Giorgio Vasari
| Giorgio Vasari | |
 | |
| Született | Giorgio II Vasari 1511. július 30.[1][2][3][4] Arezzo[5][4] |
| Elhunyt | 1574. június 27. (62 évesen)[2][3][4] Firenze[5][4] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Niccolosa Bacci |
| Szülei | Maddalena Tacci Antonio Vasari |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | udvari festő (Medici-család) |
| Kitüntetései | Aranysarkantyú-rend |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Giorgio Vasari témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giorgio Vasari témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Giorgio Vasari (Arezzo, 1511. július 30.(?) – Firenze, 1574. június 27.) olasz építész, manierista festő, művészeti író.
Életpályája
[szerkesztés]Fiatalon került Firenzébe, ahol Michelangelo és Andrea del Sarto tanítványa volt, de leginkább Raffaello és Michelangelo római falfestményeinek a másolásával képezte magát. Tanult rajzolni, festeni, és ötvösséget is. Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. Tevékenykedett Arezzóban, Bolognában, Nápolyban, Velencében, Rómában, Riminiben, Ravennában, Urbinóban. Michelangelóval közelebbi kapcsolatba került, festett képeket is a kartonjai szerint, és az ő tanácsára folytatott építészeti tanulmányokat is.
Festőművészként
[szerkesztés]- A Palazzo Vecchio udvarának, nagytermének és melléktermeinek nagy freskóképeiben főleg a Medici-család történetének egyes jeleneteit ábrázolta. Rómában, a Vatikán Sala regiáját a pápák történetéből vett festményekkel díszítette, a római Cancellaria nagy termének falaira pedig III. Pál pápa történetét festette. Számos függő képe közül a legnevezetesebbek: Az utolsó vacsora (Firenze, Santa Croce-kolostor); Keresztelő János lefejezése (Róma, S. Giovanni Battista); Ahasvérus lakomája (Arezzo, Akadémia); Krisztus föltámadása (sienai akadémia); Nagy Szent Gergely (bolognai képtár); Caritas (madridi múzeum); Lorenzo Magnifico és Alessandro de'Medici, valamint saját képmása a firenzei Uffizi-képtárban stb. Jellemző módon, ha nem is éppen előnyösen mutatja be a Budapesten látható két képe: A kánai menyegző és A három grácia.
- Festőként nem volt a legnagyobbak között. Festményeiben vajmi kevés az igazi érzés és rendkívüli ügyessége a kompozícióban és rajzban sem remekelt.
Építészként
[szerkesztés]Mint építész, maradandót alkotott: az ő tervei szerint épült az Uffizi és az úgynevezett Vasari-folyosó Firenzében.
Művészeti íróként
[szerkesztés]- Hírnevét főleg irodalmi munkásságának köszöneti. Az olasz művészek életrajzainak nagy gyűjteménye, amelyet Le vite de'più ecellenti pittori, scultori ed architettori címmel 1550-ben Firenzében és második javított, bővített kiadásban 1568-ban kiadott (magyarul: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; Magyar Helikon, 1978), hibái és hiányai dacára a művészeti irodalom mindmáig egyik legjelentősebb forrása. A munka több mint ezer oldal; felbecsülhetetlen forrása a művészettörténet-írásnak.
- A reneszánsz szót valószínűleg ő használta először.
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- A renaissance mesterei; ford., jegyz. Honti Rezső; Győző, Bp., 1930
- A renaissance nagy művészei; ford., bev. Brelich Mario; ABC, Bp., 1943
- A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; vál., bev., életrajzok Vayer Lajos, ford. Zsámboki Zoltán; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1973
- A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; szerk.: Zima Szabolcs. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2004 ISBN 963 5962 568
Alkotásai
[szerkesztés]-
Portréja -
-
Lorenzo il Magnifico -
Michelangelo síremléke Firenzében
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b BeWeB. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
- ↑ a b c d RKDartists (holland nyelven)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вазари Джорджо, 2015. szeptember 28.
- ↑ Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 5.)
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983.
- Bokor József (szerk.). Vasari, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
