Ugrás a tartalomhoz

2020-as hegyi-karabahi háború

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2020-es hegyi-karabahi háború
hegyi-karabahi konfliktus és orosz—török proxy konfliktus
  Az Azerbajdzsán által a háború alatt visszafoglalt területek   A tűzszünet értelmében visszakapott területek.   Hegyi-Karabah azon része, ahol az orosz békefenntartók működnek.   Laçıni-folyosó és Dadivank kolostor, ahol orosz békefenntartók állomásoznak.
  Az Azerbajdzsán által a háború alatt visszafoglalt területek
  A tűzszünet értelmében visszakapott területek.
  Hegyi-Karabah azon része, ahol az orosz békefenntartók működnek.
  Laçıni-folyosó és Dadivank kolostor, ahol orosz békefenntartók állomásoznak.
Dátum2020. szeptember 27. – november 10.[1]
HelyszínHegyi-Karabah és az azt körül ölelő örmény területek, örmény-azeri határ.
EredményAzerbajdzsán győzelme[2][3]
  • 2020. november 10-én tűzszünetet kötöttek.[1]
  • Azerbajdzsán ellenőrzése alatt tartja a háború alatt megszerzett területeket.
  • Orosz békefenntartó egységeket küldtek a területre.[4]
  • Örményországban tüntetések kezdődtek.
  • 2020. november 11-én egyetértési megállapodást írtak alá, mely alapján létrejött a Közös Török—Orosz Központ[4]
Terület-
változások		A háború alatt:
  • Azerbajdzsán visszanyerte az ellenőrzést 9 város és 286 falu felett,[5] megszerezte a teljes azeri—iráni határt.

    • A tűzszünet után:

    • Azerbajdzsén megtartotta a háború alatt a Hegyi-Karabahban elfoglalt területeit, 2020. december 1-én minden olyan terület visszakerült Azerbajdzsánhoz, melyet korábban a Hegyi-Karabah környékén Örményország szerzett meg.
    • Azerbajdzsán közvetlen hozzáférést nyert az Örményországban lévő Nahicseván exklávéjához egy korridoron keresztül.[6]
    Harcoló felek
     Azerbajdzsán
  • Szíriai zsoldosok[a][10][11][12][13][14]

    •  Törökország (Örményország szerint)[15][16][17]

    Fegyver támogatás:

    		 Hegyi-Karabah Köztársaság
     Örményország
  • Az örmény diaszóra önkéntesei[24][25][26][27]
    • Parancsnokok
    Haderők
    Azerbajdzsáni Fegyveres Erők

    Állami Határfelügyelet[38]
    Belügyminisztérium

    • Belügyi seregek[48]

    Külföldi Titkosszolgálat

    • YARASA Speciális Erők[49]

    Szíriai zsoldosok[50][20]

    • Ismeretlen méretű hadsereg
    • 2580 szíriai harcos[51]
    Felszerelések:
    		 Hegyi-karabahi Védelmi Hadsereg

    Örményország hadereje

    Nemzetbiztonsági Szolgálatok[63] Örmény rendőrség[64]

    • Ismeretlen méretű hadsereg
    Felszerelések:
    Veszteségek
    Azerbajdzsán szerint:
    • 2879 katonát megöltek [d]
    • 28 katona eltűnt[68]
    • 14 katona fogságba esett[71]

    Az SOHR szerint:

    • 541 szíriai zsoldost megöltek[51]
    		Örményország/a Hegyi-Karabah szerint:
  • 4005 katonát megöltek[72]
  • 1,600 katona eltűnt[73]
  • 9,094 katona megsérült[74]
  • 60+ katona fogságba esett[75]
    • 100 azerbajdzsánit[76] és 65 örmény polgári lakost megöltek[77]
    • 416 azerbajdzsáni[76] és 165 örmény civil megsebesült[77][78]
    • 3 azerbajdzsáni[79] és 40 örmény civilt fogságba ejtettek,[80]
    • 1 orosz Mi–24 lelőttek, 2 fő személyzet meghalt, 1 megsebesült[81]
    • 1 orosz polgárt megöltek[82]
    • 2 francia[83] és 3 orosz újságíró megsebesült,[84]
    • 1 iráni polgár megsebesült[85]
    • 40.000 azerbajdzsáni[86] és 100.000 örmény elmenekült[87][88][89]
    [90]
    A Wikimédia Commons tartalmaz 2020-as hegyi-karabahi háború témájú médiaállományokat.
    Fegyveres konfliktusok a Kaukázusban 1991 után

    Hegyi-karabahi háború · Grúziai polgárháború· Első dél-oszétiai háború · Első abháziai háború · Észak-oszétiai konfliktus · Első csecsen háború · Második abháziai háború · Dagesztáni háború · Második csecsen háború · Pankiszi-völgyi krízis · Kodori incidens  · Ingusföldi polgárháború · Orosz–grúz háború · Észak-kaukázusi felkelés · 2020-as hegyi-karabahi háború

    Sablon:Fegyveres konfliktusok a Kaukázusban 1991 után
    Animáción a háború lefolyása napról napra. Vörös: Hegyi-Karabah. Kék: Az azerbajdzsáni hadsereg által elfoglalt terület. Pontozott kék: Azok a régiók, ahol az azerbajdzsáni hadsereg aktív.
    Ez a szócikk a 2020-as katonai konfliktusról szól szól. Hasonló címmel lásd még: hegyi-karabahi háború.

    A 2020-as hegyi-karabahi háború a Törökország által támogatott Azerbajdzsán és az Örményország által támogatott, saját magát függetlennek kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaság közötti háború volt, mely Hegyi-Karabahban és az azt körül ölelő területeken zajlott. Ez a meg nem oldott a régió miatti konfliktus 2020-as eszkalálódása, melyet a nemzetközi közösség Azerbajdzsán részeként tart számon, de a valóságban Hegyi-Karabah irányítja, ahol az örmények vannak többségben.[e]

    Az összecsapások 2020. szeptember 27-én reggel kezdődtek a Hegyi-Karabahi Találkozási Vonalnál, melyet a hegyi-karabahi háború (1988—1994) után hoztak létre. Erre válaszul Örményország és a Hegyi-Karabah Köztársaság statáriumot hirdetett, és teljes hadseregét mozgósította.[91][92] Eközben Azerbajdzsán is statáriumot hirdetett [93] Ezzel együtt kijárási tilalmat és részleges mobilizálást is elrendelt.[94] Törökország katonailag támogatta Azerbajdzsánt, de ennek mértéke kétséges.[95][96] Úgy gondolják, Törökország azért avatkozott be a háborúba, hogy ezzel is kiterjessze a befolyási övezetét azzal, hogy Azerbajdzsánt bent tartja a háborúban, és így marginalizálja Oroszország befolyását a területen.[95][97]

