Palazzo dell’Orologio
| Palazzo dell’Orologio | |
 | |
| Palazzo dell'Orologio | |
| Település | Pisa |
| Cím | Piazza dei Cavalieri |
| Építész(ek) | Giorgio Vasari |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | palota |
| Elhelyezkedése | |
 Palazzo dell’Orologio
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 43° 43′ 11″, k. h. 10° 23′ 59″43.719780°N 10.399770°EKoordináták: é. sz. 43° 43′ 11″, k. h. 10° 23′ 59″43.719780°N 10.399770°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palazzo dell’Orologio témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Palazzo dell’Orologio, az Órapalota az olaszországi Pisa második legnagyobb terén, a Piazza dei Cavalierin (Lovagok tere) áll. A palota mai formáját a 17. század elején, 1605 és 1608 között nyerte el.
Története
[szerkesztés]A palota helyén a középkorban két épület állt, amelyeket a kezdetektől boltív kötött össze. A bal oldalon egy lakótorony, a Palazzotto della Giustizia állt, amely a pisai magisztrátus székhelye volt. A jobb oldali épület az úgynevezett Éhség-torony volt, amelyben a hagyomány szerint a hazaárulással megvádolt, majd halálra éheztett Ugolino della Gherardesca gróf és fiai pusztultak el 1288-ban.
A 17. század elején a két épületet a boltív fölött összekötve egybeépítették. A homlokzatot freskókkal díszítették, amelyek java része mára eltűnt. A kicsi harangtornyot 1696-ban építették a palota tetejére.
1804-től a térnek nevet adó Szent István lovagrend idősebb tagjai laktak a palotában, illetve egészségügyi intézmény működött benne. Később francia, majd állami tulajdonba került, azután ismét magánkézbe adták. 1919-ben Baly-Alberto della Gherardesca gróf vette meg, aki felújíttatta az épületet, és a homlokzatra négy csúcsíves ablakot építtetett. Az épületben ma a Scuola Normale Superiore könyvtára működik.[1]
Érdekesség
[szerkesztés]A legenda szerint Ugolino della Gherardesca saját gyermekeinek holttestét ette börtönében. A történetet Dante Alighieri is megénekelte Isteni színjáték című munkájában. A Pokol XXXIII. énekében a gróf újra és újra beleharap és rágja az őt megvádoló Ruggieri érsek fejét. Így beszél a gróf Babits Mihály fordításában gyermekeinek felfalásáról: "S már vakon keresém négy fiacskámat kezemmel / s két nap nevük egyre mondtam, / míg többre ment az éhség, mint a bánat!"[2]
Hivatkozások
[szerkesztés]
- ↑ A Scuola Normale Superiore honlapja. [2006. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 13.)
- ↑ Dante Alighieri, Isteni Színjáték
Források
[szerkesztés]- A Scuola Normale Superiore honlapja
- Dante Alighieri, Isteni színjáték ISBN 963-361-292-6
- Az origo írása "Dante kannibáljáról"
- A Pokol XXXIII. fejezete