Kő-hegyi-átjáró (Pomáz)

Kő-hegyi-átjáró
A Kő-hegyi-átjáró alsó bejárata
Hossz	3 m
Mélység	0 m
Magasság	2 m
Függőleges kiterjedés	2 m
Tengerszint feletti magasság	339 m
Ország	Magyarország
Település	Pomáz
Földrajzi táj	Visegrádi-hegység
Típus	posztgenetikus
Barlangkataszteri szám	4900-30
Elhelyezkedése
Kő-hegyi-átjáró Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 19° 01′ 05″47.673222222222, 19.018
A Wikimédia Commons tartalmaz Kő-hegyi-átjáró témájú médiaállományokat.

A Kő-hegyi-átjáró a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pomázon, a Kő-hegyen található egyik barlang. Két bejáratú átjáróbarlang.

Leírás

Pomáz külterületén, a Kő-hegy D-i oldalán lévő sziklafal tövében, cserjésben van a barlang mindkét bejárata. Az alsó bejárat természetes jellegű, háromszög alakú, emelkedő tengelyirányú, 0,8 m széles és 1 m magas. A felső bejárat természetes jellegű, háromszög alakú, lejtő tengelyirányú, 1,5 m széles és 1,5 m magas. A Kő-hegyi-barlangtól K-re kb. 30–35 m-re helyezkedik el a Kő-hegyi-átjáró.

A 3,7 m hosszú Kő-hegyi-átjáró miocén andezitagglomerátumban jött létre kifagyásos aprózódás és mállás miatt. Az átjáró térformájú barlang aljzata emelkedő és vízszintes, jellemző szelvénytípusa pedig a háromszög szelvény és a kör szelvény. Aljzatát nagy mennyiségű humusz, avar és kőzettörmelék fedi. Előfordulnak a barlangban pókok, rovarok és hulladék. Engedély nélkül járható barlang. Csak a fő járatból kiágazó csőjárat részletes megtekintéséhez szükséges lámpa használata.

Előfordul a barlang az irodalmában Kő-hegyi-átjáróbarlang (Eszterhás 1997) és Kőhegyi-átjáró-barlang (Ézsiás 1993) neveken is. 1993-ban volt először Kő-hegyi-átjárónak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

Az 1971. évi Karszt és Barlangban megjelent, Boros Ádám által írt tanulmányban meg van említve, hogy a mészkő- és dolomitbarlangokon kívül vannak növények más üregekben is. Magyarországon erre alig van példa. A Pomázon lévő Kő-hegy sziklái között van egy barlangszerű, andezitből álló sziklakapu, amelyben megtalálható egy jellegzetes, mészkerülő és a Magyar Középhegységben ritka moha, amely inkább a fenyvesekkel jellemzett tájak lakója, az Aulacomnium androgynum. Ez a moha nem tudna életben maradni a napnak kitett D-i sziklákon, a hegy felszínén, ezen a barlangszerű képződményen kívül. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyvben az van írva, hogy a pomázi Kő-hegy sziklái között lévő sziklakapu andezittömbjén tenyészik egy jellegzetes mészkerülő, ritka moha, az Aulacomnium androgynum.