    Nemzetközi elemzők szerint a háború azerbajdzsáni offenzívával indult,[95][98] melynek fő célja a kevésbé hegyes déli Hegyi-Karabah visszafoglalása volt. Ezt a részt könnyebb megtámadni, mint a terület jobban védett belső területeit.[99] A háborúra jellemző volt a drónok, érzékelők, nagy hatótávolságú nehéztüzérség bevetése[100] ezen kívül sok rakétát is kilőttek, valamint bevetették az állami propagandát, az információs hadviselésbe pedig bevonták a hivatalos kormányzati közösségi médiás oldalakat is.[101] Az áldozatok száma mindkét oldalon pár ezer körül lehetett.[102] Több ország és az Egyesült Nemzetek Szervezete is élesen elítélte a harcokat, mindkét felet a békés megoldásokra intettek, és azt akarták, hogy késlekedés nélkül induljanak meg az érdemi tárgyalások.[103] Oroszország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok is hiába ért el a területen tűzszünetet, ezek nem voltak tartósak.[104]

    Şuşa, Hegyi-Karabah második legnagyobb városának elfoglalása után tűzszüneti megállapodást kötött Azerbajdzsán elnöke, İlham Əliyev, Örményország miniszterelnöke, Nikol Pasinján és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin Eszerint moszkvai idő szerint 2020. november 10-én 00:00-tól minden harci tevékenységet felfüggesztenek.[105][106][107] Hegyi-Karabah elnöke, Arayik Harutyunyan szintén beleegyezett a harcok beszüntetésébe.[108] A megállapodás értelmében a harcoló felek megőrzik Hegyi-Karabahban az ellenőrzésük alatt álló területeket, miközben Örményország szárazföldi összeköttetést Azerbajdzsánnak a Törökországgal és Iránnal határos Nahicseván exklávéjához.[109] Körülbelül 2000 orosz katonát küldtek az Örményország és Hegyi-Karabah határán lévő Laçıni-folyosóhoz, ahol legalább öt évig fognak állomásozni.[1]

    Elnevezése

    [szerkesztés]

    A háborút hívják még „második hegyi-karabahi háborúnak”,[110][111][112] az "örmény—azeri háborúnak"[113][114] (örményül: Հայ-ադրբեջանական պատերազմ; azeriül: Azərbaycan–Ermənistan müharibəsi)[115][116][117] "hathetes háborúnak"[118][119][120][121] (örményül: Վեցշաբաթյա պատերազմ; azeriül: Altı həftəlik müharibə),[122][123][124] és "44 napos háborúnak" (örményül: Քառասունչորսօրյա պատերազմ; azeriül: Qırx dörd günlük müharibə) is[125][126] Ezeket a neveket Örményországban, Azerbajdzsánban és a nemzetközi médiában egyaránt használják.

    Örményországban és Hegyi-Karabahban használják még a "második arcakhi háború" (örményül: Արցախյան երկրորդ պատերազմ),[127][128] "honvédő háború" (örményül: Հայրենական պատերազմ)[129] és a "harc a túlélésért" (örményül: Գոյամարտ)[130] neveket. Ezeket a nyilvánosság és a kormány is gyakran használja.

    Azerbajdzsánban „második karabahi háborúnak”, (azeriül: İkinci Qarabağ müharibəsi),[131] "honvédő háborúnak" (azeriül: Vətən müharibəsi),[132][133] "A béke örményországi megerősítése hadműveletnek" (azeriül: Ermənistanı sülhə məcburetmə əməliyyatı),[134] vagy "ellentámadási hadműveletnek"[135] (azeriül: Əks-hücum əməliyyatı) hívja a nyilvánosság és a kormány is. December 10-én az azerbajdzsáni kormány bejelentette, hogy "a vas az első hadművelet" (azeriül: Dəmir Yumruq əməliyyatı) néven indított támadást.[136]

    Előzmények

    [szerkesztés]

    Hegyi-Karabah hovatartozásáért már sokat harcolt egymással Örményország és Azerbajdzsán. A hegyi-karabahi konfliktus gyökerei az első világháborúig nyúlnak vissza. A terület „de jure” Azerbajdzsán része, de „de facto” nagy részét a nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság tartja ellenőrzése alatt, melyet Örményország támogat.[137]

    Szovjet időszak

    [szerkesztés]

    A szovjet időszakban a területet az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságon belül autonóm területként kormányozták.[138] A Szovjetunió felbomlásával egyidejűleg az 1980-as évek vége felé ismét terítékre került a Hegyi-Karabah kérdése, 1988. február 20-án pedig a Hegyi-Karabah Autonóm Terület parlamentje egy olyan határozatot hozott, melyben azt kérte, hogy a területet az Azerbajdzsáni SzSzK-tól csatolják át az Örmény Szovjet Szocialista Köztársasághoz. Azerbajdzsán többször is ellenezte a kérést,[139] majd 1988 és 1990 között több alkalommal pogrom is volt az örmények ellen Sumqayıtiban, Gəncəban és Bakuban,[140][141][142][143] azeriek ellen pedig Gugarkban és Sztepanakertben.[144][145][146][147] Miután megvonták Hegyi-Karabah autonómiáját, 1991. december 10-én népszavazást tartottak a függetlenségéről. A szavazást az azeri lakosság bojkottálta, mely akkor a lakosság 22,8%-át tette ki. A résztvevők 99,8%-a a függetlenségre szavazott. 1992 elején, mikor a Szovjetunió szétesett, a régió nyílt háború színtere lett.[139]

    Első hegyi-karabahi háború

    [szerkesztés]
    Bővebben: hegyi-karabahi háború

    Az első hegyi-karabahi háború végén 725.000 azeri és 300.000-500.000 örmény menekült el otthonából Azerbajdzsánban és Örményországban.[148] A harcoknak az 1994-es biskeki megállapodás vetett véget, ahol Örményország jelentős területeket szerzett. Azon felül, hogy a Hegyi-Karabah nagy részét ők ellenőrizték, az Arcahi Köztársaság szerezte meg a környező azeri lakosú kerületeket, melyek a következők voltak: Agdam, Jabrayil, Fuzuli, Kalbajar, Qubadli, Laçın és Zangilan.[149] A biskeki megállapodás után befagyott konfliktus alakult itt ki,[150] az EBESZ Minszki Csoportja 1994-ben egy hosszú távú nemzetközi béketeremtő akcióba kezdett, melynek legfrissebb eredménye a 2020-as háború előtt a madridi irányelvek voltak.[151][152] Az ENSZ BT négy határozatot hozott 1993-ban, melyben felszólítottak a Hegyi-Karabahot körülvevő területekről történő csapatkivonásokra, [153]2008-ban pedig az ENSZ Tanácsa fogadott el egy határozatot, melyben az örmény csapatok azonnali kivonására szólított fel,[154] bár a Minszki Csoport elnökei, Oroszország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok a határozat ellen szavaztak.[155]

