Ugrás a tartalomhoz

PULS rakéta-sorozatvető

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
PULS
Egy PULS sorozatvető 160 milliméteres rakétát indít
Egy PULS sorozatvető 160 milliméteres rakétát indít
Gyártási adatok
Típusrakéta-sorozatvető, harcászati ballisztikus rakéta indító
Ország Izrael
GyártóElbit Systems
Alkalmazás
Alkalmazó országIzrael, Azerbajdzsán, Dánia, Marokkó
Háborús alkalmazás2020-as hegyi-karabahi háború, 2023-as Izrael–Hamász-háború
Műszaki adatok
Űrméret122 mm, 160 mm, 306 mm, 370 mm
LőszerAccular rakéta, EXTRA rakéta,
Predator Hawk rakéta,
Delila robotrepülőgép
Kezelőszemélyzet2-3 fő
Max. lőtávolság300 000 m

A PULS (Precise & Universal Launching System, magyarul: Precíz és Univerzális Indító Rendszer) egy izraeli gyártású rakéta-sorozatvető, amelyet az Elbit Systems (korábban: Israeli Military Industries) fejleszt és gyárt. A PULS földi célpontok ellen irányított és nem irányított rakéták és robotrepülőgépek széles választékát képes indítani akár 300 km-es távolságra is. A HIMARS illetve M270 MLRS után a legelterjedtebb precíziós tüzérségi rakétarendszer lesz a NATO-ban az eddigi megrendelések alapján.

Kialakítása és jellemzői

[szerkesztés]

A 2018-as modernizáció előtt LYNX MRL néven is ismert PULS rakétarendszer többféle irányított és nem irányított rakétatípus, drón és robotrepülőgép kilövésére is képes. A PULS rendszert 6×6 illetve 8×8-as teherautó-alvázra telepítik általában. A nehezebb rakéták hordozásához és indításához (pl. EXTRA vagy Predator Hawk esetében) nehezebb 8×8-as teherautó szükséges. Egy jármű egyidejűleg két, akár eltérő típusú rakétákat tartalmazó indítókonténert hordozhat.[1][2]

A PULS rendszer reakció ideje kevesebb mint 1 perc: ennyi idő szükséges a célkoordináták beérkezésétől az első rakéta kilövéséig. A 150 km maximális hatótávolságú EXTRA rakéta repülési ideje kevesebb mint 5 perc, a 300 km hatótávolságú Predator Hawk rakéta esetében pedig a repülési idő maximum 8 perc: ennyi idő szükséges a legtávolabbi célok eléréséhez. A PULS rendszer összes irányított rakétája zavarvédett műholdas navigációs rendszert (GNSS - pl. GPS, GLONASS, Galileo) illetve inerciális navigációs rendszert (INS) alkalmaz a pontos találat érdekében. Ez utóbbi kevésbé pontos módszernek akkor van jelentősége, ha nem érhetők el az adott területen a navigációs műholdak jelei - például az ellenség zavaró tevékenységének következtében. A rakéták csak statikus célok ellen alkalmazhatóak hatásosan a rávezetés módjából adódóan. A PULS irányított rakétái kétféle harci résszel érhetőek el: repesz-romboló és áthatoló. A repesz-romboló harci rész páncélozatlan vagy enyhén páncélozott célok illetve érő ellen hatásos, nagy területet szórva be repeszekkel. A töltet a föld felett robbanva még hatásosabb: jóval nagyobb területen fejti ki hatását. Az áthatóló harci rész elsősorban épületek, bunkerek ellen hatásos: képes áttörni egy bizonyos vastagságú vasbeton födémen vagy más akadályon és késleltetve ezt követően robban fel. A PULS-vetőkből indható bizonyos drónok és robotrepülőgépek harckocsik és páncélozott harcjárművek ellen hatásos kumulatív harci részt is hordozhatnak. Ezek általában fél-egy méter vastag homogén acélpáncélon is képesek áthatolni.[1]

Típusváltozatok

[szerkesztés]

A rendszer Light PULS néven ismert változat egy HMMWV vagy Gidrán méretű 4x4-es terepjáróra is ráépíthető. Ebben az esetben csak egyetlen rakétakonténer hordozhat 8 darab 122 mm-es Accular irányított rakétával. A rendszer előnye könnyű légiszállíthatósága, hátránya, hogy a PULS rakétaválasztékából csak a legkisebb 122 mm-es rakétákat képes bevetni.

