Ugrás a tartalomhoz

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
Portréja a prágai Rosemberg-palotában
Portréja a prágai Rosemberg-palotában

Születési neveNikolaus Franz Leonhard Pacassi
BeceneveNiccolò Pacassi
Született1716. március 5.
Bécsújhely
Elhunyt1790. november 11.
Bécs
Nemzetiségeolasz
Működése
Munkái
Jelentős épületeilaxenburgi kastélyszínház
Jelentős projektjei
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Franz Leonhard Pacassi témájú médiaállományokat.
A prágai vár Pacassi által kialakított déli homlokzata

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5.Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész. Mária Terézia udvari építésze, számos nagyszabású építési munkálat irányítója, kisebb rokokó és kora klasszicista épületek és épületrészek tervezője.

Élete

[szerkesztés]

Olasz kőfaragó- és építészcsaládból származott. Apja, Paolo Stefano Pacassi kőfaragó Goriziából települt át Bécsbe, ahol feleségül vette a helybéli Barbara Hallert.

Nicolò a képzőművészeti akadémia elvégzése után 1743-ban nevezték ki udvari építésszé.

1743-ban kapott megbízást a schönbrunni kastély átépítésének vezetésére, amit 1749-ben fejezett be. 1753-ban Mária Terézia udvari építésszé nevezte ki, ami után sorra kapta a megbízásokat.

1753-ban Jean Nicolas Jadot de Ville-Issey utódaként a császárnő udvari építőirodájának vezetőjévé nevezték ki. A császári család öt kastélyát építette vagy alakította újjá. 1756-tól építészetet tanított a a római Szent Lukács Akadémián.

Érdemei elismeréseképpen:

  • 1764-ben a királynő lovaggá (Ritter) ütötte,
  • 1769-ben báróvá (Freiherr) emelte.

1768-ban lett a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja.

Munkássága

[szerkesztés]

Munkáit a homlokzatok uniformizálása jellemezte.

Építőmesterként és építészként is kiválót alkotott:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Helmar Schramm et al.: Collection, laboratory, theater: Scenes of knowledge in the 17th century. Berlin; New York: Walter de Gruyter. 2005, 199–200. o.
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 399. o. ISBN 963-9257-11-7  

További információk

[szerkesztés]