    Befagyott konfliktus

    [szerkesztés]

    Három évtizedig a tűzszünetet többször megszegték, melyek közül a legkomolyabb a négynapos 2016-os hegyi-karabahi konfliktus volt.[156] Felmérések kimutatták, hogy Hegyi-Karabah lakói nem akarnak Azerbajdzsánhoz tartozni,[157] 2020-ban pedig Örményország miniszterelnöke, Nikol Pasinján és más örmény vezetők populista kijelentéseket tettek, olyanokat, mint például a mind Örményország, mind Azerbajdzsán számára történelmileg, politikailag és kulturálisan fontos Şuşa[158][159][160][161][162] Arcah új fővárosa, ahova a kormány augusztusban átköltöztették a parlamentet is, ami miatt megnőtt a két terület között a feszültség.[163] 2020. júliusban határvita robbant ki a két ország között.[156] Erre válaszul több ezer azerbajdzsáni tüntetett egy Örményországgal folytatott háborúért, Törökország pedig bejelentette, hogy egy ilyen összetűzésben Azerbajdzsánt támogatná.[164] 2020. július 29-én Azerbajdzsán katonai hadgyakorlatot indított, mely augusztus 10-ig tartott.[165] Ezt szeptember elején újabb csapatmozgások követték, melyben már Törökország is részt vett.[166] A helyzet elmérgesedése előtt olyan találgatások keltek szárnyra, melyek szerint Törökország támogatásával a Szíriai Nemzeti Hadsereg Hamza osztagának több ezer tagja vonult át Azerbajdzsánba.[167] Azerbajdzsán kormánya tagadta, hogy külföldi erők is részt vennének.[168]

    A 2020-as háború eseményei

    [szerkesztés]
    "Հաղթելու ենք" (Győzni fogunk) poszter Jerevánban

    2020. július közepén határvillongások törtek ki Hegyi-Karabah és Örményország, valamint Azerbajdzsán között. Az összecsapások során a konfliktus eszkalálódott, Azerbajdzsán általános támadásba ment át, szeptember 27-én az örmény kormány szükségállapotot hirdetett, így a konfliktus háborúvá változott. A háborúskodás további eszkalációjától egy ideig tartani lehetett, különösen Törökország okán, miután az intenzíven Azerbajdzsán mellett foglalt állást.[169] Szeptember 29-én az örmények meg is vádolták a törököket, hogy azerbajdzsáni légtérben lelőttek egy örmény vadászgépet, mindezt viszont az ankarai kormány tagadta.[170]

    Şuşa-i csata 2020 novemberében

    Az azeri hadsereg, folyamatosan foglalta vissza de jure területeit, ezzel párhuzamosan az örmények visszavonulásra kényszerültek. A harcok november 10-én véget értek a területen, az örmények vesztettek. Hegyi-Karabah területének 35%-a azeri ellenőrzés alá került, így elfoglalták a stratégiai fontosságú Şuşa városát is, amivel viszont közvetlen fenyegetésnek lett kitéve az állam fővárosa, Sztepanakert.[171]

    Következmények

    [szerkesztés]
    Örmények térnek vissza a háború után Sztepanakertbe

    Az azeriek által elfoglalt területekről az örmények tömegével menekültek el, főleg Örményország területére, atrocitásoktól és vérengzésektől tartva.[172] Oroszország közvetítésével ugyan elvileg fegyvernyugvás született Azerbajdzsán és Örményország között és Karabahba orosz békefenntartó erőket vezényeltek,[173] ám a vereség miatt Örményországban belpolitikai válság alakult ki, s várhatóan hosszabb távon az örmények nem fogadják el a vereségüket.[174]

    Örményországgal a Laçıni-folyosó kötötte össze 2020 és 2022 között, amit az azeriek 2022-ben lezártak.[175] Azóta Azerbajzdsán folyamatosan terjeszti ki a hatalmát a terület fölött. 2022-ben a fegyverszüneti megállapodás alapján itt szolgáló orosz békefenntartók nem tudták szavatolni a megállapodás pontjait, így az azeri hadsereg lezárta a Laçıni-folyosót, így megszakadt a szabad átjárás Hegyi-Karabah és Örményország között.[175]

    2023 szeptemberében Hegyi-Karabah és Azerbajdzsán határán ismét fegyveres összetűzésekre került sor. A helyi örmények megadták magukat, és elfogadták a reintegrációt Azerbajdzsánba. Ezzel véget ért a hosszú azeri-örmény háborúk sorozata, azeri győzelemmel.

    Megjegyzések

    [szerkesztés]
    1. ↑ Törökország.[7] és Azerbajdzsán tagadja[8][9]
    2. ↑ Törökország és Azerbajdzsán tagadja, hogy Törökország közvetlenül részt vett volna a hadműveletekben.[19][20][21]
    3. ↑ azeri[28] és örmény források szerint.[29] Egyes hírek szerint Oroszország Iránon keresztül is juttatott fegyvereket Örményországba.[30][31][32] Ezt Irán tagadta.[33][34]
    4. ↑ 2021. március 2-án a egy olyan 2881 ember nevét tartalmazó listát hozott nyilvánosságra az azerbajdzsáni Védelmi Minisztérium, akiket szerintük a harcok alatt öltek meg,[68] bár legalább két olyan ember van a listán, aki a háború után halt meg,[69][70] így összesen 2879 áldozat maradt.
    5. ↑ A szovjet idők végén a Hegyi-Karabahi Autonóm Kerület lakosságának 76,9%-a örmény, 21,5%-a azeri, 1,5%-a egyéb nemzetiségű volt, akik összesen az 1989-es népszámláláskor 188.685-en voltak. Az 1994-es tűzszünet óta a Hegyi-Karabah éáltal elfoglalt környező területeken az 1979-es népszámláláskor 97,7% azeri, 1,3% kurd, 0,7% orosz, 0,1% örmény és 0,1% lezing lakta, az ottani össznépesség pedig 186.874 fp volt. Ebben még nincsenek benn Fuzuli kerület és Agdam kerület lakosai, mert ezek a területek csak részben voltak örmény ellenőrzés alatt a 2020-as háború előtt.

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. ↑ a b c Deal Struck to End Nagorno-Karabakh War. The Moscow Times, 2020. november 10. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
    2. ↑ 'One nation, two states' on display as Erdogan visits Azerbaijan for Karabakh victory parade. France24, 2020. december 10. „Azerbaijan's historic win was an important geopolitical coup for Erdogan who has cemented Turkey's leading role as a powerbroker in the ex-Soviet Caucasus region.”
    3. ↑ Armenia, Azerbaijan and Russia sign Nagorno-Karabakh peace deal. BBC, 2020. november 10. „The BBC's Orla Guerin in Baku says that, overall, the deal should be read as a victory for Azerbaijan and a defeat for Armenia.”
    4. ↑ a b Turkey, Russia to set up joint center to watch Nagorno-Karabakh peace. Hurriyet Daily News, 2020. november 11.
    5. ↑ İşğaldan azad edilmiş şəhər və kəndlərimiz (azerbajdzsáni nyelven). Azerbaijan State News Agency, 2020. december 1. [2020. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 1.)
    6. ↑ Kramer, Andrew E.. „Facing Military Debacle, Armenia Accepts a Deal in Nagorno-Karabakh War”, The New York Times , 2020. november 10.. [2020. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 11.) 
    7. ↑ „Türkiye'nin Dağlık Karabağ'a paralı asker gönderdiği iddiası”, Deutsche Welle, 2020. szeptember 29.. [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 11.) (török nyelvű) 
    8. ↑ Azerbaijan denies Turkey sent it fighters from Syria, 2020. szeptember 28. [2020. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    9. ↑ Nagorno-Karabakh: Azerbaijan accuses Armenia of rocket attack, 2020. október 5. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    10. ↑ Butler, Ed: The Syrian mercenaries used as 'cannon fodder' in Nagorno-Karabakh. BBC , 2020. december 10.
    11. ↑ France accuses Turkey of sending Syrian jihadists to Nagorno-Karabakh. Reuters, 2020. október 1. [2020. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 1.) „"We now have information which indicates that Syrian fighters from jihadist groups have (transited) through Gaziantep (southeastern Turkey) to reach the Nagorno-Karabakh theatre of operations"”
    12. ↑ Turkey deploying Syrian fighters to help ally Azerbaijan, two fighters say. Reuters. [2020. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
      Armenia–Azerbaijan conflict: Azerbaijan president vows to fight on. bbc.com , 2020. szeptember 30. [2020. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    13. ↑ Carley, Patricia: Turkey recruiting Syrians to guard troops and facilities in Azerbaijan. Middle East Eye, 2020. szeptember 29. [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    14. ↑ Nagorno-Karabakh: at least three Syrian fighters killed, 2020. szeptember 30. [2020. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    15. ↑ Texts adopted – Implementation of the Common Foreign and Security Policy – annual report 2020. Európai Parlament , 2021. január 20. (Hozzáférés: 2021. január 20.) „Strongly condemns the destabilising role of Turkey which further undermines the fragile stability in the whole of the South Caucasus region; calls on Turkey to refrain from any interference in the Nagorno-Karabakh conflict, including offering military support to Azerbaijan, and to desist from its destabilising actions and actively promote peace; condemns, furthermore, the transfer of foreign terrorist fighters by Turkey from Syria and elsewhere to Nagorno-Karabakh, as confirmed by international actors, including the OSCE Minsk Group Co-Chair countries; regrets its willingness to destabilise the OSCE Minsk Group as it pursues ambitions of playing a more decisive role in the conflict;”
    16. ↑ „Armenia and Azerbaijan: What Sparked War and Will Peace Prevail?”, The New York Times (Hozzáférés: 2021. március 4.) „Armenia has said that Turkey was directly involved in the fighting in and around Nagorno-Karabakh, and that a Turkish F-16 fighter shot down an Armenian jet. Turkey denied those accusations.” 
    17. ↑ „Analysis: Russia and Turkey keep powder dry in Nagorno-Karabakh conflict”, Reuters, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2021. március 4.) „Turkey’s support for Azerbaijan has been vital, and Azerbaijan’s superior weaponry and battlefield advances have reduced its incentive to reach a lasting peace deal. Ankara denies its troops are involved in fighting but Aliyev has acknowledged some Turkish F-16 fighter jets remained in Azerbaijan after a military drill this summer, and there are reports of Russian and Turkish drones being used by both sides.” 
    18. ↑ F-16s Reveal Turkey's Drive to Expand Its Role in the Southern Caucasus. Stratfor, 2020. október 8. [2020. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.) „The presence of the Turkish fighter aircraft ... demonstrate[s] direct military involvement by Turkey that goes far beyond already-established support, such as its provision of Syrian fighters and military equipment to Azerbaijani forces.”
    19. ↑ Chausovsky, Eugene. „Turkey Challenging Russia's Monopoly in the South Caucasus”, 2020. október 7.. [2020. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva] „... it has been reported (though denied by Turkish and Azerbaijani officials) that Turkish soldiers and aircraft have been directly involved in the fighting.” 
    20. ↑ a b c d e f Everything We Know About The Fighting That Has Erupted Between Armenia And Azerbaijan. The Drive. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
    21. ↑ „Turkey supplies T-300 Kasirga rocket system to Azerbaijan”, AzerNews, 2016. szeptember 21. 
    22. ↑ „As Nagorno-Karabakh Conflict Expands, Israel-Azerbaijan Arms Trade Thrives”, Haaretz, 2020. október 7. (Hozzáférés: 2021. március 4.) 
    23. ↑ „Nagorno-Karabakh conflict: Israel under diplomatic fire over arms to Azerbaijan”, 2020. október 6. (Hozzáférés: 2021. március 4.) 
    24. ↑ „Despite Lebanon's woes, Armenians spring to action for Nagorno-Karabakh”, Reuters, 2020. november 1. (Hozzáférés: 2020. november 1.) 
    25. ↑ Zargaryan, Robert. „Ուղիղ չվերթով Երևան՝ առաջնագիծ գնալու պարտաստակամությամբ”, 2020. október 3.. [2020. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (örmény nyelvű) 
    26. ↑ Cragg, Gulliver. „Armenian volunteer returns from France to fight for Nagorno-Karabakh”, 2020. október 7.. [2020. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva] 
    27. ↑ Harounyan, Stéphanie. „De Marseille à Erevan, un militant marqué au front”, Libération , 2020. október 11. (francia nyelvű) 