A Troglonauta Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentésében szó van arról, hogy a Kőhegyi-átjáró-barlang a Kő-hegyi-barlangtól K-re kb. 30 m-re, kb. azonos magasságban helyezkedik el. Ézsiás György és csoporttársa, Budai Kornél keresték meg a barlangot a közelben lakók útmutatása alapján. A Kőhegyi-átjáró-barlang nevet Ézsiás György adta a barlangnak. A barlang nincs említve írott művekben, csak a botanikailag érdekes hely lett leírva sziklakapuként (Karszt és Barlang, 1971). A jelentéktelen átjáróbarlang 3 m hosszú és 2 m magas. Vulkáni kőzetben keletkezett. A kézirathoz mellékelve lett két színes fénykép. Az egyik fényképen a Kő-hegyi-átjáró alsó bejárata figyelhető meg, a másikon pedig a Kő-hegyi-átjáró felső bejárata. A barlangleíráshoz csatolva lett egy térképrészlet, amelyen be van jelölve a Kő-hegyi-átjáró helye.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-ban készült kéziratban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben, a 4900-as barlangkataszteri területen, Pomázon helyezkedik el a Kő-hegyi-átjáró. Az andezittufában létrejött barlang 3 m hosszú és 2 m magas. Az összeállításban fel van sorolva az a Magyarországon, nem karsztkőzetben kialakult, létrehozott 520 objektum (478 barlang és 42 mesterséges üreg), amelyek 1993 végéig ismertté váltak. Magyarországon 8 barlang, illetve mesterségesen létrehozott, barlangnak nevezett üreg alakult ki, lett kialakítva andezittufában. A Visegrádi-hegységben 33 barlang jött létre nem karsztkőzetben.

1996. július 6-án Nagy Eszter és Tinn József mérték fel a barlangot, majd a felmérés alapján Eszterhás István megszerkesztette a Kő-hegyi-átjáró alaprajz térképét, amelyen 1:50 méretarányban van ábrázolva a barlang. A felmérés szerint a barlang 3,7 m hosszú. Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1996. évi évkönyvében az van írva, hogy a Visegrádi-hegységben, Pomázon elhelyezkedő Kő-hegyi-átjáróbarlang 3,7 m hosszú és 2 m magas. A Kő-hegyi-barlangtól K-re kb. 30–35 m-re van a Kő-hegyi-átjáró, amelynek hasonló a kialakulása a Kő-hegyi-barlangéhoz. A Kő-hegyi-átjáróbarlang 4,31 m hosszú. A főág egy tág átjárófolyosó, amelynek falán főleg felharapódzási nyomok vannak, de oldásnyomok is láthatók rajta. A főágból kiágazik egy 1,31 m hosszan bejárt, 0,5 m átmérőjű oldott cső. Földdel fedett aljzata nagyon lejt. Nem nagyon érdekes a nagyon pusztuló barlang. Az évkönyvbe bekerült a Kő-hegyi-átjáró 1996-ban készült térképe.

Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1997. évi évkönyvében meg van említve, hogy a Kő-hegyi-átjáróbarlang (Visegrádi-hegység, Pomáz, Kő-hegy) 3,7 m hosszú és 2 m magas. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Kő-hegyi-átjáróbarlang (Visegrádi-hegység, Pomáz). A barlangnévmutatóban meg van említve 2 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. A 364. tételben nincs említve a barlang, helyette a 365. tételben van említve.

A barlang 2006-ban írt nyilvántartólapja szerint a Kő-hegyi-átjárónak (Pest megye, Pomáz, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi KTVF) 4900-30 a barlangkataszteri száma. A 339 m tszf. magasságban található barlangbejárat koordinátái: 258821 (x), 647783 (y). A barlang 3,7 m hosszú, 0 m mély, 2 m magas, 2 m függőleges kiterjedésű és 3,7 m vízszintes kiterjedésű. A barlang kifagyásos aprózódás és mállás miatt alakult ki. A barlang nincs veszélyeztetve. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Pomázon található Kő-hegyi-átjáróbarlang 3,7 m hosszú és 2 m magas barlang. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a Kő-hegyi-átjáró.

Irodalom

• Boros Ádám: A barlangok felsőbbrendű növényvilága. Karszt és Barlang, 1971. 2. félév. 50. old. (Nincs a barlang név szerint említve benne.)
• Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 42., 43., 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 65., 109., 115. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 122. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 259. old.
• Ézsiás György: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Ézsiás György – Kovács Gábor – Kraus Sándor – Dr. Nagy Péter: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat. 77., 84. old., valamint a 84. és 85. oldalak között egy térképen bejelölve a barlang helye. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 84. old. (Nincs a barlang név szerint említve benne.)
• Kovács Richárd: Kő-hegyi-átjáró nyilvántartólap. Kézirat, 2006. szeptember 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 90. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás