Szent György-bazilika (Prága)

a bazilika a Prága történelmi központja világörökségi helyszín része

Szent György-bazilika
a Cseh Köztársaság nemzeti örökségének része
Vallás	katolikus
Felekezet	római
Egyházmegye	Prágai főegyházmegye
Védőszent	Szent György
Építési adatok
Építése	920
Rekonstrukciók évei	973 1142 (után) 1541 után 17. század vége 1888–1912 1962 1969–1975
Bezárása	1782, 1947 után
Stílus	román építészet
Felszentelés	920(?), 1908(?)
Alapadatok
Torony	2
Építőanyag	terméskő, mészkő (tornyok)
Elérhetőség
Település	Prága 1 Hradzsin
Hely	Szent György tér
Elhelyezkedése
Szent György-bazilika Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 28″, k. h. 14° 24′ 08″50.09111, 14.40222
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György-bazilika témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A főhajó

Látképe a szentély felől

Vratiszláv szarkofágja

A Szent György-bazilika (csehül: Bazilika sv. Jiří) a prágai várnegyed legrégibb, Prága 2. legrégibb és egyben legjobb állapotú román stílusú temploma a Szent György tér keleti oldalán. Közvetlenül csatlakozik hozzá a Szent György-kolostor.

Története

920-ban alapította I. Vratiszláv fejedelem; eredetileg egyhajós volt. Háromhajóssá 973-ban bővítették, amikor bencések egy női kolostort építettek mellé; ez volt Prága első apácakolostora. A többszöri újjá-, illetve átépítés miatt külseje nem utal arra, hogy már több mint 1000 éves, ez csak belül látható. 1055-ig ez a bazilika volt a Přemysl-ház hivatalos temetkezőhelye, ezután a Szent Vitus-székesegyház.

Először 1142-ben égett le, ezután Berta apátnő építtette újjá a maihoz meglehetősen hasonló külsővel (román stílusban). Ekkor épült a két fehér mészkőtorony és a keleti oldal két román ablaksora. A 13. század első felében építették meg a Szent Ludmilla-kápolnát. Szent Vencel nagyanyjának csontmaradványait az 1380 körül épített síremlékben helyezték el. Ekkor épült a nyugati oldal portikusza is

Az 1541-es tűzvész után reneszánsz stílben építették át, a 17. század végén barokkossá alakították. 1718–1722 közt délnyugati sarkához František Maxmilián Kaňka hozzátoldotta Nepomuki Szent János-kápolnáját, hogy abban tarthassák meg a későbbi szent boldoggá avatását ünneplő misét.

Miután II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostort és a bazilikát is a hadsereg használta; az épületek állapota leromlott.

A templom 1142-es, román külsejét az 1888–1912 (1887–1908) közötti, František Mach tervei alapján végzett restaurálással próbálták visszaadni, homlokzatán azonban továbbra is a barokkos jegyek dominálnak. A reneszánsz elemek közül a kapuzatot hagyták meg; ezt szent György gótikus domborművének másolatával.

Régészeti feltárására 1958–1964 között került sor.

1962-ben nemzeti kulturális emlékhellyé nyilvánították és hangversenyteremmé alakították. 1969–1975 között újabb rekonstrukcióval kiállítóhellyé alakították és itt helyezték el a Prágai Nemzeti Galéria gyűjteményének egy részét (kiállítás és raktár). A galéria kiköltözése óta időszakos kiállításokat tartanak benne.

Az épület

Ez a vár legrégibb épen maradt épülete. Fehér ikertornyai egész Prágából látszanak. Közelebbről szemlélve feltűnő jellegzetessége fehér sávokkal tagolt a vörös homlokzat.

A Nepomuki Szent János-kápolna homlokzatát szentek domborművei díszítik; ezeket Ferdinand Maxmilián Brokoff faragta.

A Szent György utcára nyíló, régi bejárat reneszánsz kapuját a sárkányt legyőző Szent György gótikus domborművének másolata díszíti. A bronz kaput Benedikt Ried műhelyében öntötték 1520 körül; ennek a legfőbb dísze is egy sárkánnyal hadakozó lovag. Az új bejáratot a 14. században nyitották a templom nyugati oldalán, majd a 17. században kora barokk stílusban építették át a korra jellemző terrakotta figurákkal.

A homlokzatot díszítő homokkő szobrokat:

• a templomot alapító I. Vratiszláv,
• a kolostor névadója, boldog Přemysl Mlada

valószínűleg Jan Jiří Bendl faragta.

Berendezése

Háromhajós, román stílusú belső tere egyszerű. Az egykori mennyezetfreskókból a sorozatos felújítások eredményeként csak egy relief néhány töredéke maradt fenn:

• az angyalok megkoronázzák Szűz Máriát;
• Mlada és Berta apátnők térdelő alakjai;
• II. Ottokár és nővére, Ágnes (Anežka) apátnő

a karzaton és a szent Ludmilla-kápolna mellett.

A templom Szent kereszt oltárát a 15. század elejétől a 19. század közepéig egy 1410 és 1420 között faragott, a keresztre feszített Krisztust ábrázoló faszobor díszítette. A 19. század közepén a bazilikát felújították, a szobrot pedig máshová helyezték, majd 1989-től elveszettnek tekintették. 2009-ben a Mindenszentek kápolnájának villanyvezetékeit javító munkások találták meg egy halom öreg szék mögött.

A kriptába egy barokk stílusú lépcsőn juthatunk le. A helyiségben egy allegorikus Brigitta-szobor (fekvő, halott szűz) az emberi állhatatlanságra és esendőségre emlékeztet.

A templomban két fejedelem sírja bizonyos, kettőé valószínű. Biztosan itt nyugszik:

• I. Vratiszláv és
• II. (Jámbor) Boleszláv.

Valószínűleg itt nyugszik:

• Ulrik és
• Jaromír.

A királyi ház további tagjai közül kiemelendő Szent Ludmilla fejedelemné, az ország egyik védőszentje.

A Nepomuki szent János-kápolna falait Václav Vavřinec Reiner festményei díszítik.

A főhajó déli falán Hans Burgkmair képei örökítik meg a 4. században élt Szent Orsolya és a 11 000 keresztény szűz vértanúságát. Az északi oldalhajó Krisztus-szobra Otto Herbert Hájek műve (1947–1948), amit a művész a templom újraszentelése alkalmából ajándékozott a cseh népnek és személyesen Václav Havel elnöknek.

Látogatása

Nyitva minden nap.

• április–október: 9:00–17:00.
• november–március: 9:00–16:00.

Források

• ↑ Szombathy: Szombathy Viktor, 1980: Prága. Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 243.
• ↑ Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 37.
• ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 55–59.
• Prague.eu: Prague Castle - St George's Basilica
• Prague Castle for Visitors: St. George's Basilica