    28. ↑ „Prezident: "Ermənistanın təhlükəsizliyi, pulsuz silahlanması Rusiya tərəfindən təmin edilir"”, 2020. október 11.. [2020. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 11.) (azerbajdzsáni nyelvű) 
    29. ↑ Khojoyan, Sara: Armenia Fired Iskander Missiles in Azeri War, Ex-Army Chief Says. Bloomberg News, 2020. november 19. [2021. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 2.)
    30. ↑ „Iran denies allowing passage of weapons into Armenia after video emerges on social media”, 2020. szeptember 29. (Hozzáférés: 2020. szeptember 29.) 
    31. ↑ „Video footages spread regarding weapons and military equipment transport from Iran to Armenia”, 2020. szeptember 30.. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.) 
    32. ↑ „Military supplies for Armenia being shipped through Iran”, AzerNews, 2020. szeptember 30.. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.) 
    33. ↑ Spokesman Denies Claim That Arms Transferred via Iran to Armenia. mfa.gov.ir . Ministry of Foreign Affairs of the Islamic Republic of Iran, 2020. szeptember 29. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 29.)
    34. ↑ „شایعات مبنی بر کمک ایران به ارمنستان کاملا بی اساس است”, Islamic Republic of Iran Broadcasting, 2020. szeptember 30.. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.) (perzsa nyelvű) 
    35. ↑ Major General Mayis Barkhudarov: "We will fight to destroy the enemy completely. Azerbaijani Ministry of Defence, 2020. szeptember 28. [2020. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
    36. ↑ Release of the Press Service of the President. president.az . Official website of the President of Azerbaijan, 2020. október 4. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
    37. ↑ President Ilham Aliyev congratulates 1st Army Corps Commander Hikmet Hasanov on liberation of Madagiz from occupation. apa.az , 2020. október 3. (Hozzáférés: 2020. október 3.) „President Ilham Aliyev has congratulated 1st Army Corps Commander Hikmet Hasanov on liberation of Madagiz, APA reports.”
    38. ↑ a b Release of the Press Service of the President, 2020. október 19. (Hozzáférés: 2020. október 20.) „Commander-in-Chief of the Armed Forces of the Republic of Azerbaijan, President Ilham Aliyev congratulated Chief of the State Border Service (SBS), Colonel General Elchin Guliyev on raising the Azerbaijani flag over the Khudafarin bridge, liberating several residential settlements with the participation of the SBS, and instructed to convey his congratulations to all personnel. Colonel General Elchin Guliyev reported that the State Border Service personnel will continue to decently fulfill all the tasks set by the Commander-in-Chief.”
    39. ↑ a b Jalal Harutyunyan wounded, Mikael Arzumanyan appointed Artsakh Defense Minister, 2020. október 27.
    40. ↑ Artsakh Defense Army deputy commander killed, 2020. november 2.
    41. ↑ Tiran Khachatryan – National Hero of the Republic of Armenia. armradio.am . Public Radio of Armenia, 2020. október 22.
    42. ↑ President Ilham Aliyev congratulates Commander of 1st Army Corps Hikmat Hasanov on liberation of Madagiz. Trend News Agency, 2020. október 3. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
    43. ↑ The Second Nagorno-Karabakh War, Two Weeks In. War on the Rocks, 2020. október 14. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
    44. ↑ a b c Эксперт оценил потери Армении и Азербайджана в Нагорном Карабахе (orosz nyelven). Moskovsky Komsomolets, 2020. november 7. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
    45. ↑ Qarabağın qəlbi necə azad olundu: 300 spartalının əfsanəsi gerçək oldu Şuşada (azerbajdzsáni nyelven). Bizim Yol, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
    46. ↑ Aliyev, Ilham: Release of the Press Service of the President. President.az. Presidential Administration of Azerbaijan, 2020. október 26. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
    47. ↑ Bu gün general olan 4 hərbçi kimdir? (azerbajdzsáni nyelven). Milli.az, 2020. december 7. [2020. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 8.)
    48. ↑ Ahmad, Murad: "Şuşaya ermənilərin içindən keçib getdik, xəbərləri olmadı" – XTD üzvü +Video (azerbajdzsáni nyelven). Qafqazinfo, 2020. december 3. [2020. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
    49. ↑ Kazimoglu, Mirmahmud: Xarici Kəşfiyyat Xidmətinin YARASA xüsusi bölməsi ilk dəfə nümayiş etdirildi (azerbajdzsáni nyelven). Report Information Agency, 2020. december 10. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
    50. ↑ „Syrian rebel fighters prepare to deploy to Azerbaijan in sign of Turkey's ambition”, Syrian Observatory for Human Rights, 2020. szeptember 28.. [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 4.) 
    51. ↑ a b SOHR exclusive | Death toll of mercenaries in Azerbaijan is higher than that in Libya, while Syrian fighters given varying payments. Syrian Observatory for Human Rights, 2020. december 3. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
    52. ↑ a b c d e f What Open Source Evidence Tells Us About The Nagorno-Karabakh War. Forbes. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
    53. ↑ Bensaid, Adam: A military breakdown of the Azerbaijan–Armenia conflict. TRTWorld, 2020. szeptember 29. [2020. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    54. ↑ Frantzman, Seth J.: Israeli drones in Azerbaijan raise questions on use in the battlefield, 2020. október 1. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    55. ↑ Son dakika... Görüntü dünyayı çalkaladı! SİHA vurdu, bir başka drone... (török nyelven). Milliyet, 2020. október 1. [2020. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    56. ↑ İlk kez Libya'da kullanılmıştı! Bu kez Azerbaycan'da görüntülendi (török nyelven). CNN Türk, 2020. szeptember 28.
    57. ↑ Azerbaijani Military Retools Old Crop Duster Planes as Attack Drones. Hetq Online, 2020. október 14.
    58. ↑ Missiles, rockets and drones define Azerbaijan-Armenia conflict. The Jerusalem Post. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
    59. ↑ a b Azerbaijan shoots down Armenian Su-25 fighter jet. TRT World. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
    60. ↑ a b Cities under fire as Armenia-Azerbaijan fighting intensifies. RTL Today. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
    61. ↑ The Artsakh War brought about Armenia's first all-women military unit, 2020. november 16.
