Nepomuki Szent János-szobor (Tata)
| Nepomuki Szent János-szobor | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Magyarország |
| Vármegye | Komárom-Esztergom |
| Település | Tata |
| Hely | Nepomuki Szent János híd |
| Cím | Váralja utca |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Schweiger Antal |
| Készítés ideje | 1770 |
| Felállítás ideje | 1770 |
| Restaurációk évei | 1976–1980 |
| Felhasznált anyagok | |
| Alapadatok | |
| Stílus | barokk (díszítmények rokokó) |
| Elhelyezkedése | |
 Nepomuki Szent János-szobor
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 39′ 01″, k. h. 18° 19′ 08″47.650340°N 18.318790°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 01″, k. h. 18° 19′ 08″47.650340°N 18.318790°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nepomuki Szent János-szobor témájú médiaállományokat. | |
A Nepomuki Szent János-szobor 1770-ben emelt, barokk stílusú szoborkompozícó Tatán, a várárok vizét levezető Szent János-patak hídján, Schweiger Antal tatai szobrász alkotása. 2401-es törzsszám alatt a híddal együtt országos műemlék.[1]
Története
[szerkesztés]Az 1770-ben felállított szobrot az 1769-től vagy 1770-től a tatai Esterházyak „udvari képfaragójaként” vagyis szobrászaként, Fellner Jakab építész mellett tevékenykedő Schweiger vagy Schwaiger Antal (1728–1802) első köztéri munkái között tartják számon. A későbbi évtizedekben több más, a tatai és tóvárosi városképet meghatározó szobor és épületszobrászati dísz került ki a keze alól (Kálvária-szoborcsoport, Immaculata-szobor, szökőkútnimfa, griffszobrok stb.).[2] A tatai kőszent azon igényes és érett kialakítású magyarországi barokk szobrok és emlékművek közé tartozik, amelyek napjainkig elsődleges felállítási helyükön állnak.[3]
A 20. század során az emlékmű súlyosan megrongálódott, összetört, Nepomuki Szent János figurájának feje letört. 1945-ben leszerelték, részeit és töredékeit pedig a városi múzeumban őrizték. A szoborkompozíció teljes helyreállítása 1976-ban vette kezdetét Kovács György szobrász-restaurátor irányítása alatt, amelynek során Barna Imre díszműkovács helyreállította a szintén hiányos díszrácsot és védőtetőzetet is. A munka 1980-ban zárult le, azóta az alkotás ismét teljes pompájában látható.[4]
Leírása
[szerkesztés]
A letisztult barokk stílusú szoborkompozíció a régi Tatát az egykori Tóvárossal összekötő úton, a Várkanyarban (ma Váralja utca), a tatai várárok vizét északkeleti irányban levezető Szent János-patak – voltaképpen az Által-ér – hídján áll. Az egynyílású, kosáríves, kőből és téglából épült Nepomuki Szent János hidat Fellner Jakab tervezte. Ennek északi, kifolyási oldalán, a híd közepén kialakított, szintén kosáríves mellvéd előtt áll a szoborkompozíció.[5] A mellvédet két oldalán egy-egy finoman tagozott, volutaszemes párkánnyal lezárt pillér keretezi, ezeken egy-egy rokokó kővázát helyeztek el.[6] A 20. században egy-egy podeszten kovácsoltvas lámpásokat helyeztek el a szobor mögötti támfalon.[7] A híd felől a szoborral egyidős, szintén rokokó stílusú, három mezőre osztott kovácsoltvas díszrács határolja le a kompozíciót.[8] A szobrot kovácsoltvas, ívelt védőtető védi az időjárástól, amely vélhetően nem a szoborral egy időben készült, hanem jóval későbbi fejlemény.[9] A védőtető oromdísze a szent romlatlan, eleven nyelvét ábrázolja stilizáltan, amelyet körkörös palmettadísz zár közre. A palmettából a Nepomuki Szent Jánoshoz kötődő latin jelmondat, a TACUI (’hallgattam’) betűi ágaznak ki, az öt betűt a legendáriumi öt csillag kíséri.
A mészkőből készült két központi figura egy kiülő lábazattal és profilozott párkánnyal tagozott, kétoldalt volutákkal szegélyezett, hasáb alakú vörös mészkő posztamensen áll. Ennek homlokoldalán latin nyelvű kronosztikon jelzi a szoborállítás évét, 1770-et: „Deo et IoannI NepoMVCeno pII CLIentes posUerUnt”.[10] A posztamens felső részén korabeli kovácsoltvas mécsestartó áll, erre a 20. században a mellvéden elhelyezettekkel egyező lámpást applikáltak.[11] A lábazatra rögzített tábla az alkotó Schweiger Antal és az ábrázolt szent nevét, valamint némi bizonytalansággal („1770 körül”) a szoborállítás idejét örökíti meg.
