Kő-hegy (Szentendre)
Megjelenés
Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
Kő-hegy | |
Magasság | 340 m |
Hely | Szentendre, Pomáz Magyarország |
Hegység | Visegrádi-hegység |
Legmagasabb pont | kb. 366 |
Típus | vulkáni hegy |
Kor | több millió éves |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 19° 01′ 05″47.674797°N 19.018004°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 19° 01′ 05″47.674797°N 19.018004°E | |
A Kő-hegy egy 366 méter magas hegy Szentendre és Pomáz határában, Pest vármegyében, Magyarországon. A Visegrádi-hegység legdélibb hegyeinek egyike. Vulkáni eredetű hegy, a környéki hegyekkel együtt egy kialudt tűzhányó maradványa. Maga a hegy több millió évvel ezelőtt keletkezett, a hegy kövein látszanak a vulkáni maradványok.
Története
[szerkesztés]A hegy több millió évvel ezelőtt vulkáni hegy volt, a vulkán mára azonban kialudt.
A hegyen az 1840-es években járt Petőfi Sándor. Emlékét ma emléktábla jelzi a hegy pomázi oldalán. Később a hegyen megnyílt a Czibulka János turistaház, amelyet még Kő-hegyi menedékház és Petőfi Sándor turistaház néven ismernek. A hegy ma is népszerű a turisták körében.
Látnivalók a hegyen és közelében :)
[szerkesztés]- Kő-hegyi menedékház
- Dömörkapu – régen lakott terület volt, ma már a busz is ritkán jár arra. Az egykori városrész egyik fő látnivalója az itt folyó Bükkös-pataknál a Dömörkapui-vízesés. Szintén látnivalók még az egykori kőbánya, valamint a Dömör-kapui-barlang.
- Vasas-szakadék (öt barlang)
- Kő-hegyi-tó
- Kő-hegyi-barlang
- Kis-kő-hegyi-kőfülke
- Gomba-szikla – érdekes látványosság. Az egykor itt dolgozó vulkáni folyamatok furcsa maradványa. Napóleon kalapja néven is szokták emlegetni.
Érdekesség
[szerkesztés]- Nem messze a hegytől van egy Kis-kőhegy elnevezésű, 318 méter magas csúcs.
Galéria
[szerkesztés]-
"Napóleon kalapja"
-
A Kő-hegy Szentendre belvárosa felől
-
Pomáz felől
-
A Kis-Kő-hegyi-kőfülke bejárata
-
A Dömör-kapui-vízesés
-
A Kő-hegy a Dömör-kapu felől