    62. ↑ Hovhannisyan, Samvel: Дуэль Ванецяна и Кярамяна – стреляют друг в друга, попадают в Армению (orosz nyelven). ArmenianReport, 2021. január 16. [2021. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
    63. ↑ 46 servicemen of Armenia NSS border troops killed during NK war. armenpress.am
    64. ↑ Law enforcement: 65 Armenia Police officers died in Artsakh war. news.am
    65. ↑ Armenia, Azerbaijan announce new attempt at cease-fire. AP News. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
    66. ↑ Село Тапкаракоюнлу, примерно в 60 километрах от города Гянджа. Военный показывает журналистам ракету "Смерч" перед разминированием. (orosz nyelven). BBC Russian Service, 2020. október 24. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    67. ↑ Azerbaijani used TB2 drone to destroy second S-300 SAM of Armenia. Global Defense Corp. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
    68. ↑ a b List of servicemen who died as Shehids in the Patriotic War
    69. ↑ Four Azerbaijanis killed in mine blast in Fuzuli region
    70. ↑ Azərbaycan əsgəri Şuşa yolunda minaya düşərək şəhid oldu. [2022. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
    71. ↑ Armenia, Azerbaijan Exchange More Prisoners
      Azerbaijani captives, including Shahbaz Guliyev and Dilgam Asgarov, who were held hostage by Armenians, brought home
    72. ↑ „Forensic examination conducted over bodies of 3,577 people”, 2021. február 18. (Hozzáférés: 2021. február 18.) 
    73. ↑ Official in Armenia reports on 1600 missing troops, says number is dropping. panarmenian.net , 2021. február 23. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
    74. ↑ 9094 troops wounded in action in Artsakh War, says Armenian prosecution. armenpress.am , 2021. február 18.
    75. ↑ МИД Армении и Красный Крест объединят усилия для решения вопроса пленных (orosz nyelven). Armenian Report, 2020. december 2. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
    76. ↑ a b Civilian death toll in Armenian attacks reaches 100. AzerNews, 2020. december 8. (Hozzáférés: 2020. december 8.)
    77. ↑ a b „Омбудсмен Нагорного Карабаха заявил о 60 погибших мирных жителях”, 2020. december 23. (Hozzáférés: 2020. december 23.) (orosz nyelvű) 
      Azerbaijani targeting of civilians has claimed lives of 31 in Artsakh
      20 bodies found in Hadrut and Jabrayil sections as search operations continue
    78. ↑ Caucasus: 4 Journalists Injured in Nagorno-Karabakh Fighting. Voice of America, 2020. október 1. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
    79. ↑ 3 vətəndaşımız Ermənistanda əsir-girovluqda saxlanılır. axar.az , 2020. december 17. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
    80. ↑ Armenia awaits complete numbers of killed soldiers and POWs. OC-Media, 2020. december 10. (Hozzáférés: 2020. december 16.)
    81. ↑ Welle (dw.com), Deutsche: Nagorno-Karabakh: Russian helicopter shot down over Armenia. DW
    82. ↑ „Russian teenager dies in missile attack on Ganja”, NEWSru, 2020. október 24. (Hozzáférés: 2020. november 17.) 
    83. ↑ Two French journalists seriously wounded after shelling in Nagorno-Karabakh. Reuters, 2020. október 1. [2020. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    84. ↑ „МИД РФ: Российские журналисты в Карабахе получили средние и тяжелые ранения”, Rossiyskaya Gazeta, 2020. október 8.. [2020. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 8.) (orosz nyelvű) 
    85. ↑ „Iran comes under attack as fighting between Armenia–Azerbaijan spreads across border”, Almasdar News, 2020. október 3.. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 11.) 
    86. ↑ Nagorno-Karabakh conflict: Bachelet warns of possible war crimes as attacks continue in populated areas. Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights, 2020. november 2. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
    87. ↑ Uneasy peace takes hold in contested region of Azerbaijan. PBS NewsHour , 2020. november 30.
    88. ↑ Глава МИД Армении назвал число беженцев из-за ситуации в Карабахе (orosz nyelven), 2020. október 23. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
    89. ↑ Nearly 90,000 people displaced, lost homes and property in Nagorno Karabakh. ArmenPress, 2020. október 24. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    90. ↑ U.N. says Nagorno-Karabakh attacks could be war crimes. reuters.com , 2020. november 2.
    91. ↑ „Armenia and Azerbaijan erupt into fighting over disputed Nagorno-Karabakh”, BBC News, 2020. szeptember 27.. [2020. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.) 
    92. ↑ Nagorno-Karabakh announces martial law and total mobilization. Reuters, 2020. szeptember 27. [2020. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
    93. ↑ Azerbaijan's parliament approves martial law, curfews – president's aide. Reuters, 2020. szeptember 27. [2020. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
    94. ↑ Azerbaijan's president orders partial military mobilization. tass.com . (Hozzáférés: 2020. október 26.)
    95. ↑ a b c Kofman, Michael: Armenia–Azerbaijan War: Military Dimensions of the Conflict. russiamatters.org . Belfer Center for Science and International Affairs, 2020. október 2. [2020. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. „On 27 September 2020, Azerbaijan launched a military offensive, resulting in fighting that spans much of the line of contact in the breakaway region of Nagorno-Karabakh...”
    96. ↑ Jones, Dorian. „Turkey Vows Support for Azerbaijan in Escalating Nagorno-Karabakh Conflict”, Voice of America, 2020. szeptember 28.. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] „'Turkey is already supporting Azerbaijan militarily, through technical assistance through arms sales, providing critical military support, especially in terms of armed drones and technical expertise', said Turkish analyst Ilhan Uzgel.” 
    97. ↑ Gall, Carlotta. „Turkey Jumps Into Another Foreign Conflict, This Time in the Caucasus”, The New York Times , 2020. október 1. (Hozzáférés: 2020. október 4.) 
    98. ↑ Kucera, Joshua: As fighting rages, what is Azerbaijan's goal?. eurasianet.org , 2020. szeptember 29. [2020. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 29.) „The Azerbaijani offensive against Armenian forces is its most ambitious since the war between the two sides formally ended in 1994.”
    99. ↑ 'Забуксовала, заглохла': эксперт о военной операции Азербайджана в Карабахе (orosz nyelven). EurAsia Daily, 2020. október 2. „Азербайджанская армия не выполнила за 5 дней ни одной задачи первого дня. Михаил Ходарёнок”
    100. ↑ Gatopoulos, Alex: The Nagorno-Karabakh conflict is ushering in a new age of warfare. aljazeera.com . (Hozzáférés: 2020. október 15.)
    101. ↑ Mirovalev, Mansur. „Armenia, Azerbaijan battle an online war over Nagorno-Karabakh”, 2020. október 15. 
    102. ↑ Coronavirus thrives in Karabakh's bomb shelters. ctvnews.ca . CTV News, 2020. október 24.
    103. ↑ UN Security Council calls for immediate end to fighting in Nagorno-Karabakh. france24.com , 2020. szeptember 30. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
    104. ↑ „Nagorno-Karabakh conflict unacceptable: EU”, 2020. október 13. (Hozzáférés: 2020. november 17.) 
    105. ↑ Путин выступил с заявлением о прекращении огня в Карабахе (orosz nyelven), 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
    106. ↑ Пашинян заявил о прекращении боевых действий в Карабахе (orosz nyelven), 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
    107. ↑ „Nagorno-Karabakh: Russia deploys peacekeeping troops to region”, BBC News, 2020. november 10. (Hozzáférés: 2020. november 11.) 
    108. ↑ Президент непризнанной НКР дал согласие закончить войну (orosz nyelven), 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
    109. ↑ Kramer, Andrew E.: Facing Military Debacle, Armenia Accepts a Deal in Nagorno-Karabakh War, 2020. november 10.
    110. ↑ Rubin, Uzi: The Second Nagorno-Karabakh War: A Milestone in Military Affairs. Begin–Sadat Center for Strategic Studies. Bar-Ilan University, 2020. december 16. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    111. ↑ „The End of the Second Karabakh War: New realities in the South Caucasus”, Swedish Defence Research Agency 
    112. ↑ Chupryna, Oleg: Geopolitical Outcomes of the Second Nagorno-Karabakh War. Geopolitical Monitor, 2020. december 14. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    113. ↑ Danforth, Nicholas: What did Turkey gain from the Armenia-Azerbaijan war?. Eurasianet, 2020. december 11. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    114. ↑ Chan, Eric: What Taiwan's Military Can Learn From the Armenia-Azerbaijan War. The Diplomat, 2020. december 9. [2021. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    115. ↑ Հայ-ադրբեջանական նոր պատերազմ․ Թուրքիան՝ Ադրբեջանի կողքին (örmény nyelven). CIVILNET, 2020. szeptember 27. [2021. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
    116. ↑ Nasirov, Elman: Ermənistan-Azərbaycan müharibəsi: Həqiqət anı (azerbajdzsáni nyelven). Azeri Press Agency, 2020. október 3. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    117. ↑ Xarici qəzetlər Azərbaycan-Ermənistan müharibəsi barədə nə yazır? (azerbajdzsáni nyelven). BBC Azerbaijani Service, 2020. október 6. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    118. ↑ Nagorno-Karabakh conflict flares despite ceasefire. BBC News, 2020. december 13. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    119. ↑ Chick, Kristen: In Nagorno-Karabakh, people grapple with war's aftermath and COVID-19. BBC News, 2021. január 8. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    120. ↑ Ohanyan, Anna: Armenians Flee Nagorno-Karabakh After Six-Week War With Azerbaijan. Carnegie Endowment for International Peace, 2020. november 20. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    121. ↑ Improving Prospects for Peace after the Nagorno-Karabakh War. International Crisis Group, 2020. december 22. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    122. ↑ Kishmiryan, Ishkhan: Նոր "Գահերի մեծ խաղը". Իսրայելը հետախուզական ծառայության ներկայացուցչություն է ստեղծել Բաքվում (örmény nyelven). Armenpress, 2020. december 9. [2021. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
    123. ↑ HRW: "Erməni qüvvələri müharibə qanunlarını pozaraq şəhər və kəndlərə dəfələrlə zərbələr endiriblər" (azerbajdzsáni nyelven). BBC Azerbaijani Service, 2020. december 11. [2021. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
    124. ↑ Sablon:Cite newspaper
    125. ↑ Pashinyan, Nikol: 44-օրյա պատերազմի ծագումը. վարչապետ Նիկոլ Փաշինյանի հոդվածը (örmény nyelven). Prime Minister of Armenia, 2021. január 4. [2021. január 5-i dátummal az [pp_gal_1/0/ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
    126. ↑ Sablon:Cite newspaper
    127. ↑ Արցախյան երկրորդ պատերազմի արդյունքները. ստորագրված փաստաթուղթն ու հետևությունները (örmény nyelven). GeoPolitics.am. [2021. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
    128. ↑ Արցախյան երկրորդ պատերազմը՝ արաբ լրագրողի աչքերով. ցուցահանդես Մոսկվայում (örmény nyelven). 1lurer.am, 2020. december 15. [2021. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
    129. ↑ #ՀԱՂԹԵԼՈՒԵՆՔ. Սա հայրենական սուրբ պատերազմ է. Արայիկ Հարությունյան. www.1lurer.am , 2020. október 4.
    130. ↑ It's Time to Get Real About U.S. Interests in the South Caucasus. National Review, 2020. november 13. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
    131. ↑ „President Aliyev's brilliant leadership, wisdom ensured Azerbaijan's victory in Second Karabakh War – Sobhani”, AzerNews, 2020. december 22.. [2021. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 15.) (azerbajdzsáni nyelvű) 
    132. ↑ Vətən Müharibəsində dövlətimizin və ordumuzun yanındayıq (azerbajdzsáni nyelven). Azerbaijan National Academy of Sciences, 2020. szeptember 30. [2021. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
    133. ↑ Azərbaycanda yeni hərbi orden, medallar və fəxri ad təsis edilib (azerbajdzsáni nyelven). AzeriDefence, 2020. november 20. [2021. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
    134. ↑ Assistant to President of Azerbaijan: "First phase of operation for peaceenforcement of Armenia was successfully completed", 2020. október 11. [2020. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
    135. ↑ Defense Ministry: Azerbaijan Army's Troops launches counter-offensive operation along entire front, 2020. szeptember 29. [2020. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
    136. ↑ Azərbaycan Ordusu düşmənə qarşı əməliyyatları "Dəmir yumruq" adı altında keçirib (azerbajdzsáni nyelven). Report Information Agency, 2020. december 10. [2021. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
    137. ↑ „Nagorno-Karabakh profile”, BBC News, 2016. április 6. (Hozzáférés: 2020. október 6.) 
    138. ↑ UNHCR publication for CIS Conference (Displacement in the CIS) – Conflicts in the Caucasus. UNHCR . United Nations High Commissioner for Refugees, 1996. május 1. (Hozzáférés: 2020. november 18.) „This mountain enclave, mostly inhabited by people of Armenian language and origin, had been placed under Azerbaijan’s jurisdiction in the 1920s, and was entirely surrounded by villages populated by Azeris.”