A EURO-PULS elnevezésű változathoz további rakétatípusokat és robotrepülőgépeket integrálnak az európai piacot célozva. A projekt német KNDS (korábban KMW) és az ELBIT együttműködésének keretében valósul meg. A projekt részeként az amerikai HIMARS illetve MLRS rendszer rakétáit is integrálták volna az EURO-PULS indítókhoz, azonban ettől a rakétákat gyártó Lockheed Martin vállalat vezetése elzárkózott.[3]

A PULS bármilyen megfelelő teherbírású teherautó-alvázra ráépíthető, így ezen téren számos változata ismert. Például dán haderő TATRA 815, izraeli hadsereg HEMTT, míg a spanyol hadsereg IVECO teherautókra telepíti a PULS rakétavetőket, létrehozva ezzel a sajátos "nemzeti" változatukat.

Rakétatípusok

[szerkesztés]

A PULS rendszer indítóiból az alábbi rakéták, robotrepülőgépek és drónok indíthatóak:[4]

Megnevezés Átmérő Tömeg Max. hordozható mennyiség Irányítás Hatótávolság (min.-max.) Pontosság Harcirész
GRAD 122 mm 66 kg 18 db / konténer

36 db / jármű

nincs 12,7-40 km között n.a. 20 kg repesz-romboló
LAR160 160 mm 110 kg 13 db / konténer

26 db / jármű

nincs 12-45 km között n.a. 46 kg repesz-romboló
Accular 122 122 mm n.a. 18 db / konténer

36 db / jármű

GNSS/INS legfeljebb 40 km <10 m CEP 20 kg repesz-romboló vagy áthatoló
Accular 160 160 mm n.a. 10 db / konténer

20 db / jármű

GNSS/INS 14-40 km között <10 m CEP 35 kg repesz-romboló vagy áthatoló
EXTRA 306 mm 570 kg 4 db / konténer

8 db / jármű

GNSS/INS 30-150 km között <10 m CEP 120 kg repesz-romboló vagy áthatoló
Predator Hawk 370 mm 800 kg 2 db / konténer

4 db / jármű

GNSS/INS 50-300 km között <10 m CEP 140 kg repesz-romboló vagy áthatoló
Delilah-GL 330 mm 187 kg 2 db / konténer

4 db / jármű

CCD/IR és GNSS/INS max. 250 km 1 m CEP 30 kg repesz-romboló
SkyStriker drón n.a. 35 kg 6 db / konténer

12 db / jármű

CCD/IR és GNSS/INS max. 100 km 1 m CEP 5-10 kg repesz-romboló vagy kumulatív

A PULS rendszerhez elérhető 7-15 km hatótávolságú gyakorló rakéta is. A PULS-ból indítható SkyStriker "öngyilkos" drón legfeljebb mint egy 2 órát tud a levegőben tölteni célok után kutatva.[5]

A EXTRA rakétának létezik egy repülőgépről indítható változata Rampage néven.[6][7]

A RAFAEL vállalat kifejlesztett 122, 160 illetve 227 milliméteres rakétákhoz egy elektrooptikai irányítófejet EPIK néven, amely az előzőleg felderített célpont képét veti össze az orrban található infravörös kamera képével és ez alapján vezeti rá magát a célra. Ennek előnye, hogy GPS navigáció erőteljes zavarása esetén is működik, hátránya, hogy erősen időjárás függő: például ködös időjárás ellehetetleníti a célra vezetést. Az EPIK képes félaktív lézeres rávezetést (SAL) is alkalmazni, vagyis ha szárazföldről, repülőgépről lézerrel megjelölik a célt akkor a rakéta a visszaverődő jelre vezeti rá magát. Ez mozgó célpontok: például harcjárművek, hadihajók támadását is lehetővé teszi.[8] A 2018-as állapot szerint az EPIK rendszer egyelőre prototípus szinten (TRL7) létezik csupán.[9]

  • A PULS két indítókonténert hordozhat
    A PULS egy járműve két indítókonténert hordozhat
  • Az EXTRA rakéta indítása
    Az EXTRA rakéta indítása
  • Extra rakétákkal felszerelt indítók Bakuban (2013)
    Extra rakétákkal felszerelt indítók Bakuban (2013)
  • LAR-160 rakétákkal felszerelt sorozatvetők
    LAR-160 rakétákkal felszerelt sorozatvetők
  • LAR-160 rakétákkal felszerelt sorozatvető
  • A Delila kis méretű robotrepülőgép is kilőhető PULS-ból
    A Delila kis méretű robotrepülőgép is kilőhető PULS-ból
  • Az EURO-PULS a német KNDS és az ELBIT közös terméke
    Az EURO-PULS a német KNDS és az ELBIT közös terméke
  • EURO-PULS egy még fejlesztés alatt álló 500 km hatótávú JSF-M robotrepülőgép makettjével
    EURO-PULS egy még fejlesztés alatt álló 500 km hatótávú JSF-M robotrepülőgép makettjével

Összehasonlítás más korszerű tüzérségi rakétákkal

[szerkesztés]
EXTRA M31 GMLRS ER GMLRS TRG-300 Predator Hawk M57 ATACMS PrSM KHAN
Indító rendszer PULS HIMARS / MLRS HIMARS / MLRS MBRL PULS HIMARS / MLRS HIMARS / MLRS MBRL
Fejlesztő ország  Izrael  USA  USA  Törökország  Izrael  USA  USA  Törökország
Rakéta átmérője 306 mm 227 mm 227 mm 300 mm 370 mm 610 mm 430 mm 610 mm
Rakéták száma konténerenként 4 db 6 db 6 db 4 db 2 db 1 db 2 db 1 db
Max. hatótávolság 150 km 92 km 150 km 120 km 300 km 300 km 499+ km 280 km
Harcirész tömege 120 kg 91 kg nincs adat 105 kg 140 kg 230 kg 91 kg 470 kg

Alkalmazók

[szerkesztés]

Jelenlegi alkalmazók

[szerkesztés]

 Izrael - a rendszer Accular 122 rakétáit alkalmazza M270 MLRS indítókból kilőve illetve magát a PULS rendszert is hadrendbe állította 2023-ban Lahav néven[10] A rendszert HAMÁSZ elleni is bevetették a 2024-es gázai műveletek során.[11]

 Azerbajdzsán - a korábbi, LYNX névre hallgató verziót alkalmazza az Azerbajdzsán hadereje, amelyet az örmények elleni háborúi során is bevetett.

 Marokkó - 2023-ban ismeretlen mennyiségű PULS rendszert vásároltak.[12][13]

 Dánia - sajtó értesülések szerint a dán kormány 19 ATMOS és 8 PULS tüzérségi rendszer beszerzéséről tárgyalt az ELBIT vállalattal 2023 elején.[14] A szerződés márciusban meg is született: A lövegekért 119 millió USD-t fizet a dán kormány, az sorozatvetőkért pedig 133 milliót. Utóbbi díjban egy jelentősebb rakétacsomag is benne van, ezzel együtt a PULS fajlagos beszerzési költsége: 16,6 millió USD egy indítóra vetítve.[15] A rakétatüzérségi rendszer szállítását az ELBIT 3 év alatt vállalta teljesíteni.[16] Az első két rakétavető már meg is érkezett Dániába 2023 augusztusának elején.[17] 2024 első negyedévében valamennyi indító és rakéta megérkezett a megrendelőhöz.[18]

 Hollandia - a holland kormány a PULS rakétatüzérségi rendszer beszerzéséről döntött 2023 áprilisában.[19] A szerződés értéke 305 millió EUR, ami 20 indítót, egy jelentősebb rakétacsomagot, kiképzést és egyéb rendszerbeállításhoz szükséges eszközöket és szolgáltatásokat is tartalmaz. A szerződést az ELBIT vállalat 5 év alatt teljesíti.[20] A holland kormány jelentősen kedvezőbb ára miatt döntött PULS mellett a HIMARS-sal szemben. Ez utóbbi 20 indítóval és rakétákkal 670 millió dollárba került volna a holland adófizetőknek.[21] Az első rakétavető 2024 februárjában meg is érkezett Hollandiába, így megkezdődhet a kiképzés. A többi jármű 2025 és 2026 folyamán Hollandiában fog elkészülni, ahol a helyi gyártású Scania Gryphus 8x8 teherautókra építik a PULS rakétavetőjét és egyéb rendszereit.[22]

Jövőbeni alkalmazók

[szerkesztés]
A thaiföldi D11A sorozatvető, amely PULS-on alapul

 Thaiföld - helyi gyártású nem irányított rakéták és a PULS rakéta konténerei is integrálására kerülnek 6x6-os kerékképletű Tatra teherautó alvázra. Az így létre jövő rendszer D11A néven kerül rendszeresítésre a thai haderőnél.[23]

? - "Ismeretlen nemzetközi megrendelő" PULS indítókat és rakétákat rendelt 150 millió dollár értékben 2023 júliusában. A szerződést az ELBIT három év alatt teljesíti.[24]

? - "Ismeretlen nemzetközi megrendelő" PULS indítókat és rakétákat rendelt 270 millió dollár értékben 2024 augusztusában. A szerződést az ELBIT négy év alatt teljesíti.[25]

? - "Ismeretlen európai megrendelő" PULS indítókat és rakétákat valamint HERMES 900 drónokat rendelt 335 millió dollár értékben 2024 novemberében. A szerződést az ELBIT három és fél év alatt teljesíti.[26] Meg nem erősített sajtó hírek szerint Szerbia a vásárló.[27]

 Spanyolország - a spanyol Expal és az Escribano vállalatok az Elbittel együttműködésben hozza létre PULS hazai változatát Iveco Astra 6x6-os teherautó alvázra telepítve. 2023 október 10-én döntés született a SILAM néven hazai gyártásban készülő PULS rendszer beszerzéséről a Spanyol Hadsereg számára 576,5 millió Euró értékben.[28]

 Németország - Első körben 5 PULS rendszer beszerzését tervezik az Ukrajnának átadott MARS II rendszerek pótlására. Későbbiekben további PULS rendszerek beszerzése is várható.[29] A német KMW és az ELBIT együttműködést kötött, amelynek keretében EURO-PULS néven további rakétatípusokat integrálva az európai piacot célozzák meg. Az esetleges német megrendelésről 2024 végén várható döntés.[3]

 Görögország - sajtó hírek szerint Görögország 38 PULS-sorozatvetőt vásárolna 500 millió EUR értékben.[30]

Lehetséges alkalmazók

[szerkesztés]

 Franciaország[29]

 Norvégia[29]

 Olaszország[29]

 Svédország[29]


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Elbit Systems Land Rocket Artillery Catalog. (Hozzáférés: 2022. február 14.)
  2. ↑ Elbit - PULS. (Hozzáférés: 2022. február 14.)
  3. ↑ a b Citing missile mismatch, Lockheed snarls at HIMARS challenge in Europe. (Hozzáférés: 2024. július 11.)
  4. ↑ https://www.army-technology.com/projects/puls-rocket-artillery-systems-israel/. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
  5. ↑ https://mil.in.ua/en/news/unnamed-european-country-orders-skystriker-loitering-munitions/. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  6. ↑ https://elbitsystems.com/media/rampage.pdf. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
  7. ↑ https://www.thenationalnews.com/world/uk-news/2023/06/30/uk-targets-israeli-rampage-missiles-to-replace-storm-shadows-sent-to-ukraine/. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
  8. ↑ https://www.rafael.co.il/wp-content/uploads/2019/03/EPIK.pdf. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  9. ↑ https://www.edrmagazine.eu/rafael-accurate-rockets-with-epik. (Hozzáférés: 2023. május 6.)
  10. ↑ Future Artillery 2023: PULS MRL entering service with Israel Defense Forces. (Hozzáférés: 2023. október 12.)
  11. ↑ Israeli Army deploys new Lahav multi-caliber MLRS against Hamas militants in Gaza Strip. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
  12. ↑ [Moroccan Military Enhances Arsenal with Advanced Rocket Systems https://bnn.network/breaking-news/moroccan-military-enhances-arsenal-with-advanced-rocket-systems/]. (Hozzáférés: 2023. május 21.)
  13. ↑ https://www.armyrecognition.com/defense_news_may_2023_global_security_army_industry/armed_forces_of_morocco_are_now_equipped_with_israeli_puls_mlrs_rocket_launcher_systems.html. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
  14. ↑ https://defbrief.com/2023/01/27/denmark-replacing-donated-caesar-howitzers-with-israeli-atmos-plus-mlrs-combo/. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
  15. ↑ https://www.armyrecognition.com/defense_news_march_2023_global_security_army_industry/elbit_systems_to_supply_atmos_and_puls_artillery_systems_to_danish_army.html. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
  16. ↑ https://elbitsystems.com/pr-new/elbit-systems-awarded-two-contracts-in-an-aggregate-amount-of-252-million-to-supply-atmos-and-puls-artillery-systems-to-a-nato-member-country/?pageid=PR%20-20%20News. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
  17. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=e6DKxrYS1W4. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  18. ↑ Future Artillery 2024: Danish PULS MRL deliveries completed. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  19. ↑ https://www.defensie.nl/actueel/nieuws/2023/04/03/defensie-versterkt-vuurkracht-met-raketartillerie-en-langeafstandswapens. (Hozzáférés: 2023. április 3.)
  20. ↑ https://elbitsystems.com/pr-new/elbit-systems-awarded-305-million-contract-to-supply-puls-rocket-artillery-systems-to-the-royal-netherlands-army/?pageid=PR%20-20%20News. (Hozzáférés: 2023. május 18.)
  21. ↑ https://www.defenceconnect.com.au/land/11439-us-approves-670-million-sale-of-himars-to-the-netherlands. (Hozzáférés: 2023. szeptember 23.)
  22. ↑ Janes - First PULS MRL arrives in Netherlands. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  23. ↑ https://www.janes.com/defence-news/news-detail/defense-security-2022-thailand-elbit-partner-on-d11a-multiple-rocket-launcher. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  24. ↑ https://elbitsystems.com/pr-new/elbit-systems-awarded-150-million-contract-to-supply-puls-rocket-artillery-systems-to-an-international-customer/?pageid=PR%20-20%20News. (Hozzáférés: 2023. július 18.)
  25. ↑ Elbit Systems Awarded Approximately $270 Million Contract to Supply Rocket Artillery for an International Customer. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  26. ↑ Unnamed European country orders PULS MRLs and Hermes 900 UAVs. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
  27. ↑ https://sarajevotimes.com/serbia-acquiring-drones-and-artillery-systems-from-israel-a-mysterious-statement-by-an-israeli-company/. (Hozzáférés: 2024. december 2.)
  28. ↑ España aprobó el contrato para la compra del Sistema Lanzacohetes de Alta Movilidad destinado al Ejército de Tierra. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  29. ↑ a b c d e Nun offiziell – Bundeswehr soll israelisches Raketenartilleriesystem PULS erhalten. (Hozzáférés: 2023. október 21.)
  30. ↑ Greece to purchase 38 Israeli PULS rocket launchers to strengthen border and island defenses. (Hozzáférés: 2024. december 6.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=PULS_rakéta-sorozatvető&oldid=27665499”