Orlód
| Orlód (Орловат / Orlovat) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23263 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1789 fő (2002) |
| Népsűrűség | 45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 68 m |
| Terület | 40,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 22″, k. h. 20° 34′ 34″45.239444°N 20.576111°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 22″, k. h. 20° 34′ 34″45.239444°N 20.576111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orlód témájú médiaállományokat. | |
Orlód (korábban Barlad, szerbül Орловат / Orlovat) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybecskerektől délkeletre, a Temes jobb partján, Tamáslaka, Óécska és Újozora közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Orlód nevét 1351-ben említette először oklevél Barlod, 1471-ben Borlod néven. A település a Bár–Kalán nemzetséghez tartozó Poswa fia László birtoka volt. 1351-ből fennmaradt oklevél szerint egy idevaló rác jobbágyát a Krassó megyei Nyéki Márton kifosztotta.
A török háborúk alatt a helység régi, többnyire magyar lakosai elhagyták a települést. Mégis a török hódoltság megszűntekor ismét lakott helység volt a falu. A helyi hagyomány szerint még a török uralom alatt, annak végén, az 1697–1698-as években szentendrei szerbek újra telepítették a helységet. – A határ dűlőnevei utalnak ezekre az eseményekre.[1] 1773-ban, a bánsági katonai határőrvidék megnagyobbításakor, egy szerb ezred élt a községben. A település a Magyar Királyság területének közigazgatási rendezésekor, a vármegyerendszer pontos kialakításakor lett Torontál vármegye községe. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
1857-ben itt született Uroš Predić, a 19. század végének és a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású akadémikus (realista) szerb festője.
1910-ben 2135 lakosából 26 magyar, 93 német, 1997 szerb volt. Ebből 125 római katolikus, 1991 görögkeleti ortodox volt.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2245 | 2318 | 2335 | 2298 | 2159 | 1933 | 1789[2] | 1516[3] |
Etnikai összetétel 2002-ben
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1709 | 95,52 |
| Jugoszlávok | 17 | 0,95 |
| Cigányok | 15 | 0,83 |
| Magyarok | 12 | 0,67 |
| Szlovákok | 8 | 0,44 |
| Horvátok | 4 | 0,22 |
| Macedónok | 3 | 0,16 |
| Montenegróiak | 1 | 0,05 |
| Románok | 1 | 0,05 |
| Németek | 1 | 0,05 |
| Muzulmánok | 1 | 0,05 |
| Bolgárok | 1 | 0,05 |
| Albánok | 1 | 0,05 |
| Egyéb/Ismeretlen[4] |
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született 1857-ben Uroš Predić a 19. század végének és a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású akadémikus (realista) szerb festője.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Valószínű a Kutina és a Sztari Orlovat-dűlők helyén voltak a XV. század első felében itt élő jobbágyoknak legrégibb szállásai; a Csongrád nevű dűlőnév pedig a török hódoltság előtti a magyar lakosságra utal; a Humka-magaslat és megnevezése – a hagyomány szerint – úgy keletkezett, hogy oda temették a környék harcaiban elesett törököket. Az 1717. évi kincstári összeírásban a becskereki kerületnél ugyancsak lakott helységek között szerepel a község; a 18. század közepén készített osztrák katonai térkép is jelöli a települést, amely 1761-ben Orlovath néven, már népes helység volt. – Forrás: Magyarország vármegyéi és városai – Magyarország monográfia – Szerkesztő: Borovszky Samu – Torontál vármegye – Torontál vármegye községei – Orlód – 100. o.
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Kevevármegye