    139. ↑ a b De Waal, Thomas. Black Garden Armenia and Azerbaijan Through Peace and War, 10th Year Anniversary Edition, Revised and Updated (2013. november 4.). ISBN 978-0-8147-7082-5. OCLC 1154881834 
    140. ↑ The fighting in Nagorno-Karabakh reflects decades of conflict
    141. ↑ de Waal, Thomas. Black Garden: Armenia and Azerbaijan Through Peace and War. New York: New York University Press, 90. o. (2003). ISBN 978-0-8147-1945-9 „Around ninety Armenians died in the Baku pogroms.” 
    142. ↑ Soviet Tells of Blocking Slaughter of Armenians: General Reports His Soldiers Have Suppressed Dozens of Massacre Attempts by Azerbaijanis. Los Angeles Times, 1988. november 27.
    143. ↑ Broers, Laurence. Armenia and Azerbaijan: Anatomy of Rivalry. Edinburgh: Edinburgh University Press, 18. o. (2019). ISBN 978-1-4744-5055-3 „Armenians see the campaign that emerged in 1987 to unify Karabakh and Armenia as peaceful, yet met with organized pogroms killing dozens of Armenians in the Azerbaijani cities of Sumgait, Kirovabad (today's Ganja) and Baku in 1988–1990.” 
    144. ↑ Barringer, Felicity: 3 More Killed in Soviet Ethnic Protest, 1988. december 7. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
    145. ↑ Карабах: хронология конфликт (orosz nyelven). BBC Russian Service. BBC, 2005. augusztus 29. [2012. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
    146. ↑ Khlystun, Victor: 10 БАЛЛОВ ПО ШКАЛЕ ПОЛИТБЮРО (orosz nyelven), 2001. február 1. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
    147. ↑ Papyan, Mane (2015. április 22.). „Gugark after Sumgait” (orosz nyelven). Caucasus Edition. (Hozzáférés: 2020. november 5.) 
    148. ↑ Haider, Hans. „Gefährliche Töne im "Frozen War"”, Wiener Zeitung, 2013. január 2. (Hozzáférés: 2020. november 18.) (német nyelvű) 
    149. ↑ Military occupation of Azerbaijan by Armenia. Rule of Law in Armed Conflicts Project. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
    150. ↑ Grant, Stan. „A hundred-year 'frozen conflict' has restarted — and it's a pattern we've seen before”, ABC News (Australia), 2020. szeptember 29. (Hozzáférés: 2020. november 18.) 
    151. ↑ Palmer, James: Why Are Armenia and Azerbaijan Heading to War?. Foreign Policy. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
    152. ↑ OSCE Minsk Group: Statement by the Co-Chairs of the OSCE Minsk Group. Organization for Security and Co-operation in Europe, 2020. október 2. [2020. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
    153. ↑ Resolutions 822, 853, 874 884-es határozat:
    154. ↑ General Assembly adopts resolution reaffirming territorial integrity of Azerbaijan, demanding withdrawal of all Armenian forces. United Nations, 2008. március 14.
    155. ↑ United Nations A/62/PV.86 General Assembly Sixty-second session. undocs.org . United Nations, 2008. március 14.
    156. ↑ a b Armenia/Azerbaijan – Border clashes between the two countries (15 July 2020). Ministry of Europe and Foreign Affairs (France). (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
    157. ↑ Nagorno-Karabakh: what do residents of the contested territory want for their future?. The Conversation. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
    158. ↑ Dağlık Karabağ lideri Harutyunyan: Azerbaycan güçleri tarihi Şuşa kentinden sadece 5 kilometre uzakta (török nyelven). BBC Turkish Service, 2020. október 30. [2020. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
    159. ↑ "Шуша важна для армян всего Закавказья" – политолог Александр Маркаров (orosz nyelven). BBC Russian Service, 2020. november 8. [2020. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
    160. ↑ "Уникальное место в культуре": азербайджанский политолог о Шуше (orosz nyelven). BBC Russian Service, 2020. november 9. [2020. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
    161. ↑ Antidze, Margarita: Nagorno-Karabakh says its two largest cities under fierce attack. Reuters, 2020. november 6. [2021. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 2.)
    162. ↑ The fighting in Nagorno-Karabakh reflects decades of conflict. The Economist, 2020. október 29. [2021. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 2.)
    163. ↑ Gall, Carlotta: Roots of War: When Armenia Talked Tough, Azerbaijan Took Action. The New York Times, 2020. október 27. [2021. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 2.)
    164. ↑ „The Armenia–Azerbaijan conflict explained”, Politico, 2020. szeptember 28. (Hozzáférés: 2020. szeptember 29.) 
    165. ↑ Игра мускулами: зачем Азербайджан проводит учения с Турцией (orosz nyelven). gazeta.Ru . (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
    166. ↑ Turkey-Azerbaijan military drills intimidate Armenia, President Aliyev says. Daily Sabah, 2020. szeptember 20. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
    167. ↑ Synovitz, Ron: Are Syrian Mercenaries Helping Azerbaijan Fight For Nagorno-Karabakh?. Radio Free Europe/Radio Liberty, 2020. október 15. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
    168. ↑ Azerbaijani President: There is not a single evidence of any foreign presence in Azerbaijan. apa.az , 2020. október 3. (Hozzáférés: 2020. október 3.) „There is not a single evidence of any foreign presence in Azerbaijan. We have capable army. We have enough people in our army, we have enough people in our reserves. I announced a partial mobilization, which will allow us to involve tens of thousands of reservists. If necessary, so we don't need it. Armenia needs it, because Armenian population is declining. And it is only two million people.”
    169. ↑ Kitört az azeri-örmény háború Hegyi-Karabahért (nepszava.hu)
    170. ↑ Egy török F-16-os lelőtt egy örmény vadászgépet, Ankara tagad (origo.hu)
    171. ↑ Elvesztették Hegyi-Karabah második legnagyobb városát az örmények (168ora.hu)
    172. ↑ Menekülnek az örmények Hegyi-Karabahból (euronews.com)
    173. ↑ Hegyi-Karabah: az orosz békefenntartók kiépítették állásaikat (euronews.com)
    174. ↑ Lezárult korunk egyik legdurvább háborúja - Elszabadultak az indulatok, tömegek menekülnek (portfolio.hu)
    175. ↑ a b Orosz békefentartók képtelen biztosítani a folyosót

    További információk

    [szerkesztés]
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2020-as_hegyi-karabahi_háború&oldid=27075558”