Szent Kereszt-kápolna (Prága)

Szent Kereszt-kápolna
a Cseh Köztársaság nemzeti örökségének része
Egyházmegye	Prágai főegyházmegye
Stílus	barokk építészet
Tervezője	Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
Elérhetőség
Település	Prága
Hely	Second courtyard of Prague Castle
Elhelyezkedése
Szent Kereszt-kápolna Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 24″, k. h. 14° 23′ 58″50.09, 14.3994
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt-kápolna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A főoltár a két angyallal és keresztre feszített Krisztussal

Szent Ludmilla ereklyetartója

Egy püspök fésűje, 110 körül

A kápolna; mögötte az elnöki palota (baloldalt) és a régi cseh kancellária (jobboldalt)

Pál (baloldalt) és Péter (jobboldalt) apostolok szobrai

Szent Vencel mellszobra

A Szent Kereszt kápolna (csehül: Kaple svatého Kříže) a prágai vár Második udvarának délkeleti sarkában áll.

Története

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi tervei alapján Anselmo Lurago emelte 1758–1763 között, amikor Mária Terézia átépíttette a várat. Az 1850-es években klasszicista stílusban átépítették és új festményekkel ékítették.

1961-ben itt rendezték be a Szent Vitus-székesegyház kincstárát. Az állandó kiállítást 1990-ben bezárták, majd 2011. december 6-án tíz évre (átmenetileg) újra megnyitották.

Az épület

Külső falán a szentély felől egy-egy fülkében szent Péter és szent Pál szobra áll; mindkettő Emanuel Max munkája 1854-ből.

Berendezése

Nepomuki szent János a bejárat mellett álló márványszobrát Emanuel Max faragta 1854-ben.

A falak és a mennyezet freskóin az 1850-es években Josef Navrátil és Vilém Kandler bibliai jeleneteket örökített meg (az Ó- és Újszövetségből egyaránt).

Oltárát Ignaz Franz Platzer Josef Lauermann egy-egy angyalszobra és Franz Anton Palko (František Xaver Balko) 1762-ben festett, a keresztre feszített Krisztust ábrázoló képe díszíti.

A mellékoltárakat szent Vitus, szent Vencel, szent Teréz, illetve szent Ferenc tiszteletére szentelték.

A Szent Vitus-székesegyház kincstára

A székesegyház legkorábbi kincseinek egyike szent Vitus ereklyetartója, amit 929-ben adományozott szent Vencel fejedelemnek Madarász Henrik szász herceg (ekkor már német király). Az ereklyét Vencel egy 925-ben épített apszissal ellátott rotundában helyezte el. A prágai püspökség megalapítása (973) után ebből a körtemplomból fejlődött ki a Szent Vitus-székesegyház, a püspök (1344-től érsek) székhelye. Védőszentté avatása alkalmából Vencel koporsóját is ebbe az épületbe vitték át.

A 14. század második felében I. Károly király (IV. Károly német-római császár) a kincstárat több szent, illetve mártír ereklyéjével gyarapította. Az arany-, illetve ezüst ereklyetartók a kor ötvösművészetének kiemelkedő darabjai voltak, némelyiküket sérülések miatt, liturgikus okokból vagy egyszerűen csak az ízlés változása miatt időnként újabbra cserélték. A huszita háborúk alatt a kincstár több értékét is elveszítette a közbiztonság romlása, illetve az anyagi szűkösség miatt. A Károly korából megmaradt darabok:

• egy arany ereklyetartó (vagy koronázó?) kereszt;
• egy ereklyetartó kereszt Krisztus ágyékkötőjének egy foszlányával;
• szent Katalin ereklyetartója és
• egy Peter Parler családi címerével ellátott ereklyetartó.

A látogatók 139, komolyabb történeti, művészi, illetve spirituális értékű tárgyat tekinthetnek meg, egyebek közt ereklyetartókat, monstranciákat és gazdagon díszített miseruhákat; többségük ezüstözött, illetve aranyozott. A tárgyakat megszemlélve képet alkothatunk arról hogyan fejlődtek az elmúlt ezer évben az iparművészet egyes ágai, kiváltképpen az ötvösművészet. Több hímzett textíliát igazgyöngyök díszítenek gazdagon. Egyes tárgyak — mint a körmeneteken használt kereszt vagy az utolsó vacsora abroszát rejtő kancsó — anyaga és formája viszonylag egyszerű, valójában ezek briliáns technikával metszett, valószínűleg muranói üvegek (a muranói üvegek lágyak voltak, ezért nagyon nehéz volt metszeni őket).

A kincstár következő nagy gyarapítója Jagelló Ulászló király volt; ő adományozta a székesegyháznak a három névadó szent (szent Vitus, szent Vencel és prágai szent Adalbert ereklyéit. A kiállítás nemcsak a három védőszentet mutatja be, hanem szent Ludmilla kultuszát is, ami a Szent György-bazilika mellé épített dominikánus apácazárdából terjedt el.

A barokk kor két legjelentősebb emléke Johann Ignatius Dominic Putz gyémántokkal kirakott monstranciája és az a pásztorbot, amit Franz Ferdinand von Kuenburg prágai érsek használt. A 19. századi aranyművesek munkái közül X. Károly francia király monstranciája, a 20. századból szent Vencel jelenlegi, Josef Fanta tervei alapján készített ereklyetartója emelendő ki.

A táblaképek közül a legérdekesebbek az akheiropoiétonok, amelyeket — mivel Krisztus mindkét természetét megjelenítik — a szentek relikviáival azonos tisztelettel kezeltek. Felbecsülhetetlen értékű textíliák maradtak ránk a közvetlenül a székesegyház alapítása utáni időkből. Kiváló iparosmunka szent György zászlaja, valamint szent Vencel és szent Adalbert miseruhája. Egy szecessziós miseruhát ugyancsak Josef Fanta tervezett.

Látogatása

Nyitva naponta 10:00 — 18:00 között.

Belépőjegyek 2016-ban:

• felnőtt: 250 Czk;
• kedvezményes: 125 Czk;
• családi: 500 Czk;
• általános iskolásoknak: 150 Czk;

Források

• Szombathy Viktor: Prága. Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest, 1971.
• Prague.eu: Chapel of the Holy Cross (Kaple sv. Kříže) Archiválva 2016. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Prague Castle for visitors: The Treasury of St. Vitus Cathedral