Nematoida

Nematoida
	Evolúciós időszak: Kambrium – jelenkor
	Heterodera schachtii fonálféreg testtájai az Encyclopædia Britannica 11. kiadásában (1911)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	ParaHoxozoa;
Alországág:	Valódi szövetes állatok (Eumetazoa);
Csoport:	Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria);
Csoport:	Eubilateria;
Csoport:	Ősszájúak (Protostomia);
Főtörzs:	Vedlő állatok (Ecdysozoa);
Törzs:	Nematoida; Lemburg, 1995
Törzsek
	Fonálférgek (Nematoda); Húrférgek (Nematomorpha);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nematoida témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nematoida témájú kategóriát.

A Nematoida a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) csoportjában a vedlő állatok (Ecdysozoa) három fő kládjának egyike két törzzsel.

Származásuk, elterjedésük

Valószínűleg a korai kambriumban különültek el egyes szerzők szerint valószínű testvércsoportjuktól, a Panarthropoda kládtól (más szerzők szerint testvércsoportjuk a testvércsoportjuk a Panarthropoda klád és a páncélosférgek (Loricifera) közös őse). Hosszú evolúciós idejük és rendkívüli alkalmazkodóképességük miatt miatt képviselői a Föld gyakorlatilag valamennyi élőhelyén megtalálhatóak. A kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) törzsfája Nielsen et al. szerint:^[1] with provisional placement of Loricifera from Hiroshi et al.^[2]

Ecdysozoa

	Priapulida

	Kinorhyncha

Nematoida

	Nematoda

	Nematomorpha

	Tardigrada

	Arthropoda

Spiralia

Deuterostomia

Megjelenésük, felépítésük

Áltestüreges gerinctelenek. Több fontos közös jellemzőjük van az ősszájúak egy másik fő csoportjával, a Scalidophora kláddal:

az elsődleges, kiölthető ormány (introvert) és hogy
idegrendszerük központja (az „agy”) egy garat körüli ideggyűrű.

Életmódjuk, élőhelyük

Változatos életmódú állatok, amelyek közt növények és állatok élősködői, valamint szabadon élő fajok is előfordulnak.

Rendszertani felosztásuk

Két törzsük valószínűleg a kambrium időszakban vált külön.

Jegyzetek

↑ (2018. augusztus 22.) „Evolution of the bilaterian mouth and anus”. Nature Ecology & Evolution 2 (9), 1358–1376. o. DOI:10.1038/s41559-018-0641-0. ISSN 2397-334X. PMID 30135501.
↑ (2015. június 1.) „Phylogenetic position of Loricifera inferred from nearly complete 18S and 28S rRNA gene sequences”. Zoological Letters 1, 18. o. DOI:10.1186/s40851-015-0017-0. PMID 26605063. PMC 4657359.

Források

Lőrinczi–Torma: Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 15.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] (2018. augusztus 22.) „Evolution of the bilaterian mouth and anus”. Nature Ecology & Evolution 2 (9), 1358–1376. o. DOI:10.1038/s41559-018-0641-0. ISSN 2397-334X. PMID 30135501.

[:0-2] (2015. június 1.) „Phylogenetic position of Loricifera inferred from nearly complete 18S and 28S rRNA gene sequences”. Zoological Letters 1, 18. o. DOI:10.1186/s40851-015-0017-0. PMID 26605063. PMC 4657359.

[1]

[2]