A szent vértanúhalálát követő megüdvözülését ábrázoló kompozíció főalakja a baloldalt álló Nepomuki Szent János, mellékalakja pedig a tőle jobbra álló puttó. A szent kecses, barokkosan mozgalmas alakja erőteljes kontraposztban áll. Dúsan redőzött ruházata ikonográfiai hagyományának megfelelően reverenda, csipkeszegélyű karing, nyakban zsinórral megkötött almúcium, gallérba fűzött mózestáblácskák, de feje fedetlen. Bal kezét finoman, a liturgikus üdvözlés gesztusát megidézve a mellkasára helyezi, törzséhez emelt jobbjában birétumát tartja. Feje körül csillagkoszorú látható a legendáriumából ismert öt csillaggal.[12] A szent feje korábban letört, ma ismert kialakítása az 1976-ban megindult helyreállítás eredménye,[13] korábbi felvételeken a mainál robusztusabb fej látható a szobron.[14] A balján álló angyal kialakítása a finoman megformált szenttel szemben kissé nehézkes, ormótlan. Kezeiben feszületet tart, kissé megemelve, felsőteste a szent irányába fordul.[15] A korábbi elrendezésben a szent és az angyal tekintete összekapcsolódott, amit a helyreállítás során végzett kisebb módosítás, a puttó alakjának kifelé fordítása megtört.[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Keresztessy 2006 130. o.
- ↑ Györffy 1983 89. o.; Kemecsi 1983 138. o.; Limes 2015 83. o.
- ↑ Györffy 1983 88. o.
- ↑ Györffy 1983 89. o.; Tóth 2015 238., 241. o.
- ↑ Györffy 1983 88–89. o.; Tóth 2015 238., 241. o.
- ↑ Györffy 1983 88–89. o.
- ↑ Györffy 1983 88. o.; Tóth 2015 241. o.
- ↑ Csát 1939 346. o.; Györffy 1983 88–89. o.; Tóth 2015 241. o.
- ↑ Györffy 1983 88. o.
- ↑ Tóth 2015 238. o.
- ↑ Tóth 2015 341. o.
- ↑ Györffy 1983 88. o.; Tóth 2015 241. o.
- ↑ Györffy 1983 89. o.
- ↑ Csát 1939 345. o.
- ↑ Györffy 1983 88. o.; Tóth 2015 241. o.
- ↑ Tóth 2015 241. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Csát 1939: Csát Géza: Tata nevezetesebb barokk építészeti alkotásai. Technika, XX. évf. 9. sz. (1939) 344–346. o.
- ↑ Györffy 1983: G. Györffy Katalin: Schweiger Antal Nepomuki Szent János szobra Tatán, 1770-ből. Művészettörténeti Értesítő, XXXII. évf. (????) 1–2. sz. 88–89. o.
- ↑ Kemecsi 2003: Kemecsi Lajos: Schweiger Antal tatai képfaragó hagyatéki leltára 1802-ből. Művészettörténeti Értesítő, LII. évf. 1–2. sz. (2003) 138–144. o.
- ↑ Keresztessy 2006: Keresztessy Csaba: Nepomuki Szent János-híd és szobor. In Magyarország műemlékjegyzéke: Komárom-Esztergom megye. Összeáll. Haris Andrea, szerk. Bardoly István és Haris Andrea. Budapest: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. 2006. 130. o. ISBN 9637474072
- ↑ Limes 2015: Tata képzőművészete a XVIII–XIX. században. Limes, 4. sz. (2015) 9–102. o.
- ↑ Tóth 2015: P. Tóth Enikő: „Totischer Bildhauer” – Schwaiger Antal (1728–1802). Limes, 4. sz. (2015) 233–267. o.
További információk
[szerkesztés]- Magyary Zoltán: Nepomuki Szent János szobra. Tata-Tóvárosi Híradó, 32. sz. (1936)
- Wehner Tibor: Rekviem (?) egy szoborért. Dolgozók Lapja, (1975. november 15.)
- Kövesdi Mónika: Nepomuki Szent János szobra Tatán. Atelier, 4. sz. (2001) 10. o.