunán kiépített kikötőjüket az 1956 után ideköltözött szovjet tiszti lakótelep építésekor bontották le. A laktanya köré (a 11-es főút (Dózsa György út) és a Duna part között) települt a város ipari negyede, a napjainkra megszűnt papírgyárral együtt.
Pannóniatelep Dózsa György út és a Szentendrei HÉV vonala közötti része lakóhelyként funkcionáló alvóvárosi jellegű. Az állandó lakosait eleinte főleg a második világháború után felállított katonai főiskola dolgozói, tisztjei alkották. A rendszerváltás után azonban, a település szociológiai összetétele jelentősen megváltozott: budapesti értelmiségiek, művészek kedvelt és keresett települése lett.