Ugrás a tartalomhoz

Tótdiós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Orešany szócikkből átirányítva)
Tótdiós (Orešany)
Tótdiós zászlaja
Tótdiós zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1330
PolgármesterRóbert Kopáčik
Irányítószám956 06
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség335 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság238 m
Terület6,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 40″, k. h. 17° 54′ 00″48.511111°N 17.900000°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 40″, k. h. 17° 54′ 00″48.511111°N 17.900000°E
Tótdiós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótdiós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótdiós (szlovákul Orešany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 26 km-re délnyugatra, Pöstyéntől 12 km-re délkeletre található.

Története

[szerkesztés]

1330-ban "Gyos" alakban említik először, a Hont-Pázmány nembeli Ivánka birtoka volt. Később a helyi nemes Diósy család birtoka. 1406-ban "Dios" néven szerepel egy korabeli forrásban. A 16. század első felében a Solymosiaké lett, majd a század második felében a Fuggereké, a 17. században az Erdődyeké, 1777-től pedig a Pálffyaké volt. 1598-ban felégette a török. 1715-ben szőlőskertje és 18 háztartása volt. 1787-ben 48 házában 248 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 280 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Tót Diós. Vindis Nusdorf. Oreszani. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Diósi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ripinynek szomszédságában, határja termékeny, réttyei gazdagok, bora meglehetős, fája szűken, piatzozása Nyitrán, malma Galgótzon, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Tóth-Diós, (Oressan), Nyitra m. tót falu, Radosnához délre 1 órányira: 235 kath., 12 zsidó lak., jó szántóföldekkel, szőlőhegygyel és sok gyümölcscsel. F. u. többen. Ut. p. N.-Ripény."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Tót-Diós, Szvrbicztől keletre. Tót község 279 r. kath. vallásu lakossal. Postája Felső-Attrak, táviró és vasúti állomása Galgócz. Kath. temploma régi, de építési ideje ismeretlen. Földesura 1336-ban az Ivánka-család volt, később pedig a Dióssyak."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. A falu mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 336, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 318 lakosából 315 szlovák volt.

2011-ben 325 lakosából 313 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század első harmadában nemzetségi templomként épült. 1905 és 1936 között átépítették és új kereszthajóval bővítették. Felsőatrak filiája.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.